About Me

bubrikzseraldinaBubrik Zseraldina az Irodalmi Rádió szerzője.

Bubrik Zseraldina Renátának hívnak, 1972. május 19-én születtem Miskolcon, ahol életem legnagyobb részét töltöttem. Óvodás koromtól tanultam a verseket, írással általános iskolásként kezdtem, de komolyan tíz évvel ezelőttől írok. Először két újságcikkel, majd áttértem a novellákra. Egyszer észrevettem egy mesepályázatot, amire írtam is egy gyermekmesét, azóta is foglalkozom vele. Verset másfél éve kezdtem el írni, amikor a Kortárs Magyar Irodalom – Barátok Verslista csoportba felvételt nyertem. Kedvenc könyveim között van a krimi, amit majd egyszer én is szeretnék írni, jelenleg csak kurta krimim van. Az első novellám antológiában 2010-ben jelent meg, majd huszonhárom novellát, három verset, egy mesét antológiában, és folyóiratban adtak ki. 2015. decemberben megjelent saját könyvem, melyben huszonhét novella, hét mese, és huszonkettő vers olvasható. A könyvem címe: Elengedés. Mostanában elővettem a régi magyar szavakat, melyekből verseket írok. Rengeteget olvasok, verset, prózát, de van olyan, amit többször elolvasok, hisz mindig találok benne valami újat.

Posted by
Posted in

Otthonra várva

Szeretem, amikor eljön az este tizenegy óra. Ilyenkor a lámpák elalszanak, majd bekapcsol az éjszakai világítás. Nincs a vakító fény, nincs az a nagy nyüzsgés, a hangzavar. Nappal olyan sokan idejönnek, nézegetik a mellettem állókat, forgatják, kipróbálják… és én? Pedig mosolygok. Ezt rajtam kívül senki sem teszi. Már két hónapja itt vagyok. Igaz sokkal jobb, […]

Posted by
Posted in

Álom

Láttam messziről az arcát. Olyan, mint régen. Nem nézett felém, De éreztem, lát. Ment előre, néha Megfordult, megállt. Közelebb mentem, de Kicsit távol. Szeretem közelségét. bíztam benne, Egyszer visszatér. Majd egy idő után, Beszállt autójába. Elindult, nem nézett vissza. Véget ért.

Posted by
Posted in

Miskolc…

Tegnap felszálltam a buszra, és utamra indultam. Imádok utazni. Kedvemtől függ, vagy olvasok, vagy zenét hallgatok. Mivel a táskám tele volt, már a könyv nem fért bele. Indult a busz, … akkor, hallgassunk zenét. Bekapcsoltam az MP3 lejátszóm, becsuktam a szemem, és elképzeltem, hogy én vezetek. Eltelt fél óra, mire beértünk Miskolcra. Először jött, ahol […]

Posted by
Posted in

Az ajtó

Szobámban bezárva kanapén ülve, ajtómat nézem, mikor nyílik végre. Várom már a kilincs kecses mozdulatát, amikor szépen, lassan tárul az ajtó. Szemem mindig rajta, de magát még zárva tartja. – Tessék,tessék nyílj ki nyugodtan! Mondom neki szépen,de hiába beszélek, nem figyel, csak ott áll magában, mint régen. Le kellene cserélni,lehet akkor mindig nyílna, de inkább […]

Posted by
Posted in

A szép szó

Szükségem van pár jó szóra, Egyedül mentem ki ma a tóra. Nem volt velem senki, Hűvös szellő arcomat lengi. Pedig jó lett volna megtenni, Leülni együtt, kettesben lenni. A csend hangja szépen szól, De a beszéd, az ölelés lenne jó. Közben figyelni a hullámok táncát, Melyek próbálják kisimítani a tó ráncát. Mindenki küzd,vív a boldogságért, […]