About Me

bmesterevaB. Mester Éva az Irodalmi Rádió szerzője.

Hét testvérem volt, hat állandó lakcímem és tíz munkahelyem. Van két felnőtt gyermekem, négy unokám és egy olyan csendből, magányból és alázatból felépített belső világom, ahol rám találnak az élet apró csodái és körvonalazódnak mély összefüggései. Mindez kitűnő alapanyag lehetne egy folyton más helyszíneket és új szereplőket felvonultató szappanoperához. Talán mégis szerencsésebb a valóság gyökerű, rövid, látszólag független írások összerendezése egy kötetben. Én fűzöm össze őket, ezt szeretném. Megjelent itt – ott egy – egy novellám, versem is, de a papíralapú emlékeim zöme körülöttem kallódik. Csak mostanában, nyugdíjasként kezdem elhinni, hogy mások számára is érdekesek lehetnek történeteim, gondolataim. Korábban kedvtelésből ragadtam tollat, most már tudatosabban figyelek kifelé is, befelé is. Amíg aktív dolgozó voltam, közgazdász-tanárként a racionalitásból, a számokból éltem. Hatvanhét év elteltével a lélekre és a betűkre bízom magam.


Művészportré a szerzővel:

Posted by
Posted in

B.Mester Éva Mesés utazás

Mester Éva   Mesés utazás   Megtértem magamhoz. Azt kérded, hol jártam? Sokáig bolyongtam nagy Sehol országban. Nem voltak ott utak és nem voltak szép fények, csábítottak mégis hallgatag remények.   Liliput mezein is átgyalogoltam, óriási árnyak jöttek a nyomomban. Csak én voltam parányi, elesett, magányos, kristálycipellőm is pereméig sáros.   Maugli földjén is át […]

Posted by
Posted in

B.Mester Éva Mit is kezdenél?

 B.Mester Éva   Mit is kezdenél?   Mit is kezdenél egy tündérmesével, a krizantém illatú, szeptemberi széllel, a szavak mögé bújt piruló vágyakkal, az eget hasító délibáb árnyakkal, az öngyilkos vonzással, az elengedéssel, az útjára bocsátott tiszta szenvedéllyel, a csenden is áttört, hangtalan szavakkal, a ma is dübörgő disszonáns visszhanggal?   Mit is kezdhetnék az […]

Posted by
Posted in

B. Mester Éva Az utolsó tánc

    Az utolsó táncra várnak a sápadó nappalok, az augusztusi káprázatból itt ragadt  csillagok, a szétdobált, megszeppent , fátyolos verssorok, az egyszer volt, hol nem volt, boldog pillanatok.   A szomorúfűz sátra alatt megszégyenült vágyak kuporognak, fáznak, elő sem vették még az álmokból szőtt, igazgyöngyös báli ruhákat.   A fecskék már járják, fönt kavarognak, […]

Posted by
Posted in

B. Mester Éva Szeptember (Réka unokámnak)

    Elmúltál hat éves, vár az iskola, Iskolatáska, íróasztal, ott meg sok csoda. Mint egy pöttyös labda, elgurult a nyár, Mi gömbölyű, könnyen gurul, máris tudjuk már.   Előbb ismerkedtek, majd hangosan mondd neved! Aztán kiszíneztek mindent, amit lehet, a nyár labdájáról elveszett pöttyöket, víz kéket, fű zöldet, napsugár tincseket.   És jönnek a […]

Posted by
Posted in

B.Mester Éva Uram!

B.Mester Éva   URAM!                                                                                    Én elmegyek hozzád, a házadba viszem összecsomagolt kincseim. Leteszem eléd, nézd milyen tiszták! Fényesre mosták könnyeim.   Képzelet szülte balatoni séták, egy nyelven beszélt száz üzenet. Versekkel takarva megkaptam a lelkét és én is átadtam a lelkemet.   Uram! Te tudod, nem lettem áruló, csak elbocsátottam, de nem küldtem el. […]

Posted by
Posted in

Hiányzol

Hiányzol                                                                        Hányat lépjek még reménytelenségben, Indiánnyárba bújt friss tavaszi szélben, Ábrándos lényemmel, Nyomában versekkel, Záporzó szavakkal, Oldatlan vágyakkal, Lelkeddel lelkemben, idegen fényekben?

Posted by
Posted in

Leventeévek emléke

Mester Éva                                              Leventeévekre emlékezve   -B.M.É.: Bóta Ferenc ma 88 esztendős nyugdíjas pedagógus. Sok mindent megélt, a második világháború idején volt tinédzser. Akkor persze nem volt ismert ez a fogalom. Más világ volt. A fiatal fiúk a Levente mozgalom keretein belül készültek a honvédelemre.  Meséljen ezekről az időkről Feri bácsi! Mi volt a […]

Posted by
Posted in

Háborgó

előadja: Kocsisné Heiler Éva B.Mester Éva:                          Háborgó   Most minden kezet ellökök magamtól. Nem kell a részvét, nem kell a kevés. Az egészet vártam, a mindent kínáltam! És mi lett belőle? Csak szenvedés.   Összeszorított fogakkal döntök és nem küzdök meg ma már mindenért. Foszlani látom az álmaimat és nem szövöm újra, már senkiért. […]

Posted by
Posted in

B. Mester Éva Az unokák rajzai

Mester Éva:   Az unokák rajzai   Benedek autókat rajzol, toronydarut, szirénát. Pálcikákból felépítve sorakozik a család.   Réka rajza csupa derű, két Nap nevet rajta. Zöld koronás királylány zászlóját lobogtatja.   Mironnak az óvodában korona lett a jele. Gyémántjain, minden rajzán átragyog sötét szeme.   Milla még csak kicsi baba. Egy év sincs még […]

Posted by
Posted in

Varázslatos nagyi

Varázslatos nagyi   Nyár van, vagy karácsony, nagymama  varázsol, csiribít – csiribát, sok apró kis csodát: kötélből karikát, kalapból kislibát, seprőből paripát, semmiből vacsorát.   Magokból palántát, zöldszoknyás salátát, gumókból dáliát, tüskétlen a világ. Betűkből verseket, versekből könyveket, könyvekből várakat, könnyekből vágyakat.   Napsugárfonatot! Tuskóból vonatot, deszkából székeket, díszletnek kék eget garázsból  színpadot, tapsvihart, jó […]