About Me

                                           

Deák Mária az Irodalmi Rádió szerzője.

Vallom, hogy az írás a hétköznapi kreatív önkifejezés azon módja, ami boldogabbá teszi az ember.
A Gerecsében élek, szociális területen dolgozom. 2015. májusától írok rendszeresen amatőr
szerzőknek szóló webes felületen. Több antológiában jelent meg versem és prózám.  A
Holnap Magazin és a Litera-Túra Irodalmi és Művészeti Magazin állandó szerzője, valamint az
Irodalmi Rádió, alkotó közösségének tagja vagyok. 2017. júniusában a Holnap Magazin gondozásában jelent meg Tündérlabda című verseskötetem.


A szerző netkötete az Irodalmi Rádió szerkesztésében:
Kötöny vére

Meghívó Berda József emléktúrára
Posted by
Posted in

Meghívó Berda József emléktúrára

  Berda József a “barangoló költő” nyomában indulunk, hogy meglátogassuk kedvenc kirándulóhelyét a Pilisben. A túra 2018. május 19-én a Dobogókő-Kétbükkfa-nyeregtől Fekete-hegyre a Dorog Egyetértés Sport Egyesület „Pilis” Természetjáró Szakosztály szervezésében. A túra kezdete: 9.30 A túrán való részvételt, kérem a 06 20 482 4342 telefonszámon jelezzétek felém. Megközelítés: Közvetlen autóbusz járatok Pomázról közlekednek Dobogókőre. […]

Posted by
Posted in

Örök románc

Villan az emlék, szép volt a nyár ültünk a parton, s öleltél már. Kezed simított, bomlott a blúz – huszonegy voltál, én meg csak húsz. Pillangók szálltak, s hajlott a nád feledtem már, hogy bárki meglát. Éledt a férfi, ébredt a nő – tanúja volt az öreg fenyő. Ártatlan szívem, lopva sajog azóta létem veled […]

Hadd feledjem
Posted by
Posted in

Hadd feledjem

  Csak azt feledném, azt az éjszakát! Áldott felejtés szárnya alá vegye a szél vágyaim kielégült sóhaját. Szájam zugában még ott csorog, édes a méz. Szerelmem a gomolygó ködbe vész remeg a test s a lélek zokog, csipkéz a múlt. Mindennek ára van. A feledést nem adják csak úgy az álomvilágban. Értelme nincs szép mese. […]

Posted by
Posted in

Ősz

Táltos lovát visszafogta megfontoltan lépeget Elővette palettáját az időt úgy festi meg. Rőt és barna színe pompa piroslik a berkenye. Narancs fénye zölddel izzik szívem csordultig tele. Elmúlt a nyár, szép emléke az avarban andalog. Táltos lován a szerelem szívemben még itt sajog.

Posted by
Posted in

Tökfaragás

Harmincöt éve már – nálunk még nem volt Hallowen. Beért a termés, rendet tyúk kapart kertünkben. Apám nevetett s kezében hatalmas sütőtök remegett. – Tökmagot pirítunk – csaptam össze örömmel kezem de apám leintett – Várj, most más móka lesz, Nem vágjuk fel a tökfejet csak lékeljük itt a szár felett. Véső, kés egy kis […]

Posted by
Posted in

Édesanyám csókja

 Édesanyám csókja, érzem, ahogy adja, illata takarta, életem sebét. Óvott fúvó széltől, ködbe sem engedett – Csókolnám kezét. Hajamba túrt kuszán, átölelt jó anyám. Az ajkával puhán, egy csókot lehelt súgva homlokomra, a szemét lehunyva – emberré nevelt. Örömét ma látom, könnye harmatában, kezét megsimítom. Ó, már hogy remeg. Életem kísérte, édesanyám csókja – a […]

Posted by
Posted in

Szellőtánc (Evokáció József Attila Klárisok című versére)

Szellőtánc a hajadban, tükör fénye a tóban. Árvalányhaj, árvalányhaj a szólam. Gyöngyvirág a szívedben, fehérség a lelkedben. Virágkehely, virágkehely a fényben. Ringó csípőm járása szívemnek a várása, karjaimban halk gondolat hárfása. Ringó csípőm járása részeg vágy a látása, karjaidban forró szelek zúgása.

Válás
Posted by
Posted in

Válás

szemem alatt árulkodó karikák üvöltenek… sírok, napok óta érted, értünk gyengeség a könny tehetetlen düh elfutott szekér után rohanni kár csendesen hömpölyög velünk az ár elengedés visszhang mennydörög roppanok megtörök sorvadok ernyedés karjaid közt halni meg volna jó hullámzó tengeren süllyedő hajó

Posted by
Posted in

Kunságom

Úgy nőttem fel én, Pilis lágy ölén, hogy bennem a róna homokja lapult. Örömmel eszméltem, mikor körém forgószél kavarta homok szabadult. Felnőttem én, a konok, kun leány, róna virága, szívós, erős, inas. Karjába zárt tört hegyek derekán, lettem idővel, szilaj könnyűlovas. S bár életem néha buckás-homok, paripás népem vére, bennem buzog. Tisztán tartott lelkem olyan […]