About Me

Árokszállási Edit az Irodalmi Rádió szerzője.

A hétköznapi szócséplő című blog írója.
Sárospatakon született 1974. augusztus 8-án.
Német nyelvtanári szakon végzett.
A nyelvtanulás szenvedélye Ausztriába vitte, 2011 óta családjával Klosterneuburgban él.
Jelenleg grafikákat, illusztrációkat, mintákat tervez, német és magyar nyelven ír rímekben vagy rímtelenül.

Első könyve "hétköznapi szócséplő" címmel jelent meg 2017. júniusában magánkiadásban, ekönyv és hangoskönyv formában.

„A kreativitás számomra nem más, mint a saját belső kincsesládánkat felfedezni, annak tartalmát megcsodálni, elismerni, merni neki szabad teret engedni, és megengedni, hogy játékra invitáljon minket.“

Posted by
Posted in

Szerelemre fakadtam

Vagyis nemis szerelemre fakadtam, hanem szerelmes dalra. Az első muzsikám… Szerinted is sláger gyanús? Mielőtt megkérdeznéd… a dal közepe táján nem bátorító pókokról van szó, hanem bátorító bókokról! Tudtam, hogy bele fogsz kötni… Klikk a linkre => a szerelem receptje

Posted by
Posted in

szappan tánca

Este van, s a zuhany alatt szappan táncol testemen, chachachát jár habosat levendulaszagosat. Lemossa az egész napot, mit gondoltál mitől vagyok frissebb most is, mint a szellő, szappantáncos kacér sellő… Belenézek a tükörbe, látom fáradt szememet, megfogadom mára többet nem kompjúterezek. Szavam tartom, esküszöm, ájpedemre s minden szentre, jöhet bármily kísértés, csak még egy cset […]

Posted by
Posted in

Mi legyen a vacsora

Mi legyen a vacsora, ez a kérdés gyötör ma… Nálatok is fő-téma? Kutatom a recepteket, unom mindet, mutass egyet! Mi lenne ha egy hétig nem ennénk csak nokedlit? Legyen nagyon egészséges, az se baj persze ha édes, a változatosság is egy szempont, ekkor már a hiszti rámront. Unom én ezt, mondom neked, míg te pizzád […]

Posted by
Posted in

álmomban egy gomba

Álmomban egy gomba szájamba ugorva, szememnek láttára késztetett vágtára. Varázsos világba, szívemet kitárva léptem be vigyázva, figyelve mi vár ma. Nagylábú gitárnak orrlukán hintáztak vihogó varjacskák, kuncogó vadmacskák. Kék volt az illatja, átölelt szép hangja, bizsergett mindenem, csiklandott vakbelem . Agyam féltekéi színes gombolyagban gurultak előttem, bennük megbotlottam. Nem vártam, felálltam, tovább botorkáltam, mély levegőt vettem, […]

Posted by
Posted in

a nátháról

Hallottál már a nátháról, köhögésrôl, orrfújásról? Téged is meglátogatott, karácsonykor abajgatott? Hát eljött hozzám hívatlanul, mit kezdjek most vele… Tudnád milyen válogatós, semmihez sincs kedve. Hívtam menjünk úszni egyet, prüsszögött a beste. Főztem neki finom teát, na mit mondott erre, azt hajtotta nekem egyre, feküdjek a párnámra le, de én erre ellenkeztem, nincsen most még este. […]

Posted by
Posted in

észrevétlen becsempésztem

Észrevétlen becsempésztem, napjaim részévé tettem, azt a luxust, mit nem hittem, de most mégis megszerettem. Uszodának levegője, csalogató langyos vize, medencének kék csempéje, kiabálja, gyere ide! Hívogat, hogy ringathasson, hullámával simogasson, gondolatom eltereli, kisimítja, felpörgeti. Minden viccet félre téve, mi lesz ennek jajj a vége, lehet hogy már függő vagyok, mit szólnak majd a szomszédok. […]

Posted by
Posted in

farsangi fánk furakszik

Farsangi fánk furakszik furfangosan felém. Féktelen falánkságom fékezzem? Frászt! Fenét! Forrón finom… Formám féltve félreteszem. Felét.

Posted by
Posted in

tangónkat várom

Tangónkat várom, simulni vágyom karodba hosszan, táncolni nyomban. Gyerekünk unja, de velünk van újra, hogy míg mi ropjuk a nápolyit falja. Lėpėsek gondja vállunkat nyomja, de csak míg engedjük s szėlnek nem eresztjük. Táncunk tanára mondja ės várja, hogy lábunkat engedjük vėgre szabadjára. Szavainak hála úgy nėzel rám máma, mint tollait szėttáró flörtölő páva. Kedvemért járod, de tudom […]

Posted by
Posted in

pletykák, vagy mik…(1) 

(Nem akarok pletykálni…de lehet, hogy valaki ír valamit, és egy részét megmutatja. Lehet, hogy én írok egy történetet.De pletykákra ne adjatok, lehet, hogy mindez nem is igaz. Szóval ez akkor most az első nemrímes bejegyzés. Lehet rémes lesz…inkább ne nézzetek oda, oda le…) Csörög a vekker, ránézek az órára. Az nem lehet, hogy máris félhét!!!!!????? […]