About Me

Fidrich Ibolya az Irodalmi Rádió szerzője.

1969. január 5-én születtem harmadik gyermekként a családomba. Általános iskolai tanulmányaimat Csetényben végeztem, aktív tagja voltam az úttörőcsapatomnak. Később családi körülmények miatt édesanyámmal a szomszédos Dudar faluba költöztem. A Veszprémi Közgazdasági Szakközépiskola tanulójaként 1987-ben érettségiztem, sajnálatos módon az irodalom iránt érzett szerelmemet könyvelő szakmára cseréltem. Egy év múlva férjhez mentem, és az életem további alakulását ennek a fontos döntésnek rendeltem alá.1988-tól Zircen élek, két fiú gyermeket szültem, mérlegképes könyvelői szakot végeztem és ennek megfelelő munkahelyeket töltöttem be. Titokban, vagy részben publikusan 12 éves korom óta írogatom a verseket. Már óvodás koromban felfigyeltek kiváló nyelvérzékemre, a magyar nyelv iránt érzett szeretetem, és a szerepléseken nyújtott teljesítményem alapján gyakran kaptam lehetőséget rendezvények megnyitásában vagy zárásában való aktív részvételre. Másfél évig voltam az Úttörőtanács titkára, beszédeimet magam fogalmaztam. Szeretek írni, imádom a magyar nyelv szépségét, kifogyhatatlan eszköztárát. Sokszor viccelődtek velem, hogy én "affajta könyvelő vagyok, aki versben adja be az adóbevallást"... Jelenleg nem dolgozom, rengeteget írok, sajnálatos módon a családi tragédiák és az egészségemben bekövetkezett változás lassításra kényszerítettek. Megpróbálom most kamatoztatni a bennem rejlő tudást, tehetséget.

Posted by
Posted in

A Élet Szimbóluma

A bolondos Szél egész éjszaka kopogtatott az ablakomon, Nem tudom, Beszélni akart-e hozzám, vagy csak Integetett nagyon…. Zúgva-búgva végigrohanta – úgy érzem – az egész Világot, Dühöngeni kezdett, egyre jobban tombolt régi, öreg fűzfánkon. Egy kicsit Egyenlőtlennek éreztem magamban a Csatát, A szél szabadon Szárnyal, önfeledten tépheti a Helyben álló Fát!… Innen-onnan hallani véltem érdekes, […]

Posted by
Posted in

A Hitről…

Kapaszkodó…mely bevezeti alagút mélyibe a fényt, A Kezedet megfogja…vele uralhatod az örvényt. A Híd….melynek pillérei mély folyó fölé emelkednek, Győzelemmel jutalom…háborúban harcoló Lelkednek. Álom…érte nyújtod karod nyughatatlan, fajó éjszakákon, Puha Melegség….melyért epedezel hideg szalmaágyon. Barátság…amitől a Szív magánytalanná lesz, Nyugalom….amiben az Elfogadás is erőt vesz. Szépség….ami felülmúlja egyhangú Valódat, Benne megtalálod Jövődhöz a tennivalókat. Orvosság […]

Posted by
Posted in

Szeretsz-e akkor is még…

Bölcs Tegnap, nyájas Ma és kétes Holnap… Nap kerget napot nap után gyorsan, s csendesen Megöregszünk, észrevétlen. Szívünkben még vágyénekek zsongnak, mint felleg végtelenben a kék fecskék, és a dal ritmusa remeg, ringat, bomlik, párolog szerteszét; érlelődik a finom, halk Boldogság… A magas bércek felett állhatatosan és a Világ minden megbújt völgyén átzúg egy éhes, […]

Posted by
Posted in

Verseskönyv

Zárd össze a verses könyvet s mint egy szent Bibliát, szorítsad jól a Szívedre! Suttogj el az érzésekért egy bánatos Imát! Szorítsd a könyvedet Szívedre, Szívedet magadhoz! Igaz Szó és szomjas Lélek így Megtisztulva gyöngéden majd összebarátkoz. Szétkúszik benned a Fény, mint fatörzsből Gyökerek, széthajózzák Lelkedből és Szívedből rút Kínjaid a robotoló Erek!… Minden Te […]