About Me

fazekasneszabjanerikaFazekasné Szabján Erika az Irodalmi Rádió szerzője

Kisgyermekként azt mondták rám, hogy nagy a fantáziám, ennek ellenére nem kedveltem az irodalmat. Ma is leginkább reál beállítottságú embernek tartanak. A mesék birodalmában szerettem élni, de az élet nem ezt várta el tőlem. Igazság érzetem miatti lázadásaim sem tanáraimnak és későbbi munkahelyi vezetőimnek nem nyerte el a tetszését. Középiskolás koromban kaptam rá az olvasásra (persze sosem a kötelezőket olvastam) és akkori barátnőmmel hosszú történeteket írtunk az eljövendő életünkről. Első versemet 2011. 01. 24-én írtam. Barátaim tanácsára leültem és vártam az ihletet (Dalnokot), mely hamarosan meg is látogatott és a mai napig velem van. Írok, ha jó a kedvem, ha szomorú vagy mérges vagyok. Ha felbukkan egy kósza gondolat, egy ötlet egy érzés, egy zene, vagy egy kép, leülök és írok. Mindegy hol, mikor, hány sor, mennyi idő alatt jön létre, de előbb utóbb a vers összeáll és szeretettel veszem körül, mint engem a családom. Legodaadóbb menedzserem az édesanyám, aki folyamatosan olvastatja barátnőivel verseimet, de szigorúan csak olvashatják. Tudom, hogy velem elfogult, de mégis adok a véleményére. Sokat szoktam unokáimmal rímeket faragni. Számomra a család mindig az első és mottónk: „A családra mindig számíthatsz”. Vannak dolgok, melyek végig kísérik életem minden napját. Ilyen az igazságérzet, a lázadás, a makacsság és az alázat tanulása. Igyekszem mindenben a jót megtalálni, még akkor is, ha néha nehéz. Mindig, mindenből igyekszem tanulni mindhalálig.

 

Posted by
Posted in

Fazekas Abc

Agyagot készít elő édesanyja, Áztatja, majd utána jól átgyúrja. Befűt apa, a kemencébe végül. Cilike tányért korongozni készül. Csipetnyi agyagot tesz a korongra, Délidőre készen, gyűlik halomba. Egy- két látogató betéved a házba, Érdeklődve kérdik – hogy készül a tálca? Figyelj! Mutatja, hogy gyúrja a masszát. Gombócból készít nekik pici macskát. Gyerekek bámulják a lábak […]

Posted by
Posted in

Madárköltöztető verseny

Egyik ősszel hazafelé egy estén, sétáltunk ketten az öreg fák mentén. Kis unokámmal csendecskén ballagva, madarak vidám trilláját hallgatva. Hirtelen felkiált a drága szentem. Ijedten kérdezem: Ej, minden rendben? Felelete boldog és csacsogó volt, S szava a bánatos cinegéről szólt. Mama tudod, amikor tündér voltam, madárköltözködést is okítottam. A kicsik nagyon ügyetlenek voltak, de rám […]