About Me

Bajzikné Panni az Irodalmi Rádió szerzője.

Intenzíven "Aranykorú"-ként kezdtem el rímelgetni. A költeményeim hűen tükrözik, amit érzek, látok, tapasztalok. Szívesen írok szépséges Balatonunkról, általában a természet határtalan csodáiról, de az emberi jellemekről, jó és kevésbbé jó tulajdonságokról. Szűkebb pátriámban, 2012, 2013 és 2015 években sikeres bemutatkozó estet tarthattam. Eddig megszületett verseimből hat kötetet tudtam önerőből összeállítani, kis kötetekbe rendezni. Hetedik kötetemet az Aposztróf kiadó jelentette meg, melynek kapcsán készülök a negyedik bemutatkozó estemre.

Posted by
Posted in

Balatoni impresszió

Balatoni impresszió   Forró a délután. A kikötőbe igyekvő vitorlások habzó vízsodor nyomvonalán sorolnak egymás után. Vásznukat vadszárnyú szellő csattogtatja. A szél vihart ígér. Lilában játszik a szürkés-kék ég. Egy gyenge napsugár felhőt húz magára. Súlytalan pamatát fehér fény lakkozza. A vizet surrogva hasítják a könnyű hajótestek. Mire révbe érnek, leszáll az este.

Posted by
Posted in

Páva

  Páva     Áttetsző uszály kúszik mögötte. Malachit legyezőjét kitárva háremét vonzza, hipnotikus szemekkel bűvölve tyúkjait. Násztánca lenyűgöző. Fénylő mellénye drágakő, türkizszínben pompáz. Zafírként ragyog rezgő bóbitája. Hangja fals illúzió, érzékek falát leromboló.

Posted by
Posted in

Tavaszi idill

Tavaszi idill     Pitypangok aranysárga pomponjaitól virít a rét. Totyogó récepár a tó partján. A gácsér füvet csipegető barna-tarka párját kíséri. A kép idilli. A természet ébred, új életet ígér. A tavasz halványzöldre pingálja a tél szürkeségét, az ágak duzzadó rügyeit bontogatja. A víz hattyú képét tükrözi vissza. Ringatózva kelleti magát, szárnyait gömbbé formázza. […]

Posted by
Posted in

Egy szívdobbanás

A keszthelyi Fejér György Városi Könyvtárban “Egy szívdobbanás” címmel rendezett irodalmi délutánon mutathattam be a “Balaton dicsérete” c. könyvemet, melynek borító képe leányom, Bajzik Anna Alexa tehetségét dicséri. A bemutatón nem csak a Balatonnal kapcsolatos verseimet hallhatta a közönség, de a kötetet ajánló dr.Cséby Géza szavait idézve:  “nagyon is női lélekkel megírt opuszok” ill. a […]

Posted by
Posted in

A Hold arcai

A Hold arcai (fotós trükk) Fényképészünk fantasztaként Holdunkat leképezi. Varázslatos képzelettel sziluettjét kimetszi. Állólámpaként kapcsolja, képkeretbe foglalja. Atlaszként veszi a hátra, görnyedezve hurcolja. Teliholdat hálóval fog, lepke gyanánt kergeti. Spárga végén luftballonként a magasba engedi. Létrát támaszt, hogy elérje; pányvát, lasszót vet neki. Festő pemzlit mozgat fel-le, ezüstösre színezi. Zsonglőrködve dobálózik, kézzel-lábbal görgeti. Mindez trükkös […]

Posted by
Posted in

Vágyálom

Vágyálom     Szél szárnyán repülni, az ember ősi ábrándját  megélni, álmom. Felhők közt evezni, tollakkal szállni, ideálom. Oda, fel a magasba vágyva vágyom, hogy láthassak milliónyi csodát:   Namíbia sivatagát, a homokdűnék sorát, ahol fűzérben sorakozó lila virágsor díszíti az oázisok szomjoltó kútját. Egyiptom műalkotását, tervezett, négyzeten álló piramisát, a gúlák gúláját, a felemelkedés […]

Posted by
Posted in

Vihar az erdőben

Vihar az erdőben   Szurdokerdő dús lombja közt viharos szél ront, süvit. Futára a vész orkánnak ítéletről hozott hírt. Érkezik a vad természet dúló-fúló örege, az ártatlan is remegve inal, iszkol előle. Vicsorogva, torz pofával reccsent, roppant ágakat, haragjába nem kíméli a vétlen erdőlakókat. Nyögnek, sírnak az útjában kalimpáló ágkezek, tépi, rázza és cibálja a […]

Posted by
Posted in

Víz II.

Víz II. Víztükör ; sötét felhők árnyának vöröslő hajnalhasadásnak zöldellő tájnak lila orgonának sárga tündérrózsa ágyának vadréce tarka tollának susogó nádas száraz bugájának karcsú híd,  pislogó lámpasorának házak homlokzatának világító, hívogató ablaktáblának tornyos templom hegyes csúcsának északi fény, örvénylő forgásának dérbe öltözött fáknak jégtörő hajó vas orrának fagyott világ teljhatalmának. Víz, tükör a világnak!  

Posted by
Posted in

Csillag

Csillag Csillag, csillag égi lámpa, varázslatos kozmosz álma. Hány nemzedék hitte, várta, csodás látomásod áldva sorsfordító erődet. Fohász szállt a csendes éjben: kértek jót és rosszat Tőled, de, Te fenn a magas égben, tinta-kékű vak sötétben állandó vagy, ragyogó, ezüst fénnyel csillogó, mindenségben villódzó!

Posted by
Posted in

Csukott szemmel

Csukott szemmel.. Csukd be a szemed, mit látsz? Fényprizmát, mit íriszed  vetít át szemhéjadon, a rásütő izzó napon. A tűzgömb jólesőn égeti arcod. A szivárványt látod, színek kavalkádját pilláid alól.