About Me

bmesterevaB. Mester Éva az Irodalmi Rádió szerzője.

Hét testvérem volt, hat állandó lakcímem és tíz munkahelyem. Van két felnőtt gyermekem, négy unokám és egy olyan csendből, magányból és alázatból felépített belső világom, ahol rám találnak az élet apró csodái és körvonalazódnak mély összefüggései. Mindez kitűnő alapanyag lehetne egy folyton más helyszíneket és új szereplőket felvonultató szappanoperához. Talán mégis szerencsésebb a valóság gyökerű, rövid, látszólag független írások összerendezése egy kötetben. Én fűzöm össze őket, ezt szeretném. Megjelent itt – ott egy – egy novellám, versem is, de a papíralapú emlékeim zöme körülöttem kallódik. Csak mostanában, nyugdíjasként kezdem elhinni, hogy mások számára is érdekesek lehetnek történeteim, gondolataim. Korábban kedvtelésből ragadtam tollat, most már tudatosabban figyelek kifelé is, befelé is. Amíg aktív dolgozó voltam, közgazdász-tanárként a racionalitásból, a számokból éltem. Hatvanhét év elteltével a lélekre és a betűkre bízom magam.

Posted by
Posted in

Április

B. Mester Éva   Április   A szeszélyes hónap most lehűlést hozott, délibáb szirtjein tegnap még havazott.   Virágok illatát mind összekeverte, fagyos, fehér színnel, dérrel átfestette.   Mit tegyen a virág? Föld alá nem bújhat. Langymeleg szellőtől talán megújulhat.   Hóbortos április! Heteket vesztettünk. Fagyoskodtunk megint, közben nem szerettünk.   Kamikaze hittel tavaszt robbantottál […]

Posted by
Posted in

Szelíd farkasok

B. Mester Éva   Szelíd farkasok   A vágyaim, szelíd farkasokká váltak. A lábamnál hever mindegyik. Nem lép többé már egyik sem elsőt, margaréta szirmok röptén nem számol jövendőt. Egyikük megsérült, levegőre  vágyott, csend tetejére omló vízesést. Valami átok megsebezte léptét, megbénította a bomló szenvedélyt. Édes farkasaim! Óvjátok egymást! Van még igazember, lesz még kis […]

Posted by
Posted in

Talán…

B. Mester Éva   Talán…   ha kisebbre rajzolom a hegyeket, sekélyebbre mérem a tengereket, a parthoz verődő hegyi patakot csendre intem, itt csobogni tilos, színeimre színoldó lötty kerül, a számra lakat, az álom menekül, gondolataim, ha meg sem születnének, letagadhatók a vadóc szenvedélyek.   Talán, ha semmiből életre sem kelek, rezdüléseimmel nem üzenek neked, […]

Posted by
Posted in

Párhuzam

B. Mester Éva   Párhuzam   Számodra régmúlt már, ami nálam felszín. Neked csak rianás, ami nekem gejzír.   Zabolátlan hőség, felhőssé vált arcod. Gyorsan csomagoltál. Itt maradt a hangod!   Szétázom, ha zuhog, te szárazon jössz ki. Szivárvánnyá válok. Nem köt ide semmi.

Posted by
Posted in

Kifordítom zsebeimet

B. Mester Éva   Kifordítom zsebeimet   Minden zsebemet kifordítom. Hátha lapul valahol, valami működő akarat, egy morzsányi esély, kulcsra tapadt kód, egy borsónyi kovász, bebábozódott sérelmekből, kirajzó lepketánc.   Pár darab aprópénz, egy eltékozolt remény, egy összegyűrt meghívó, mi nem is volt az enyém. Zsebeim legmélyén törékeny gondolat, hajszálrepedésein szivárgó alkonyat.   április 3. […]

Posted by
Posted in

Friss levegőben

B. Mester Éva   Friss levegőben   Ablakom alatt tavasz virágzik, rózsaszín szirmú vágy citerázik.   Bújj kicsit hozzám, még közelebbre! Napsugár ívet húzz a szívembe!   Főzzél egy kávét! Illata mámor. Száz évre ébred csipkefa álom.   Ásít az ablak, léptünket várja. Friss levegőben nyissunk egymásra!   április 6.  

Posted by
Posted in

Ameddig

B. Mester Éva   Ameddig   Amikor közelít a szó, utakat bont fel, végtelent fut egy pillanat.   Ahogy a hajnal belobban, szivárvány feszül, csillag táncol az ég alatt.   Aminek jázminillata szirmait veszti, elfordul és magamra hagy.   Akiért lyukas harisnyás álmaim viselem, divatjamúlt ékszereket.   Ameddig puha göröngyök finom zuhogása felmenti majd az […]

Posted by
Posted in

A pillanat

B. Mester Éva   A pillanat   Feneketlen kutak szélén szédül egy pillanat. Horizont útjai mentén nem rohan, nem szalad.   Nem juthat a holnapig sem, tudja jól. Szomorú. Semmit gyászol az ölében, lelke a koszorú.   március 30.

Posted by
Posted in

Haiku csokor

B. Mester Éva   Haiku csokor   Csak a napsütés ragyogja túl álmomat. Szívem a Napot. * Sáros az utca, por kavarog lelkemben láthatatlanul. * Utat nyit az ég. Fecskeszárnyak nyomában légnemű vágyak. * Levegőhöz jut szabaddá vált rabmadár. Partra vetett hal. * Kitisztult az ég. Egyedül kesereg az árnyékok árnya. * Mindkettőnket lát, szemét […]

Posted by
Posted in

Álmomban öltem

B. Mester Éva   Álmomban öltem   Nappal soha, egy csirkét sem, de álmomban öltem egy bárányt. Levágtam a fejét. Nem vérzett. Aztán fej nélkül méltatlankodva mutogatott rám, én tettem! Nekem fájt rettenetesen szégyelltem magam. Mindegy ki döntött. Mától óraátállítás.   március 26.