hangulatzene a vershez

Emlékőr

 

Nem emlékszem

mosolya vonalára,

nem emlékszem

a simogatására,

nem emlékszem

mondatokra, hangjára

 

Arra emlékszem,

amikor mosolygott,

a világ szebb hellyé lett,

emlékszem illata

bennem oldódott,

ahogy levegőt vett

 

Arra emlékszem,

érintésével

betelni nem tudtam,

hangja hallatán

egyszer remegtem,

másszor aludtam

 

Emlékőre lettem

e kincseknek amit

bennem hagyott,

hatalmas lett

a szívem mert

benne vagy, Ott

 

 

Ezt a verset is tartalmazza a 2020 februárjában megjelent “Szívtükrözés” c kötet amihez innen hozzá lehet jutni: https://www.libri.hu/konyv/schilli_timea.szivtukrozes.html