About Me

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Bakonyiné Nyitrai Gizella az Irodalmi Rádió szerzője.

Nem tudom, hogy kezdjem a környezetem számára talán nem túl érdekes, számomra viszont érdekes, kihívásokkal és izgalmas munkával, kalanddal teli életem bemutatását. Egy Komárom megyei faluban, Táton jöttem a világra. Gyermekkoromat, Lábatlanon töltöttem elég nehéz körülmények között. A középiskolát, Nyergesújfalúban, a nővérképzőt Szombathelyen végeztem. Mióta végzett nővér vagyok és világ a világ minden tevékenységem a család mellett a hivatásom körül forgott. A mindennapokban nagy szeretettel műveltem, elmondhatom, hogy hobbim volt és jelenleg is az. Iskoláim természetesen Szombathellyel nem értek véget, hiszen aki az egészségügyi pályát válassza, annak folyamatosan tanulni kell. Főiskolai padba 51 évesen ültem és a Jóisten ajándékának érzem azt a négy évet, amelyet ott tölthettem.1970 novemberétől Ajkán élek, szép városomat és a benne élő embereket nagyon szeretem. Családi életemben házas vagyok, 45 éve. Férjemmel kiegyensúlyozott, békés, szeretetteljes családi életünk van. Egy felnőtt fiunk van, aki már nem velünk lakik. Sajnos unokánk nincs. Az élet úgy hozta, hogy néhány fiatalt a szárnyaink alá vettünk kit, azért mert örök barátságot fogadtunk, kit, azért mert segítségre szorult így a családunk megnövekedett és „fogadott gyermek és unoka” is akadt. Pályám 47 éve alatt része lehettem csecsemőápolóként a születés csodájának. Üzemápolóként megismerhettem az üveggyártás folyamatait, a bányászok nehéz munkáját és összetartó emberi tulajdonságait. A mindennapi találkozásunkkor megismerhettem városunk apró és felnőtt lakóit körzeti és gyermekkörzeti munkám alatt. Szívesen dolgoztam kollégáimmal, akiknek munkáját vezetőként évekig koordináltam. Naponta szívesen sétálok a város utcáin, amelyeket szinte minden oldalon zöld pázsit és sudár fa díszit. Szeretek kerékpározni, azzal járok, bevásárolni vagy csak mozogni egyet. Járok duci tornára is, mert nyugdíjazás után azért kellett újra munkát vállalni, mert nem jöttem le a lakásból Életkoromról nem írtam, mert lélekben fiatal vagyok, bár az éveim száma már szeptemberben 67 év lesz. Tollat aktív életembe néha, saját magam szórakoztatására ragadtam, soha nem gondoltam azt, hogy valaha komolyabban írjak. Szakmám folyamán viszont gyakran találkoztam azzal a ténnyel, hogy az emberek egészségügyi ismeretei milyen hiányosak és a saját életvitelük mindennapi dolgaiban milyen tudatlanok. Nyugdíjazásom után próba képpen írtam néhány mesét – tanmesét, amely olvasható gyermeknek felnőttnek egyaránt. Az elsőt a dohányzásról Füstös Filkó címen. Írásaim, többnyire ezekben a témakörökben íródtak, megjelentek a Győri orvosok honlapján, néhány a Betűvetés honlapon, utoljára a Tollal.hu honlapon. A két témakörön kívül írtam még a természetről és a tájról egy – egy kirándulás után, állatokról pályázatok kapcsán, még az ételkészítésekről is, persze tréfás formában. Néhány cikkem megjelent a Veszprém megyei Naplóban, a Zöld Béka helyi havi lapban, és néhány írásom a Payer Industries Hungary KFt. havi lapjában.

Posted by
Posted in

Az ápolónő emlékei /3

Tanulóévek: 1968-1970  Az életem első nagy bevállalását akkor tettem, amikor jelentkeztem Szombathelyre csecsemő és gyermekápolónak. Nem tudom, hányan emlékeznek a csíkos könyvekre, amelyek akkor a fiatalok kedvenc olvasmányai közé tartoztak. Más könyvek mellett abban az időben ezekből sokat olvastam, köztük Janikovszky Éva Aranyeső című könyvét is, ami miatt a gyermekápolói hivatást választottam. Emiatt jelentkeztem a […]

Posted by
Posted in

Az ápolónő emlékei /2.rész/

  Iskolai évek Testvéreim, mivel jóval idősebbek voltak, hamar kiröpültek. Nekem egyedül kellett nagyon sok feladattal megküzdenem. Felnőtt fejjel már sok mindent másképpen látok, átértékeltem a sérelmeket. Maradandó élményként megmaradt a hajnali felkelés hogy a szőlőt műveljem, végezzem a ház körüli teendőket. Mély emléket hagyott az, amikor azt mondták nagylány vagy iratkozz be az első […]

Posted by
Posted in

Az ápolónő emlékei /részlet/

Az lehetsz, aki lenni akarsz, bármit véghezvihetsz Amit csak eltervezel, ha konok céltudatossággal kitartasz álmaid mellett./Abraham Lincoln/ Gyermekéveim A Duna partján található településen kezdődött az életem, a háború utáni szűkös esztendőkben. Harmadik gyermekként láttam meg a napvilágot. Testvéreim ekkor már nyolc és tíz évesek voltak, kiskamaszként jövetelemnek nem igazán örültek. Szüleim a háború viszontagságai után, […]

Posted by
Posted in

Mese a hímzés születéséről

Egyszer volt hol nem volt, volt egyszer egy Vászon, amely ott hevert a kályha mellett a lócán feltekerve. Nem érezte jól magát így tekercsben ezért vándorútra indult. Útközben találkozott a Bőrrel, aki szintén összecsavart állapotban sétált. Megszólította. Szervusz Te Bőr – Te is tekercsben vagy? Igen én is, de nem szeretek ilyen összegöngyölt állapotban lenni […]

Posted by
Posted in

Egy Igaz barátság története

Kis barátnőmmel, évtizedekkel ezelőtt kezdődött a kapcsolatom, talán a megszületése pillanatában, amikor nyílsebesen kibújt a világba és éles hangon köszöntött minket. Édesanyjával is ekkor ismerkedtem meg, aki viharos szülésre érkezett a szülőotthonba. A felvételekor kiderült hogy albérleteink szomszédosak így a házasságkötésünk után egymás mellett fogunk lakni. A szomszédság varázsa, a szimpátia, azonnali barátságot indított el […]

Posted by
Posted in

Allergia Aliz

Allergia Aliz Itt vagyok, ragyogok én az Allergia Aliz vagyok! A nevem azért kaptam, mert szeretek utazni és utazásom során minden anyaghoz hozzákapcsolódom, amire az ember érzékeny szervezete dühös akciókkal válaszol. Utazásom alatt a velem élőt megkeserítem és erősen meggyötröm. A Te szervezeted a rám telepedett anyagokat test idegennek tekinti, és képzeld el a vezetéknevemet […]