A tavaszi tarka réten éberen,

kisleány ül az ropogós zöld gyepen.

Ragyogtatja égszínű kék szemeit,

mint nefelejcs szirmainak gyöngyeit.

 

Szőke hajában színes virágfűzér,

ő maga egy igaz, földre szállt tündér.

Benne rejtőzik a jövő világa,

a mostani lelkének tisztasága.

 

Mosolya a holnap patyolat vágya

villan a lét örömteli honában.

Képzete gát nélkül előre suhan,

nincs szürke folt az ártatlan kapuban.

 

Folytatódjon szeplőtlen, derűs álma,

ne szálljon szálka sodrás áramába!

Pompázzon óhaja izzó tüzében,

mint fénysugár a tengervíz tükrében!

Buglyó Juliánna az Irodalmi Rádió szerzője. Balmazújvároson születtem, ma is itt élek.Alsó tagozatos gyermekek tanításával foglalkozom, melyhez a…