About Me

Budai Zsuzsa az Irodalmi Rádió szerzője.


Budai Zsuzsa: Pár sor magamról......

Cinkota nekem a világ közepe,
az életem itt kezdtem én el.
Általános iskolában szerettem olvasni,
faltam a regényeket meg Adyt és a Petőfit.
Érettségi után dolgozni kezdtem,
a sors közbe szólt és balesetet szenvedtem.
Akkor elővettem a papírt és a ceruzát,
elkezdtem írni az első strófám.
Jöttek a kis irka - firkák,
kondi terem, cicák és a barackfák.
Kiírtam magamból örömöt, bánatot,
egyszerű rímek, szórakoztatók.
Lányom a legnagyobb rajongóm,
szigorúan ítéli meg a verssorom.
Köszönöm, hogy a csoport tagja lehetek,
remélem Nektek is, a verseimmel örömöt szerzek.

Budapest- Cinkota, 2017.02.13.

Posted by
Posted in

Budai Zsuzsa: Irka-Firkáló

  Pár éve elkezdtem irkálni verset, hittem zsigerből írom a jegyzetet. Utólag persze másképp gondolom, elkapkodni nem szabad verssorom. Előszedtem polcról, elfeledett tankönyveket, átolvastam újra a versírás elméletet. Rájöttem akad bőven, még mit bepótolni, tudást nem lehet, fogasról leakasztani. Elkezdtem neten olvasni a kedvenc verseket, olvastam ezekről rengeteg véleményeket. Fejembe repkedtek a gondolatok, megfogadtam én […]

Posted by
Posted in

Budai Zsuzsa: Jön a tavasz

  Ébredező, gyönyörű természet, simogató melegét nem érzed. Süvít a tavaszi, hűvös szellő, réten reszket a pitypanglegyező. Tulipán bágyadtan didereg, március van, kérek meleget. Bokorban süni is nyúlcipőt húz, vackába siet a kis gézengúz. Madarak vidám dala merre szól? Ereszcsatorna ütemre dalol. Tél harcol még a tavasszal, nap fénye küzd a ravasszal. Felesleges már sokáig […]

Posted by
Posted in

Budai Zsuzsa : Haiku és Septolet

  Csodás szilvafa, vihar megirigyelte. Elvitte végleg. * Besztercei szilvafa, lekvárt adó legjava. Jött katasztrófa, elvitte mindenhova. Gazdának jajszava, szilvafából lett , tüzifa. *** A Septolet = 7 sorban, 14 szóból állhat.  A sorokat két versszakra kell választani,  egy üres sorral (bármelyik két sor között).  Valamilyen rímfajtának lennie kell és az írásjelek használata kötelező.

Posted by
Posted in

Budai Zsuzsa: Az elengedés ára

Lehúzott redőny csíkjain, áttörtek az ásító nap, fénylő sugarai. Reggeli friss kávé illata, jólesően cirógatták ízlelő bimbóit. Nagyot nyújtózkodva bújt ki, a frissen húzott ágynemű alól. Egy monoton csütörtök délelőtt kezdődik , gondolta. A ház elején, a lánya szobájának ablaka alatt sorakoztak a zsákok, lassan melléjük lépett. Komor fekete színükkel, szomorú hangulatot árasztva. Este belepakolták,imádott […]

Posted by
Posted in

Budai Zsuzsa : Kirándulás a Szinva pataknál

A bükki tájkép ezerszínű, csodaszép, Szinva patakban hegyvidéki tükörkép. Patak partján ülő, türelmes horgászok, csalik elől menekülő, gyors pisztrángok. Lehulló rozsdaszínű avar leplek, hajamnak díszet adó, tölgylevelek. Lillafüredi csobogó vízesés mentén, szerelmesen ölelkezünk, a vízpart szélén. Túrázók és hegymászók paradicsoma, útközben nézzük, kiknek nincs tériszonya ! Palota-szálló káprázatos ólomüveg ablakai, az István cseppkőbarlangnak mesebeli látnivalói. […]

Posted by
Posted in

Halottak napján . . . ( Apeva csokorban )

1. A sírok, virágban tündökölnek. Halottak napja. * * * 2. A sírhoz letéve, égő gyertya. Megemlékezés. * * * 3. Én megyek, virággal, temetőbe. Hiányotok fáj. * * * 4. A virág vázában, szemem könnyben. Szívem fáj nagyon. * * * 5. Ti nekem, örökké élni fogtok. Szívem mélyében . . .   Írta: […]

Posted by
Posted in

Budai Zsuzsa: Versben a címe

Elmentem temetőbe ismét hozzátok. Még mindig szívet fájdítón hiányoztok. Leültem sírnál apa készített, kicsi padra. Édes szüleim, virágot hoztam sírotokra. Keserű könnyem hullik, mint zápor a rózsára. Elveszek egy sárgát, kötöm anya fejfájára. Zsörtölődök, amíg a mécsest meggyújtom. Égni nem akar, apa, te fújod? – mondom. Szinte látom kópés mosolyát, ellágyul arcom.   2018. október […]

Posted by
Posted in

Budai Zsuzsa: Mikulás

A kavargó hófelhő, Mikulás éjjel eljő ? Várják Őt a gyerekek, Dávid, Nóra, Benedek.   Cipőjük megpucolva, sublót elé lerakva, kalács, tej az asztalon, virgács zsákban maradjon.   Álommanó a három lurkónál, a házuk előtt, szarvas álldogál. Piros ruhás betámolyog, asztalra nézve somolyog.   Puttonyában sok kis csomagok, benne csoki, narancs, mogyorók. Tesz belőle a […]

Posted by
Posted in

Budai Zsuzsa: Esik a hó

Dermedten alszik a morcos téli világ, anyóka bort kortyol, ablakán jégvirág.   Holle anyó huncutul somolyog, nagy dunyhámat mindjárt kiporolom.   Holle apó szidja a pityókás anyót, nem vették még elő a hólapátot.   Gyerekek a földön vidáman szánkóznak, télapót építenek, hógolyóznak.   Tél néne, kérünk, térj már észre, karácsonykor porolj, a bort tedd félre! […]

Posted by
Posted in

Budai Zsuzsa : Itt van az ősz

Esős, viharos nyár, hová tűntél? Nem hiányzol, nehogy visszajöjjél! Okoztál nekünk kárt, rengeteget, elvitted a szép szilvaszemeket.   Gyönyörű természet, te csodás, Szent Mihály-napi műalkotás. Tábortűz elillanó lángja, Buksi kutya szürke bundája.   Látom, az őszi kert álomra hajtja fejét, számban érzem a parázson sült krumpli ízét. A lehulló, rozsdás falevél koppan a tetőn, októberi […]