About Me

Buglyó Juliánna az Irodalmi Rádió szerzője.

Balmazújvároson születtem, ma is itt élek.
Alsó tagozatos gyermekek tanításával foglalkozom, melyhez a képesítést a Debreceni Kölcsey Ferenc Tanítóképző Főiskolán szereztem.
Két felnőtt fiam van.

2017 óta vagyok tagja az Irodalmi Rádiónak. Ebben az évben 3. helyezett lettem az "év pedagógusa " pályázaton. Rendszeresen írok pályázatokra, közülük több alkotás megjelent antológiákban is.

 

Posted by
Posted in

Úton

A tarka réten fáradtan halad át, alig bírja ma is vonszolni magát. Most jött meg a gőzössel a városból, termékét adta el a kosarából.   Hazafelé már lenne hova tenni, vásárfiaként még se járhat semmi. Alig tud annyi fillért összeszedni, hogy ne éhezzenek a gyermekei.   Egyedül él három csemetéjével, párja áldozata lett betegségnek. Maga […]

Posted by
Posted in

Hazafelé

Útja a kis erdő mellett vezetett, még zakatoló vonattal érkezett. Az ő szíve is úgy dobog, mint ahogy a gőzös hangja a szélben kavarog.   Remeg már keze, lába, alig várja, hogy imádott gyermekét végre lássa. A sorsnak kíméletlenül nagy gondja, több évig is egymástól megfosztotta.   Hónapok telnek, míg nem találkoznak, mint idegen gyermekről […]

Posted by
Posted in

Szivárványossá vált kövek

A megerősödő áramlatok, gyakorta táncoltatják a partot. Hánykódó kavicsok kicsapódnak, a homokban szerteszét maradnak.   Nincs gyermek, ki ne hajolna érte, beindul tőle a képzelete. Fogja, gondolkodik, szemlélgeti. Milyen formák lennének ezek itt?   Otthon aztán tovább babrálgatja, segíti ecsetje, ceruzája. Sünök, csigák, teknősök alakját, a színek mind jól megtámogatják.   Gyorsan terül a gyermek […]

Posted by
Posted in

Fátyolos szerelem

  Már csak az összhatásra és az érzésre tudott visszaemlékezni ennyi évre. Kereste képzeletében a képeket, melybe annak idején beleszeretett.   Égi magasságokba fel is emelte, hogy a lényeget édesen összeszedje. Meleg barna szeme vezette a nőnek, vágyott teste formája , mint a sellőnek.   Lába a szempillantásában leragadt, a tovább haladás esélytelen maradt. Ajkak […]

Posted by
Posted in

Szabadban

Izzó aszfalttól éget a város, nehezen viseli a családom. -Szóljatok gyorsan a nagymamának, indulunk hozzá sokkal korábban!   Friss, illatos szellő ölelget át, a nagyi várja már az unokát. Itt tölt a szünetből három hetet, szabadon bejárhatják a helyet.   Naponta többször vannak a kertben, ettől jön meg Eminek a kedve. Napraforgó fejek hajlonganak, amerre […]

Posted by
Posted in

A tenger partján

Üstökös alakját festették fel, a habos bárányfelhők az égre, Rikító fehérek, az alkonyat fényei a tengeren táncolnak. A színpompás kavalkád mámorít, párra lel a vonzás a parton is. Titokban, hogy senki meg ne lássa, szivárványos ernyő homályában. Meleg a homok, süpped a sarok, ajkakhoz jönnek a fordulatok. Mire a víz feljebb emelkedik, az óhaj csókja […]

Posted by
Posted in

Séta az erdőben

Vörösre váltott alja az égnek, Panka arra csodálkozva nézett, Milyen gyönyörű tud lenni a nap, mikor a horizonton megakad.   Határozottan úgy gondolkodott, meg fogja ezt a lapos korongot. Az erdei tisztáson átsétál, az biztosan akkora elé áll.   Testét és lelkét megmelengeti, mesélgethet vágyairól neki. Hőn szereti a tavaszt és nyarat, az sem baj, […]

Posted by
Posted in

Füttyös fiú

Örömében nótáját fütyörészve, szőttes tarisznyát a vállára vetve. Elindult Matyi felfedező útra, az otthoni világot már megunta.   Tartott már a nyári szünet javában, mikor nem szeretett lenni magában.. Döntött, ahogy a mesében olvasta, útját városról városra folytatja.   Tűzött már a nap sugara magasan, nem segítette őt a haladásban. Csurgott le az arcán a […]

Posted by
Posted in

Apámhoz

Sanyarú sorsot szántak itt neked, nehézre tervezték meg legfentebb. Te folyton jó voltál mindenkihez, nem kaptál segítséget semmihez.   Gyermekként szülőktől megfosztottak, tőlük gyakorta távol tartottak. Kisiskolásként dolgozni kellett, nehézzé vált a kenyérkereset.   Jött a politikai baleset kétszer is három évet elvettek. Kilátástalanul robotolva valamennyi bajon átsodorva.   Mi, gyerekek lettünk az életed. Legyőzve […]

Posted by
Posted in

Faluszélén

Hajdanában még egy kis faluszélén, éltem érdekes gyerekkoromat én. Ott, ahol a házunkból kiszaladva, lehuppantunk a tarka árokpartra.   Friss fű illata volt a valóságnak, se hangja, se útja nem járt motornak. Porban trappolva haladtunk az utcán, vagy futkároztunk a zöld puha párnán.   Közelünkben legeltek az állatok, felhőlenül kerestük a kalandot. Lehetett a kazlakon […]