About Me

Deák Mária az Irodalmi Rádió szerzője.

„Majd kinövi” – mondták rám gyermekkoromban, amikor mindig, mindenből rímet faragtam. Nem ,nőttem ki’. Az írást a hétköznapi, kreatív önkifejezés módjának tartom. Verseimben az érzelem, az erotika, a női szerep és női létem teljesedik, de gyakran jelenik meg lírámban az identitástudat és útkeresés. „Felnevelt a Pilis, ölel Gerecse. Szívemet mégis az Alföld tölti be.” Prózáim inkább gondolkodó és gondolkodtató, rövid írások, melyek témáit munkámból merítem – szociális szakemberként dolgozom. Írok mesét és disztópiát is. Szeretem az őszinte és hiteles embereket. Vallom, hogy a változás viszi előre az életet, a megoldásra váró feladatokra nem teherként, hanem kihívásként, az élet próbájaként tudok tekinteni. Családom és munkám mellett, mindig jut időm önmagamra, humorral és fantáziával teli az életem, hahotaklub-vezető vagyok. Először 2013-ban regisztráltam amatőr alkotóknak készült internetes oldalon. 2015 májusától írok rendszeresen amatőr szerzőknek szóló webes felületen és esetenként küldök írásokat irodalmi pályázatokra. Első nyomtatásban publikált írásaim a Holnap Magazin (HM), 2016 áprilisában megjelent Szabadon című novelláskötetébe kerültek, azóta is a HM rendszeres szerzője vagyok. Több antológiában jelent meg „elsőközléses” versem és prózám.

Posted by
Posted in

Meghívó Egerbe az Art Művészeti Galériába 2017. június 29.

Kedves IR tagok! Szeretettel küldöm nektek ezt a programmeghívót. Örömmel nyugtáztam, hogy versem a legjobbak közé került, de sajnos a távolság és egyéb elfoglaltság miatt nem tudok elmenni a rendezvényre. Aki épp Egerben jár vagy  ott lakik, szeretettel ajánlom. A természetet kedvelő emberek – biztos vagyok benne – nem fognak csalódni! “Kedves Deák Mária! „A […]

Posted by
Posted in

Kunságom

Úgy nőttem fel én, Pilis lágy ölén, hogy bennem a róna homokja lapult. Örömmel eszméltem, mikor körém forgószél kavarta homok szabadult. Felnőttem én, a konok, kun leány, róna virága, szívós, erős, inas. Karjába zárt tört hegyek derekán, lettem idővel, szilaj könnyűlovas. S bár életem néha buckás-homok, paripás népem vére, bennem buzog. Tisztán tartott lelkem olyan […]

Posted by
Posted in

Győzelem

Győzelem Célozz a csillagokra! Fel, fel, jó magasra! Tiporva, zúzva, előre! Ne nézz a szenvedőre! Célozz a csillagokra! Juss fel a magasba! Lépj fel a hegytetőre! Nézz le a szenvedőre! Célozz a csillagokra! Gondolj magadra! Menj bátran előre! Tiéd a vesztes vére! Célozz a csillagokra! A vesztes feladja! Az ember győzelme: csak az Úr kegyelme!  […]

Posted by
Posted in

Szülőnek lenni most: ‘fesztivál’

Dúl a nyár. Fesztiválok sora. Gyermekeim nyári otthona. Bár néha hazatérnek… Találd ki mit mesélnek! A kérések sora: kimosod holnapra? Ez meg itt elszakadt, megàzott, elveszett. A sátor is trapa…és csak úgy mellesleg: Mit főztél anya?  (Pályázaton kívül)  

Posted by
Posted in

Nincsenek válaszok

  Játék az élet, szerelem és szenvedély. Az önzés pokla kísért, belépni nem kell engedély. Sürög-forog, általa tündöklöm, s kell nekem e lételem. Szívem örök csodától dobog, a kincs a semmiben. Csend és titok takarja nyomorult életem. Rejtem, hogy hozzád simulnék, és soha meg nem teszem. Tudod Kedvesem, hogy Te vagy minden, és én általad vagyok. Félve […]

Posted by
Posted in

Tavasz a Gerecsében (Mogyorósi sziklák tövén)

  Szépség virraszt itt, és az örök Hórák kőasztalon terítenek tavaszt. Hérics és nőszirom, mint virágtócsák. A szikla sóhaja verset fakaszt. Sejtelem: titánok születtek talán. Múzsák dalolnak,  bomló lomb alatt. Elbújt a bérc az ormon, s mint bús magány, tekintett le rám, míg lábam haladt. Nimfák vadásznak, s a szikla tövébe pihenő Párka, születni hív vajon, […]

Posted by
Posted in

Egyszer egy királyfi… (parafrázis)

  Egyszer egy királyfi mit gondolt magába? El kéne indulni messzze a világba. Szerencsét próbálni a szép nagyvilágba, Hm-hm-hm, ha-ha-ha, a szép nagyvilágba. Guten tag, guten tag, van-e itt most munka? Van bizony, van bizony, más itt nem vállalja. Három diplomád ma, jó lesz mosogatni. De nem azért jöttem, hanem pénzt keresni. Hm-hm-hm, ha-ha-ha, hanem […]

Pilisi virágok
Posted by
Posted in

Pilisi virágok

  Láb nyomán a varjuháj, virít s utat mutat. Margarét az út porán nevet, velünk mulat. Napkorong sugár bolyong a bérctetőn, suhan. Szél ölel, hajadba túr, a nyári ég zuhan. Sír a lícium s a lonc lilán köréd hajol. Árvalányhajon velünk repes, kereng, dalol, bólogat, neszezve ring a nyár, az illatán döng a méh, izsóp […]

Nyár
Posted by
Posted in

Nyár

  Hajlik a szár, pipacsok tűzpirosán ide vár, szirmok alatt, melegen bólogat, izzik a nyár. Dobban a szív, fecsegő csend, vele halk a szavunk. Érik a búzakalász. Új gabonát aratunk. Most magasan meleget szór, ragyogón süt a nap. Víg arató keze bálába rak, és a kalap szalmafonat, feje fényt izzad a munka alatt. Szérüre vonva […]