About Me

irodalmiradio.hu/irodalmiradio.hu/…oads/2019/07/Kata-3.jpg…oads/2019/07/Kata-3.jpg

Akai Katalin:

Nagyné Akai Katalin vagyok, Budapesten élek. Akai Katalin néven diákkoromtól írok prózát és verset egyaránt. Tanáraim segítségét, biztatását köszönöm. Az Irodalmi Rádiónál értek az első sikerek, ma is hálás vagyok érte. Több irodalmi magazin és folyóirat, szerzője vagyok, számos irodalmi közösség megtisztelt azzal, hogy tagjai közé fogadott. Huszonnégy hazai és nemzetközi pályázaton irodalmi díjat, vagy helyezést kaptam, és eddig harmincöt antológiába válogatták be verseimet és prózáimat. Az Irodalmi Rádiónál sok értékes díjat kaptam, többek között a Gyermekvilág pályázat második, következő évben első helyezését. A Cédrus Művészeti Alapítvány Napút-nívó díjjal jutalmazott. A „Szárnypróbálgatók” és az „Életmesék” pályázatokon is többször díjazták és kötetbe válogatták írásaimat. Az Országos Mécs László Irodalmi Társaságnál számos pályázaton helyezést értem el többek között 2017-ben „Az év nyugdíjas költője pályázaton 3. helyezést értem el, és 2018-ban megkaptam a Nemzetközi Mécs László Irodalmi Díjat. 2019-ben megjelent az "Ezt is túléljük" című novelláskötetem, 2020 nyarán Lélekrózsák című verseskötetem. Gyermekkoromtól szenvedélyem az olvasás, történet és versírás. Bármilyen nehézséggel kerültem szembe, a könyvek birodalmában mindig menedékre találtam. Első, és örök nagy példaképem Jókai Mór. Könyveire vadásztam a könyvtárban, és romantikus, de egyenes jellemű hőseinek bőrébe bújva képzeletben jobbá tettem a világot, és igazságot szolgáltattam a gyengéknek, becsapottaknak és elnyomottaknak. A könyvek megnyitották számomra a világot, és gyakran útmutatást találtam bennük az élet viharaiban. Írásaimmal szeretnék szórakoztatni, szeretetet és reményt adni, felébreszteni a lelkek mélyén szunnyadó igaz emberi érzéseket.

Számomra minden könyv amit kinyitok, egy újabb világ ahová elutazhatok. Pontosan olyan, ahol éppen szeretnék lenni, vagy meglepetés, aminek gyermekként tudok örülni.

     

 

Posted by
Posted in

Koros krokodil

Akai Katalin          Koros krokodil   Koros krokodil, könnye koppan, Korgó gyomra, jaj, de fáj, Az emberek félnek tőle, Éhezik egy napja már.   Nem jön erre semmi állat, Pedig most már enni kell. Vén krokodil nem ugrálhat, Mert nehezen mozdul meg.   Elmélkedik ifjúságán, Fürge volt és jóllakott, Nem kellett a folyóparton   […]

Posted by
Posted in

Égszínkék keltike

Akai Katalin     Égszínkék keltike   Égszínkék keltike, kelyhét  Kibontja, Kertemnek közepén kéksége, Kis csoda. Tavaszi kankalin, napsugár Csókolja, Kerítés közelben, kökörcsin Kinyílva, Korai kikelet kertembe Kihív ma, Kispadra kiülve, lelkemet Gyógyítja.

Posted by
Posted in

Autoimmun

Akai Katalin      Autóimmun   Bárki bántott bénán tűrtem. Engedtem! Soha, vissza nem ütöttem. Szenvedtem! Könnyeimet némán nyeltem. Gyötrődtem! Fájó lelkem álarc fedte. Szüntelen! Féltem magam megmutatni. Nevettem! Haragomat mosoly fedte. Kelletlen! Dühömet is mélyre nyeltem. Sértetten! Bánatomat eltitkoltam. Viseltem! Magam ellen vívtam harcot. Végtelen! Agykontrollal gyógyulgatok. Ügyesen! Nem tudom már visszafogni. Nyelvemet! Napról-napra jobban […]

Posted by
Posted in

Az élet megy tovább

  Akai Katalin                                         Az élet megy tovább   Csehszlovákia, 1935, Felvidék, Várkony. Magyarok lakta terület. „Trianon” után lakosai egyik napról a másikra nem Magyarok, hanem Csehszlovákok lettek. Az ott élőket szlovákosították, akár erőszakkal is. Az […]

Posted by
Posted in

Nagymamám a boszorkány

Akai Katalin                                Nagymamám, a boszorkány                                     Amikor a fekete szoknyát, és ugyanolyan színű kötött kardigánt viselő öregasszony végig vonszolta magát a szűrkén és porosan tekergő aszfalton, a környék összes gyereke odagyűlt a csodájára. Október közepe volt, igazi vénasszonyok nyara. A fákon a levelek már kezdtek színesedni, és az iskola is elkezdődött. Unalmas vasárnap […]

Posted by

Szerelem a forradalomban

Akai Katalin                                                                             Szerelem a forradalomban  Zsuzsi sötétbarna pamut harisnyáját húzta formás hosszú combjára, közben a szomszéd ágyon pityergő barátnőjét agitálta: Ugyan már! Ne sírj folyton! Hiszen már kilátszanak a csontjaid, addig emészted magad. Te ezt nem értheted! Neked sosem volt még gyermeked, honnan […]

Posted by
Posted in

Börtönbe zárva

Akai Katalin                Börtönbe zárva   Testem fájdalmas börtönében élek. Öklömmel verem! Jobbat remélek. Hiszem, és tudom, eljön majd az idő. Kiszabadulok!  S gyönyörű szárnyam nő. Könnyedén cikázok, szivárvánnyal játszom, felhőkről lábamat, napsugárba mártom.   Repülök a fénylő végtelen kék égben, nem akadályoz már elhasznált testem. Levetettem! S vele a gondokat. Egy kupacba raktam, […]

Posted by

A mozi

Akai Katalin                                A mozi A teherautó sofőr nagyot káromkodott, és fékezett, amikor meglátta a kerékpárt, és azon az óvodás korú kislányt, közvetlenül előtte, a poros utcán. Pedig csak egy pillanatra fordult oda az utasülésen görnyedő társához, hogy megkérdezze, hogy érzi magát, görcsöl-e még a hasa, vigye-e orvoshoz? Bálint, a kocsikísérő már reggel rosszul volt, […]

Posted by

A zsíros kenyér

Akai Katalin                             A zsíros kenyér (Igaz mese, a régmúltból.)                      Oly sűrűn kavargott a szürke, szénporral és füsttel kevert köd, hogy délután már az iskolaudvarra sem engedtek ki bennünket. A tanteremben vidám zsibongás volt, mindenki elővette uzsonnáját, amit otthonról hozott.  Csak Erzsike a fekete hajú, sovány, pipaszár lábú roma kislány nem hozott semmit. Félre […]

Posted by
Posted in

Bella Itália

Akai Katalin   Bella Itália   Gyermekkoromtól égetett a vágy, A tengert látni és Itáliát! Milyen a tenger, ha partra fut ki? Hófehér habja lábam érinti. Hiszem, hogy eljön, annak a napja!       Várj reám drága, Bella Itália!   De finom lehet az olasz spagetti! Mikor leöblíti, egy sűrű chianti.  Milyen a Nap, […]