About Me

Frank e Gry az Irodalmi Rádió szerzője.

Nős vagyok. Egy középiskolás, és egy egyetemista leánygyermek édesapja. Budapesthez közeli településen élek, ahol matematikát, fizikát és informatikát tanítok a felső tagozatos diákok számára. Emellett egy közeli gimnáziumban mozgóképkultúra és médiaismeret órákat is tartok a 12. évfolyamosoknak.

A gimnáziumi éveim alatt a diákszínjátszó kör tagja voltam. A darabokban szereplő alakok például Rákóczi, Petőfi megszemélyesítésének élménye alapvetően hatott az irodalomhoz való hozzáállásomra. Az oktatóimtól kapott útmutatások sok év távlatából tekintve is becsesek számomra.

A középiskola elvégzése után a matematika-fizika általános iskolai tanári szakot végezve kis időre eltávolodtam a művészettől. Később azonban a pedagógusi pályára lépve, osztályfőnökként felkészített tanulóim díjazottként szerepeltek a szavalóversenyeken, magyar szakos kollégámmal együtt betanított jelenetek pedig az iskolai Ki mit tud?-ról továbbjutva a körzeti megmérettetésen is dobogós helyezést értek el. Az alkalmazott művészet más ágára is elkalandoztam. Az informatika eszközeit felhasználva amatőr grafikusként folyamatosan tervezem iskolánk különböző alkalmakra szóló okleveleit, emléklapjait, meghívóit, plakátjait. Megterveztem honlapunk egyedi arculatát, amit folyamatosan ma is én gondozok. Videofelvételek készítésével, feldolgozásával célom az, hogy ne csak megörökítődjenek tanulóink produkciói, hanem azt az élményt is megpróbálom átadni, amit azok élő előadásbeli megtekintése jelent a néző számára.

Tudva azt, hogy a mai világban mennyire fontos a kommunikáció, egy évtizede felvállaltam iskolánk községi újságban való megjelenésének rendezését. Hónapról hónapra összeállítom az itt megjelenő fényképpel illusztrált anyagot, kolléganőm segítségével lektorálom azokat. Természetesen a lapban én is rendszeresen publikálok az iskola életével, ügyes-bajos dolgaival kapcsolatos írásokat.

Az eltelt sok éves pedagógusi pályámra jellemző, hogy azok a produktumaim ismertek, amelyek valamilyen módon kapcsolatosok növendékeink nevelésével-oktatásával. Ilyenek az említetteken kívül az informatika felhasználásával történt különböző oktatási anyag fejlesztéseim matematikából és fizikából. De ilyen, az elmúlt tanévben indult, a Magyar Nemzeti Múzeum patronálásával létrehozott verseny is, ami a tudománytörténet magyar szellemóriásainak munkásságát hívatott minél szélesebb körben megismertetni.

Szépirodalmi alkotásaim közzétételét ez idáig nem szorgalmaztam. Az Irodalmi Rádió 2018-as pályázatát olvasva gondoltam arra, hogy ezen alkotásokból válogatva, azokat ismerté tegyem.

Posted by
Posted in

Nincs változás?

Szólnak, ha lehull gombom. Lenyúl kezem, Felveszem, Tárgy. Nem szólnak, ha szívem ontom. Vizes szemem, Könnyezem, Vágy.

Posted by
Posted in

A szobor (Lelkek iskolája)

Könnyű nyári este volt. A szél összeborzolta a haját, léptei alatt megroppantak a kavicsok. A parkban sétált. A fák bíbor árnyakat vetítettek az arcára. A fizikus mindebből semmit sem érzékelt, szemei előtt egy egész más világ bontakozott ki. Egy elvont világ, amelynek tagjai fizikai összefüggések, akik matematikai törvények szerint élik szigorúan meghatározott társadalmukat. Fiatalember volt. […]

Posted by
Posted in

Sötét alkonyokon…

Sötét alkonyokon, Ha eső szitál a ködfoltokon, Veled álmodom. Veled. Megérintem kezed. Dobogó kis szíved zenéjét hallgatom. Eszembe jutnak régi képek, Sápadt lidércek, tompa fények, Álltak előttünk. Egymásnak sem hittünk. Nincs már semmi köztünk. Figyelem tested lüktetését, Ajkaid lágy remegését, Szavaid halk reszketését. Szeretsz. Ölelhetlek és ölelhetsz. Elszálltak a sötét fellegek… Szeretlek!

Posted by
Posted in

Teremtés

Lágy sóhaj, harmatos ajak, Halk szó, csend és félhomály. Gyönyör, élv, összeérő száj. Suttogás, apró nesz, szívdobogás. Eggyé váló két test, mosoly, elalélás. Valami suhan. Új élet fogan.

Posted by
Posted in

Vallomás

Elhalt a nesz a lomb között, Megült a csend a csúcsok fölött. Az alkony bíborra festi a levelet, Sötétre mázolja az életet. Szív! Három betű, s egy világ. Kinek szomort, kinek gyönyört ád. Egy szó melyben benne lehet egy élet, Szív, melyben fájdalom éget. Bús roskatagság, mind a szív titulálja, Tövist terem a szerelem rózsája. […]

Posted by
Posted in

Függöny

Állok a parton az esthomályban Nézem a vizet: s benne liget fája, Előtte: kedvesem orcája S rajta: apró kicsi szája. S én ugrok csókot adni rája. Gyors a kő, ölel a halál lánya. Lemegy a függöny egy szerelmi drámára.

Posted by
Posted in

Hódolat

Gyerekkoromban hallottam egy mesét, Egy kapuról, mely mögött él egy lény. Ősz már, de ha felemeli szemét, Megjelenik a sötétségben a fény. Elindultam, hogy megkeressem, Mentem fel egy nagy hegyre Melyen már a nap virít deresen. Megláttam! Rátettem kezem a kilincsre. Nyílik a nagy ajtó, jön a fénysugár. Lehajolok, megcsókolom kezét, a reszketőt. Kétmillió éves […]

Posted by
Posted in

Intés

Nézd a hajnal vörös sugarát, Nézd a bíborba borult fát. Szívd be a föld felszálló illatát, S ne töröld le szemednek harmatát.

Posted by
Posted in

Széljáték

Vizeken, kerteken, bérceken keresztül indul A szél. Lombokon, dombokon, vízfodrokon Átkél. Szempillákon, hideg befagyott gödrökön, Örökkön. Sípolva jegenyén, zúgva bokrokon, Ugrálva ormok tetején, Fekete ruhafoltokon, Vizenyős szemeken, Ráncos kezeken, Hidegen! Sebesen! Átzúg a szél.

Posted by
Posted in

Könnyben úsznak a fák…

Könnyben úsznak a fák, Siratják elhalt lombjukat. Reszketnek a sivító szélben. Nem hallani vigasztaló madárhangokat. Egy sápadt fényű csillag az éjben, Ridegség, halotti gyertya csupán. Fekete törzsek a feketeségben. Nem rezzen semmi a csupasz koronán. Könnyeznek a fák sírnak a múló életen, Könnyeznek a fák, s én velük könnyezem.