About Me

Árokszállási Edit az Irodalmi Rádió szerzője.

A hétköznapi szócséplő című blog írója.
Sárospatakon született 1974. augusztus 8-án.
Német nyelvtanári szakon végzett.
A nyelvtanulás szenvedélye Ausztriába vitte, 2011 óta családjával Klosterneuburgban él.
Jelenleg grafikákat, illusztrációkat, mintákat tervez, német és magyar nyelven ír rímekben vagy rímtelenül.

Első könyve "hétköznapi szócséplő" címmel jelent meg 2017. júniusában magánkiadásban, ekönyv és hangoskönyv formában.

„A kreativitás számomra nem más, mint a saját belső kincsesládánkat felfedezni, annak tartalmát megcsodálni, elismerni, merni neki szabad teret engedni, és megengedni, hogy játékra invitáljon minket.“

Posted by
Posted in

Felkérem magam táncolni

Felkérem magam táncolni, táncparkett közepén magam zenéhez láncolni. Hívogatom magam viháncolni, elengedni mindent, mi ráncolni akarná homlokom. Magam kézen fogom, tovább levegőm nem rontom. Hajam kibontom, hátra vetem, s azt nevetem, tudom, kik látnak velem tartani vágynak. De csak állnak, és várnak. Magukat visszatartva a vágynak ellenállnak.

Posted by
Posted in

Ősz pillád nem rebben

Elmentél szép csendben, ősz pillád nem rebben, szavaid visszhangja remeg a testemben. Részvétek tengerén evezek elveszve, sajnálat fojtogat nyugvást nem engedve. Csónakom kikötöm, könnyeim letörlöm, emlékeim rólad poharamba töltöm. Ha most itt lehetnél, vidáman nevetnél, történeteiddel lábamról levennél. Szeretném arcomat temetni kezedbe, ezt a gyors búcsúzást senki nem tervezte. Tudom itt nincs vége, ez is […]

Posted by
Posted in

Most bánatos

Ha szemedben bánatot fedezek fel, láthatod, nem kezdlek el vigasztalni, sajnálni, és leállni veled kivesézni, megmagyarázni, miért vagy most bánatos, s mi az mi jogosan sajnálatos. Szeretnélek inkább kibillenteni, arcodra könnyek helyett mosolyt festeni. Ezért van, hogy bolondozok… Együtt-érzésedre számíthatok? (komolytalan választ el nem fogadok)

Posted by
Posted in

Érdekes nézőpont

Ha már tudod, hogy nincs is gond, minden csak érdekes nézőpont. Ha már nincs válaszod, csak kérdezel, mindig új lehetőségekhez érkezel.

Posted by
Posted in

Nem zseníroz

Nem veszem komolyan magam, Ezért két copfban hordom a hajam, Blúzomat fordítva húzom magamra, elejét hátulra, hanyagul gombolva. szoknyám ha vasalatlan, engem nem zseníroz. Nem vagyok az, ki szájat gyakran rúzsoz. Van mégis valami, amit komolyan veszek, amire tényleg kínosan ügyelek, hogy mások engem nehogy komolyan vegyenek. Na azzal nem viccelek.

Posted by
Posted in

Tavaszinagytakarítok

Szellőztetem fejem, huzatot csinálok, téli gondolatoktól szabadulni vágyok. Vírusírtót futtatok agyam barázdáján, sepregetek kicsit szívem balkamráján. Kimosom a szemem, úgy majd tisztán látok, s torkom öblíteni tudod mit használok? A fertőtlenítőszerek koronázott királyát, nagybátyám finom szilvapálinkáját.

Posted by
Posted in

Női hisztéria

Berreg, vibrál, becéz, masszÍroz, ha kérem. Pont ott, ahol gondolod! Elpirultál? Még nem? Figyelme nem lankad, elem ami hajtja, szolgálatait mindig nekem tartogatja. Ha most azt gondolod, ez valami pajzán, el vagy tévedve, nem értheted, nyilván. Ôsrégi találmánya ez a tudománynak, doktorok Írták fel receptre sok lánynak. Ha a nőket bizonyos tünetek gyötörték, gyógymódként altesti […]

Posted by
Posted in

Reggel van, ébredezek

Reggel van, ébredezek. Főzöl kávét? – kérdezlek. Kávégépem válaszul, duruzsolva beindul. Reggel van, ébredezek, rossz álomból érkezek. örülök a jó hírnek, képzeltem csak hogy félek. Reggel van ébredezek, korgó gyomrok éheznek, rittyentek egy reggelit, jóízűen megeszik. Reggel van ébredezek, Játszol velem? – kérdezlek. Ájpedem hát ujjongva, a kedvenceket megnyitja.

Posted by
Posted in

Bizonyíték Einstein igazára

Figyelem az embereket, szomorkodni miért szeretnek, s ami nem fér a fejembe, idejük hogy van erre. Panni barátnôm azt mondja, az ember nem tehet róla, a szomorúság gondja életünk velejárója. Ezt én pedig vitatom, sôt inkább azt állìtom, a szomorúság nem létezik, rajta hiába elmélkedik. Vagy ha mégis létezne, választásunk kérdése, mert ha jobban megnézzük, […]

Posted by
Posted in

Megállni nem lehet

Lihegek, pihegek, az elmúlt napoktól kimerülten pihenek. Magamtól kis szünetet kéregetek, de megállni úgy tûnik nem lehet… kerget a képzelet. Ezt ismered?