About Me

B. Moravetz Edith az Irodalmi Rádió szerzője.

1945. március 4-én születtem Grazban.
A világháború végén szüleimmel visszatértem Erdélybe, Besztercére. Itt nevelkedtem csodás környezetben, három öcsémmel, szerény körülmények között, de szerető családi körben.
Édesapánk tragikus hirtelenséggel fiatalon meghalt, ekkor Édesanyánk úgy döntött, hogy repatriálását kéri gyermekeivel nagyszüleinkhez.
Így kerültem érettségi után Budapestre, ahol 21 évesen férjhez mentem, három csodálatos leányom született. Boldogságomnak tizenkilenc év után válásom vetett véget. Ezután gyermekeimet egyedül neveltem. 1991-ben újra remény költözött szívembe, ekkor kötöttük össze második férjemmel életünket.
Egymás megbecsülésében, szeretetben örülünk tizenkét unokánknak, és három dédunokánknak.
1985-ben kezdtem írni visszaemlékezéseimet, prózában.
„Miért” címmel 70. születésnapomra magánkiadásban jelentettem meg, szűk családi és baráti körnek.
2014-ben elvégeztem a Jobb agyféltekés rajztanfolyamot, melynek hatására portrékat rajzoltam; ekkor kezdtem el a versírást is…
Szeretek olvasni, szeretem a művészetet, lenyűgöz a természet varázsa. Nem tanultam írni, gondolataim felbukkannak, ki kell írnom magamból lelkem rezdüléseit,
le kell írnom gyermekkorom emlékeit, a mesevilágot, melyet Erdély személyesít meg számomra, hadd ismerjék meg azok is, akik még soha nem jártak arra.
Vagy elég egy szó, egy mondat, a napfelkelte, a szellő, amint titkokat súg a falevélnek, a gyermek kacaja, két öreg kéz, mely egymásba fonódik, a padon ülő kismama; bennem érzelmeket indít, s addig nem nyugszom meg, míg verssé nem válik.
Vallom, hogy a szeretet mindent legyőz, igyekszem megértést, mosolyt, szeretetet nyújtani, odafigyelni embertársaimra.
Életfelfogásom és verseim rugója egy nagyon régi mondás:
„Mindig tud adni, akinek a szíve szeretettel van tele, a szeretethez nem kell teli erszény.”
(Szent Ágoston)

Az utóbbi időben gyermek-mesesorozatot kezdtem el írni.
A "Miért" naplón kívül, 2015-től antológiákban:
Accordia kiadásában (Fényszivárgás antológiában),
2015. Accordia Szavak csillámló hóesése című antológiában.
2015. Poet Ritmikus sorgimnasztika című antológiában
2015-ben a Dél-Alföldi Művészeti Kapocs Alapítvány Újjászületés pályázatra beküldött antológiában,
2016-ben Holnap Magazin Körforgás című antológiában.

Majd pedig megjelentek férjemmel közös kiadásban válogatott verseim:
"Villancsó" - "Csalogató" címmel az Accordia kiadónál 2016.
"Szárnyaló vágyaink" címmel a Holnap Magazin gondozásában 2017.

Posted by
Posted in

A KÖLTŐ DOLGA

A KÖLTŐ DOLGA (A Költészet Napjára) Félve nyúlok a toll után, vajon milyen jövőt ígér, hetvenezren kinn az utcán, követelésük mennyit ér? Elmúlt időben is voltak szegények, no meg gazdagok; hitted, végre győzni fognak verseidben írt dallamok! Költő dolga csak egy lehet, igaz szóval buzdítani, biztatni a szegényeket: “Reményt nem szabad feladni!” Szólj az igazságért […]

Posted by
Posted in

NAGYSZOMBATON

NAGYSZOMBATON   Sötét viharfelhők gyülekeztek égen, mint akkor délután, most kétezer éve. Szorongva figyeltük vaj’h égi jel lenne? Úrhoz küldtünk fohászt, rátok tekintsen le.   Szemetek emelve fel a magas égre, bátorságot, erőt Jézustól reméltek. Ti vagytok a jövő, csak rajtatok múlik, békés forradalmat vihessétek csúcsig!   Gyűlölet ne legyen soha szívetekben. Tettetek szabadság-eszme vezérelje! […]

Posted by
Posted in

TŰZZEL NE JÁTSSZ

TŰZZEL NE JÁTSSZ ALLEG/L/ÓRIA   Fakardodat dugd végre hüvelybe, válogassál játékok közt, keress: jól áll neked kisvasút s a labda; ne gondolj hát folyton csak a harcra! Öldökölni rendkívül unalmas.   Nehogy úgy járj, mint egykor elődöd, bár ő keresztényeket üldözött. Kellemetlen embereket rendre, maga mellől sorban eltetette; kocsiversenyt egyedül megnyerte.   Agyad nem jár […]

Posted by
Posted in

Megszólalt az örömóda II.

Megszólalt az örömóda   II.   Üstdobként dübörög a szív! Ott áll szemben az ellen, Tartásán látod, harcba hív; Mérkőzni akar veled.   Érzed, hogy nem ő az, aki Az igazi ellenfél. Csúf álarca mögött lapít, Bujkál előled, mert fél.   A sárba-tiport szabadság Vergődik gúzsba kötve. Kiszabadítaná magát, Éretted menne ölre.   És ekkor […]

Posted by
Posted in

BIZTATÁS

BIZTATÁS     Te kezet nyújtottál, mikor bajban voltam, mért nem fogadod el most az én jobbomat? Nem akarsz gyengének látszani előttem, ezért utasítod el segítő kezem?   Kihúzod magadat, felveszed álarcod, erőt sugározzon minden mozdulatod. Csak én tudom, mi dúl rebbenő lelkedben, Mi az, ami sújtja fájón a szívedet.   Nézd, megjött a tavasz, […]

Posted by
Posted in

TISZTA SZÍVBŐL NEVETNI

TISZTA SZÍVBŐL NEVETNI   Egymás szemébe nézve Jóízűt nevettünk! Emlékeket idéztünk: Régen, havasokban fenn, Kezünk nem eresztettük, Futottunk tisztás felé. Ágak arcunkat verdesték, Mi ezzel mit sem törődve, Vidáman, hangost nevetve Szálltunk boldogság elé. Kis csermely állta utunkat, Te karodba kaptál, “Ez számunkra nem akadály! Cipellőd vizes ne legyen!” Selymes fűbe túlparton leraktál, Kezed kezemet […]