About Me

                                           

Deák Mária az Irodalmi Rádió szerzője.

Vallom, hogy az írás a hétköznapi kreatív önkifejezés azon módja, ami boldogabbá teszi az ember.
A Gerecsében élek, szociális területen dolgozom. 2015. májusától írok rendszeresen amatőr
szerzőknek szóló webes felületen. Több antológiában jelent meg versem és prózám.  A
Holnap Magazin és a Litera-Túra Irodalmi és Művészeti Magazin állandó szerzője, valamint az
Irodalmi Rádió, alkotó közösségének tagja vagyok. 2017. júniusában a Holnap Magazin gondozásában jelent meg Tündérlabda című verseskötetem.


A szerző netkötete az Irodalmi Rádió szerkesztésében:
Kötöny vére

Csók
Posted by
Posted in

Csók

Csak egy csókot adtam neked sírig tartó pecsét legyek. Sírig tartó pecsét leszek, hisz egy csókot adtam neked.

Egyszer élünk
Posted by
Posted in

Egyszer élünk

Egyszer élünk Árpád fáradt egykedvűséggel ballagott hazafelé. Az autók zúgása és az emberek hangjának morajlása nem jutott el a tudatáig. Már nem vette észre a házak szürke kopárságát, a falakról üvöltő időt, a lepottyant vakolat foltjait, de a javított, gyógyult sebeket sem. A régi és az új épületek városi összhangtalansága senkit sem zavart. Az emberek […]

Csókoddal tenyeremben
Posted by
Posted in

Csókoddal tenyeremben

Megtaláltalak és öleltelek fénnyel. Tomboltam kéjben, éltem szenvedéllyel. Égető vágy tengerével takartalak. Csókoddal tenyeremben hordoztalak. Ragyogó napsütéssel elsodortalak. Tűz között üszökké égve hordtalak. Parázs égető fájdalma szerelmemben; Élni tovább, csókoddal tenyeremben. Haldoklő Főnix sóhaja sikít bennem. Dallamok égnek, de elrejti lelkem. Nászát dalnak, mik szeretve véled hálnak. Engem csókoddal tenyeremben várnak. Születek újra, bús reménnyel […]

Elsírt könnyeim
Posted by
Posted in

Elsírt könnyeim

Még félelem dobog, ha remeg vágyott, fénnyel telt bús emlék. Ha bódultan kergetsz egy régi álmot, mi fájón sebet tép, és a varrból új vér serken, fájdalom hagy nyomot, könnycsepp gurul az arcodon s homlokon verejték. Temetni mentem akkor, hű barátot botlottam sírodig. Mely örökül ott őrzi majd karátod, életed vágyait. El nem jött jövő, […]

A legenda (nagyapám dalolt a Donról)
Posted by
Posted in

A legenda (nagyapám dalolt a Donról)

  Német offenzíva parancsa érkezik. Muszkára katona! Kék hadműveletben, így szólt a parola; dicsőség vár – soha messze a tél hava. Köröttem már unokáim mosolya …azt a Donnál nem felejtem el soha, harci vágyam leányom, nekem nem volt… menni kellett, mert így szólt a parola. Kérdezem én: Mi volt édes nagyapa? Mit is meséljek, hogy […]