A szeretet ösvényén

.

Tipegő, dobogó lábak,

gyermeki örömök vágyak,

csak egy kis mese, és játék,

ennyit kér a mosolyáért.

.

Nézd!- szemében tünde álmok,

megannyi színes kristályok,

vigyázz! – össze ne törjenek,

légy mellettük, ha döntenek.

.

Még önfeledt a nevetés,

csupa mosoly, lelkesedés,

őszinte, tiszta a lelkük,

őrizd meg a szeretetük.

.

Töltsd meg színnel, illatokkal,

szépen fénylő csillagokkal,

életüknek minden napját,

vesd el bennük tudás magját.

.

Könnyeiket, ha letörlöd,

szívükben éled az öröm,

ajkuk halkan hálát rebeg,

ragyognak az angyalszemek.

.

Szél kapja fel vágyaikat,

erősítsd a szárnyaikat,

röptüket, ha elvétenék,

kétkedések ne mérgezzék.

.

Évek múlnak, léptük hosszabb,

távolodnak egyre jobban,

sejtjeikben ott a derű,

otthon-arcú, meseszerű.

20020..05.27.