About Me

Árokszállási Edit az Irodalmi Rádió szerzője.

A hétköznapi szócséplő című blog írója.
Sárospatakon született 1974. augusztus 8-án.
Német nyelvtanári szakon végzett.
A nyelvtanulás szenvedélye Ausztriába vitte, 2011 óta családjával Klosterneuburgban él.
Jelenleg grafikákat, illusztrációkat, mintákat tervez, német és magyar nyelven ír rímekben vagy rímtelenül.

Első könyve “hétköznapi szócséplő” címmel jelent meg 2017. júniusában magánkiadásban, ekönyv és hangoskönyv formában.

„A kreativitás számomra nem más, mint a saját belső kincsesládánkat felfedezni, annak tartalmát megcsodálni, elismerni, merni neki szabad teret engedni, és megengedni, hogy játékra invitáljon minket.“

Posted by
Posted in

Mosolyogj

Nagymamám azt mondta, a mosolygás is olyan, mint a fejenállás. Ha nem jön magától, gyakorolni kell. Erőltetni s megszokni. Mivel nálam általában jött magától, nem volt ilyesmire szükségem. Egészen addig a pontig, amíg nem találkoztam a munkahelyemen egy kollégával. Aki nem tudta, s nem is akarta titkolni, hogy nem bír. Gúnyos fölénye meglepett, kicsit zokon […]

Posted by
Posted in

Hangkóstoló

Nem borkóstoló, Te! Hangoskönyv kóstoló! Na egy kis falatot az íze kedvéért? Szerintem édes lett… ahogy Kis Kata művésznő felolvassa. Megkóstolod? Erre tessék: https://www.youtube.com/watch?v=oombjDdlzSY

Posted by
Posted in

Kiverem a biztosítékot

Napok óta figyelem, hogyan csinálják. Hogy mindig jó a kedvük. A gyerekek. Az egyik, ami feltűnt, hogy szinte megállás nélkül mozog a kezük, vagy a lábuk. Furábbnál furább módon. Bárhol is legyenek. Mozognak. Ha sétálunk az utcán, a lányom egy méterrel előttem ugrabugrál, előreszalad, lábat emelget, dudorászik, beszél. Magában. Jól érzi magát. Sokáig tervezgettem, érlelgettem […]

Posted by
Posted in

Odavagyok magáért

Odavagyok magáért, rettentő humoráért, fura modoráért, szakálláért. Odavagyok egészen, a számát még ma elkérem, noteszembe bevésem, kalandképpen. Szeretném, ha üzenne, s megkeresne, pár órácskára titokban velem nevetne. Nananana nananaaaa… hmhmhmhm hmhmhmm, papapapa papapaaa, tadadaaadaaaaaaaaa…

Posted by
Posted in

fogceremóniák

Hidat avatok ma, s koronázok, fogceremóniák sora előtt állok. Első alkalom, hogy szájat ezért tátok. Fogdoktornőm szerint túl erősen rágok, vagy tán éjjelente csikorgatva hálok. Ezzel fogaimnak láthatóan ártok. Egyelőre ebből kiutat nem látok. Porcelánfogakkal vigyorgok majd rátok. Azt hiszitek, tán jobb sors vár rátok?

Posted by
Posted in

Ahogy te horkolsz

Ahogy te horkolsz, nem horkol úgy senki, csak te tudsz álmodban is az agyamra menni. Békés pihenésem csendjét felverni, teljes hangerővel fülemet hergelni. Próbálom türelmem végig megőrizni, de hogyan, ha óránként erre kell ébredni??? Mivel tudnálak kedvesen rávenni, hogy levegőt csak reggel akarj venni…

Posted by
Posted in

Fülembe nyávogja

Fülembe nyávogja panaszát egy macska, úgy néz ki hogy ma már abba se hagyja. Bánatába annyira beleéli magát, észre se veszi, hogy adtam neki kaját.

Posted by
Posted in

inspirálkonspirál, hasadba lyukat dumál

mit egy költő kitalál, az kėrem a vers-spirál. ha a rimekkel jól konspirál, verselėsre inspirál. de ìgy is mondhattam volna, hogy mit egy költő kitalál, az kėrem a rìm-spirál. ha a szavakkal jól konspirál, kuncogásra inspirál. vagy ìgy: mit ez a nô kitalál, a hajad tôle égnek áll. ha egyszer ô nekiáll, hasadba lyukat dumál. […]

Posted by
Posted in

Miért nem vagyok meztelen

Szaunában hozzám lépett fesztelen, megkérdezte miért nem vagyok meztelen. Döbbent arccal mondtam majdnem: szemtelen! De mutatta többek példáján szenvtelen, szabály ellen én vétettem kétségtelen… Elszaladtam szégyenlősen, nesztelen.