About Me

Gyarmati Gábor az Irodalmi Rádió szerzője.

Történelmünk fénylő csillaga, az utolsó, eltiport forradalom idején, vérzivataros időszakban születtem. S ez nem csak az országra, de az én személyes sorsomra is rányomta bélyegét.
Még ahhoz sem volt elég jó, arra sem méltattak, hogy továbbtanulni engedjenek. Ám a diktatúra slendrián volt, s nem fésült át minden felvételi listát.
Így kerülhettem be szerelmem vágyott, számomra is elérhető szentélyébe, a Tatabányai Geológiai Technikumba.
Ami már azért is szükséges és illő volt, mert akkor már majd egy évtizede – igen szép eredményeket felmutatva – barlangásztam.

A geológus technikusságból kacskaringós, cifra út vezetett az építőiparba, majd a hírközlésbe, ahol ma is dolgozom. Ám közben azért történ egy s más...

Megnősültem, lányaim születtek, majd elváltam, újra nősültem és lányom született.
Haladtam, fejlődtem lélekben, szellemben egyaránt.
S mert a rendszerváltás elsöpörte a cenzorokat, a cenzúrát és a diktatúrát, így számomra is megnyílt az út a felsőoktatás felé.
Éltem a lehetőséggel, bár ára volt. Végleg abba kellett hagyni a barlangászatot.
Először a Szegedi JATE egyik levelező tagozatán szereztem kommunikáció szakos bölcsész, majd az Evangélikus Hittudományi Egyetemen hittanári diplomát.

S az írás. Kicsit több mint tizenöt évvel ezelőtt éreztem úgy először, hogy van olyan gondolatom, amit le kell írnom. S így tettem. Tetszett. Így hát elkezdtem rendszeresen publikálni.
Néhány évig napi témájú publicisztikákkal próbálkoztam – kevés sikerrel.
A jobboldali lapokhoz elküldött írásaim csak elvétve jelentek meg. Így fordultam igazi berkeim, a protestáns magyar sajtó felé, ahol több lapban több mint egy évtizedig jelentek meg írásaim, gyakorlatilag majdnem minden műfajban.
Írtam riportot, interjút, tudósítást, recenziót, beszámolót, de igazából két területen, az interjúzásban és a publicisztikában érzem magam otthon, ahol olykor becsúszik egy-egy tárca is.

Ma már kevésbé koptatom a tollat, noha amikor kinyílik a bicska a zsebemben erős késztetést érzek rá.
Talán majd most, az éter hullámaira ismét felteszek egy-egy alkotást.

Posted by
Posted in

Multi módi mozzanatok

Multi módi mozzanatok Majdnem egymás mellett ültek az irodában. Egyforma íróasztalok, fehér fal, hasonló laptop és telefon, igénytelen környezet – ahogy ez általában arrafelé kijár. Az új belépőnek rövid betanulás s kezdődhet is a hajsza. Több szerződésért, gyártásért, értékesítésért, irányításért. S könyöklés beosztásért, pénzért, hatalomért. Végül is mindegy. Aki egyszer „multi kompatibilis” lett, annak teljesen […]

Posted by
Posted in

Jellem és küzdelem

Jellem és küzdelem Nem tudom, ki hogy van vele, de én szeretem a távol-keleti küzdősportokat. Művelésük messze többről szól, mint látványos rúgásokról, filmekben bemutatott – sokszor trükkökkel létrehozott – ütés és védekezés technikákról, ahogy az Európában elterjedt. Efféle harcművészetet művelni egyfajta életformát, elhivatottságot, sőt életfilozófiát követel. Nem véletlen, hogy a legnagyobb mesterek kolostorokban éltek, s […]

Posted by
Posted in

Takarító sztory

Takarító story Történetünk idején hősünk siheder legényke volt, s mert sok mindennel foglalkozott – melyek közé sajnos még véletlenül sem tartozott a tanulás – hát elfogadta a jó nevű budai gimnázium nagyhatalmú igazgatójának ajánlatát, mely szerint a továbbiakban nem kérik számon jelenlétét a tanórákon, sőt igazolnia sem kell távolmaradását. Magyarul: rövid úton kirúgták. Jóllehet annakidején […]

Posted by
Posted in

Tengerpari képeslapok

Tengerparti képeslapok A négy ló lassított, majd a kocsi egy zökkenéssel megállt. A kocsis kötelességtudóan leugrott a bakról és kigördítette az utasok elé a kis lépcsőt. Kisvártatva kinyílt az ajtó, s előbb egy – lesegítést kérő – kesztyűs kéz jelent meg, majd kikászálódott a kisasszony is. Vele társalkodónője, két kuzinja, majd a végén természetesen a […]

Posted by
Posted in

Fox a pufi

Fox a pufi felnőtt mese   Város tengerében, irodaházak sűrűjében élt egy ügyes, szorgalmas és róka ravaszságú, kis pufi legény.  Ügyes volt, mert olyan munkát végzett, amelyet az ég is neki teremtett, szorgalmas volt, mert bensőjéből fakadóan nem volt henyélős típus, de határtalanul ravasz is volt, – nem véletlenül kapta a Fox becenevet – mert […]

Posted by
Posted in

Cserkésztábor

Cserkésztábor   Bizonyára sok szülőnek jelentett gondot idén is a nyári vakáció. Probléma elhelyezni a gyermeket, mint ahogy a rendes napi étkezést megoldani, és értelmes programról gondoskodni sem egyszerű feladat.  Nyugtalanságra ad okot, ha felügyelet nélkül van, mert bár kétség kívül sok és hasznos dolgot tanulnak az iskolában – messze többet, mint annakidején nekünk, vagy […]

Posted by
Posted in

Egy régi történet

Egy régi történet   Már régen történt. Akkor, amikor még különlegesen nagy szó volt egy új autó tulajdonosának lenni, hiszen a szocialista országokból érkezőkre éveket kellett várni, s bár hoztak már be nyugatról is járműveket, ám kifizetésükhöz valutára volt szükség, amit akkoriban nem, vagy csak nagyon tekervényes úton-módon lehetet beszerezni. Nekem jó sorsom úgy hozta, […]

Posted by
Posted in

A reformáció fácska

A reformáció fácska Marika néni nagyon szeretett volna egy japánszilva fát. Talán azért, mert ahol élt – Angliában – nem terem meg ez a gyümölcs, vagy azért mert felismerte értékes tulajdonságait, de az is lehet, hogy egyszerűen csak kedvelte különleges, fanyar, édeskés, semmihez sem hasonlítható zamatát, ízét. Veje nem ismert lehetetlent, ha a Mama kedvébe […]

Posted by
Posted in

Elutasítás

Elutasítás   – Mondjad nyugodtan, – persze ha akarsz róla beszélni, – végül is mi történt a feleségeddel? – Van türelmed meghallgatni? – Abszolút. Időnk még bőven van, mint ahogy még út is előttünk. A kétdiplomás nyugdíjas vízmérnök kényelmesen hátradőlt az anyósülésen. Kicsit babrált a fűtéssel, és máshová állította a befúvást a maga oldalán. Miközben […]

Posted by
Posted in

A szimuláns

A szimuláns A nyálkás köd mindenhová betolakodott, az időnként szemerkélő eső cseppjeinek pedig nem esett nehezükre, hogy ráfagyjanak az olajfoltokkal tarkított beton burkolatra. Zimankós téli éjszaka volt, amikor két, őrségben álló katona beszélgetni kezdett.  A Varsói Szerződés akkori egyik legmodernebb, Magyarország talán legnagyobb laktanyájában voltunk és 1980-at írtunk. A négyes és az ötös őrhely viszonylag […]