About Me

Gyarmati Gábor az Irodalmi Rádió szerzője.

Történelmünk fénylő csillaga, az utolsó, eltiport forradalom idején, vérzivataros időszakban születtem. S ez nem csak az országra, de az én személyes sorsomra is rányomta bélyegét.
Még ahhoz sem volt elég jó, arra sem méltattak, hogy továbbtanulni engedjenek. Ám a diktatúra slendrián volt, s nem fésült át minden felvételi listát.
Így kerülhettem be szerelmem vágyott, számomra is elérhető szentélyébe, a Tatabányai Geológiai Technikumba.
Ami már azért is szükséges és illő volt, mert akkor már majd egy évtizede – igen szép eredményeket felmutatva – barlangásztam.

A geológus technikusságból kacskaringós, cifra út vezetett az építőiparba, majd a hírközlésbe, ahol ma is dolgozom. Ám közben azért történ egy s más...

Megnősültem, lányaim születtek, majd elváltam, újra nősültem és lányom született.
Haladtam, fejlődtem lélekben, szellemben egyaránt.
S mert a rendszerváltás elsöpörte a cenzorokat, a cenzúrát és a diktatúrát, így számomra is megnyílt az út a felsőoktatás felé.
Éltem a lehetőséggel, bár ára volt. Végleg abba kellett hagyni a barlangászatot.
Először a Szegedi JATE egyik levelező tagozatán szereztem kommunikáció szakos bölcsész, majd az Evangélikus Hittudományi Egyetemen hittanári diplomát.

S az írás. Kicsit több mint tizenöt évvel ezelőtt éreztem úgy először, hogy van olyan gondolatom, amit le kell írnom. S így tettem. Tetszett. Így hát elkezdtem rendszeresen publikálni.
Néhány évig napi témájú publicisztikákkal próbálkoztam – kevés sikerrel.
A jobboldali lapokhoz elküldött írásaim csak elvétve jelentek meg. Így fordultam igazi berkeim, a protestáns magyar sajtó felé, ahol több lapban több mint egy évtizedig jelentek meg írásaim, gyakorlatilag majdnem minden műfajban.
Írtam riportot, interjút, tudósítást, recenziót, beszámolót, de igazából két területen, az interjúzásban és a publicisztikában érzem magam otthon, ahol olykor becsúszik egy-egy tárca is.

Ma már kevésbé koptatom a tollat, noha amikor kinyílik a bicska a zsebemben erős késztetést érzek rá.
Talán majd most, az éter hullámaira ismét felteszek egy-egy alkotást.

Posted by
Posted in

Régimódi mese

Régimódi mese Lali bácsi gondosan a villájára igazgatta a nokedliket, de ügyelt arra is, hogy minden falathoz megfelelő mennyiségű zúzapörkölt jusson, majd az így megkomponált falatokat akkurátusan a szájához emelte. Lali bácsi igazi régi vágású, precíz, vérbeli mérnökember volt. Az 1970-es évek elején, a kötelező sorkatonai szolgálata letöltése alatt megismerkedett egy csinos lánnyal, s a […]

Posted by
Posted in

A kapcsolat

Ez a sztori nem a pénzről szól. Sokkal inkább egy emberi kapcsolatról – vagy annak hiányáról – bosszúállásról, gyarlóságról, kisstílűségről, és kicsinyességről. Történetünk egy szép házasság végével kezdődik. Két tizenéves szárba szökkenő szerelméről, majd néhány év múlva összefonódó életéről, amelyet azonban – betöltvén a harmincat – már nem akartak tovább folytatni. Hétköznapi történet – mondhatnánk […]

Posted by
Posted in

Apa sír

Apa! – szólat meg a fiúcska, aki – tőle szokatlanul – már percek óta csendben volt. Annyira belemerült a játékba, hogy – úgy látszik – nem érezte szükségét a beszédnek. S Apa most nem is bánta az ajándék csendet, így ugyanis tudott végre a munkájára figyelni. Újabb adatokat és időpontokat írni a táblázataiba, tervezni a […]

Posted by
Posted in

Elek esete

Elek esete 60-as éveket írtunk. A Gellérthegy lábánál lévő általános iskola 5. b osztályába valahogy nem olyan társaság verődött össze, amely egy efféle polgári környéken elvárható lett volna. Bár voltak „úri gyerekek” de akadtak többen munkás, segédmunkás felmenőkkel is, s bár nagy elkülönülés ugyan nem volt, de kétségkívül nem játszott együtt az izmos, mackónadrágos, vadóc […]

Posted by
Posted in

Képek, kiállítások, konflisok, közterek és kávé

Képek, kiállítások, konflisok, közterek és kávé „Minden idők legnagyobb Bruegel kiállítását rendezik Bécsben idősebb Pieter Bruegel műveiből a festő halálának közelgő 450. évfordulója alkalmából.”- szólt az újsághír. Meg kell vallanom, mindössze kedvelője nem pedig értője, igazán ismerője pedig végképp nem vagyok a festészetnek. Nem járom megszállottan az aukciókat, nem térek be antikvitás boltokba, s nem […]

Posted by
Posted in

Multi módi mozzanatok

Multi módi mozzanatok Majdnem egymás mellett ültek az irodában. Egyforma íróasztalok, fehér fal, hasonló laptop és telefon, igénytelen környezet – ahogy ez általában arrafelé kijár. Az új belépőnek rövid betanulás s kezdődhet is a hajsza. Több szerződésért, gyártásért, értékesítésért, irányításért. S könyöklés beosztásért, pénzért, hatalomért. Végül is mindegy. Aki egyszer „multi kompatibilis” lett, annak teljesen […]

Posted by
Posted in

Jellem és küzdelem

Jellem és küzdelem Nem tudom, ki hogy van vele, de én szeretem a távol-keleti küzdősportokat. Művelésük messze többről szól, mint látványos rúgásokról, filmekben bemutatott – sokszor trükkökkel létrehozott – ütés és védekezés technikákról, ahogy az Európában elterjedt. Efféle harcművészetet művelni egyfajta életformát, elhivatottságot, sőt életfilozófiát követel. Nem véletlen, hogy a legnagyobb mesterek kolostorokban éltek, s […]

Posted by
Posted in

Takarító sztory

Takarító story Történetünk idején hősünk siheder legényke volt, s mert sok mindennel foglalkozott – melyek közé sajnos még véletlenül sem tartozott a tanulás – hát elfogadta a jó nevű budai gimnázium nagyhatalmú igazgatójának ajánlatát, mely szerint a továbbiakban nem kérik számon jelenlétét a tanórákon, sőt igazolnia sem kell távolmaradását. Magyarul: rövid úton kirúgták. Jóllehet annakidején […]

Posted by
Posted in

Tengerpari képeslapok

Tengerparti képeslapok A négy ló lassított, majd a kocsi egy zökkenéssel megállt. A kocsis kötelességtudóan leugrott a bakról és kigördítette az utasok elé a kis lépcsőt. Kisvártatva kinyílt az ajtó, s előbb egy – lesegítést kérő – kesztyűs kéz jelent meg, majd kikászálódott a kisasszony is. Vele társalkodónője, két kuzinja, majd a végén természetesen a […]

Posted by
Posted in

Fox a pufi

Fox a pufi felnőtt mese   Város tengerében, irodaházak sűrűjében élt egy ügyes, szorgalmas és róka ravaszságú, kis pufi legény.  Ügyes volt, mert olyan munkát végzett, amelyet az ég is neki teremtett, szorgalmas volt, mert bensőjéből fakadóan nem volt henyélős típus, de határtalanul ravasz is volt, – nem véletlenül kapta a Fox becenevet – mert […]