About Me

Hegedűs Adriana az Irodalmi Rádió szerzője.

Budapesten láttam meg a napvilágot és azóta is Budapesten élek.
Tanulmányaim befejezése után számviteli, közgazdasági területen dolgoztam.
Gyerekkorom óta vonzódom a különböző alkotói tevékenységekhez, főfoglalkozásom mellett mindig is örömforrásként tekintettem rájuk.
Közeli barátságban érzem magam a zenével és érett fejjel kezdtem verseket írni.
Az internet adta lehetőséget kihasználva több helyen megjelentek a verseim.

Poet, Verseskönyv, Holnap Magazin, Magyar Irodalmi Lap, Magyarerő (Független Újságírók Szövetségének Irodalmi honlapja), Litera-Túra Irodalmi és Művészeti Magazin, Héttorony Irodalmi Magazin.

2016-ban megjelent „Köszönöm a szót” című Antológiájában 3 versem, a szintén 2016. évben megjelent Poet Antológiában "Odakint hajnalodik" 2 versem, "Poet História c. 2017-ben megjelent kiadványban 3 versem, Holnap Magazin 2017-ben megjelent "Karácsonyi csodavilág" kiadványában 2 versem, Holnap Magazin 2018-ban megjelent "Búvóhely" c. zsebkönyvében 4 versem, Holnap Magazin 2018-ban megjelent "Csillagösvényen" versek és novellák kötetében 5 versem kapott helyet. 

2017 nyarán az Irodalmi Rádió "humoros Írások az Irodalmi Rádió szerzőitől" pályázatra beküldött (J)egek c. versem felolvasásra került a június 6-i online élő adásban. 

Legújabb büszkeségem a 2019. március 11-én megjelent önálló verseskötetem, mely a "Sorsutas" címet viseli.

 

Posted by
Posted in

Ha majd nem leszek

Egyszer itt hagyom én is e földi világot, nem ültetek már fát és nem locsolok virágot. Nem adok szeretetet az embereknek, nem hagyok utánam teret az emlékemnek. Nem alkottam maradandót soha, mégsem érzem, hogy a sors velem mostoha. Meghajlított életem az ívét már lejárta, elkoptatott cipőm az utcákat bejárta. Eljutok oda ahol a szférák zenélnek, […]

Posted by
Posted in

Lennék még veletek

Csak sokáig lehetnék veletek ti esti fények, mikor a pislákoló lámpások összebeszélnek. Útjára indítjátok az éjszakai bohémságot, átlátszó függönnyel takarjátok a kacérságot. Csak sokáig lehetnék veletek ti fénylő csillagok, halljátok csak meg mikor magamról hírt adok. Eldalolom nektek a legszebbet mit képzeltek, felseprem az utat előttetek hol tovább lépdeltek. Csak sokáig lehetnék veletek ti hűvös […]

Posted by
Posted in

Esti gondolatok

Fáradtan rebegi esti imáját a mai nap, szertefoszló érzéseim árnya ölbe kap. Merengek a júniusi nyárban szertelen, gyáva ábránddal agyamban szüntelen. Csillámporon keresztül nézem a tájat, a fák közt megbúvó villanypóznákat. Frissen kaszált fű illatát hozza a szél, csodás természet de jó, hogy kiöltöztél. Varázslatos ma a gondűző hangulatom, vágyom arra, hogy szeressenek nagyon. Csókokat […]

Posted by
Posted in

Ábránd küszöbén

Lombos fák között jár a szeszélyes esti szellő, tavasz mámorával átitatott úton tovaszökellő. Rólad mesél a fűszál és neked köszön a kikelet, így köszönti a lágyan fülembe duruzsoló ligetet. Bolondos hangulatban rám kacsint jelen és jövő, esti fényben még az elfeledett emlék is cselszövő. Elcsendesedett táj szembe jőve nagyot köszön, meghitten tündököl a köré rajzolt […]

Posted by
Posted in

Egyszer

Ha majd nekem süt a Nap, rágombolom a mosolyomat. Lógok a hídon mint kődarab, s nem eresztem a foglyomat. Ha majd nekem súg a szél, a bokrok hozzá citeráznak. Lábnyújtásnyira van a cél, a szempillák mégis eláznak. Ha majd nekem ásít a pad, ölét kínálja pihenésre. Féltve őrzött titkába beavat, fejét hajtja kis biccenésre. Ha […]

Posted by
Posted in

Egy mosolygós napom

Minap arra ébredek, hogy a rádióm nyekereg, a nap aranyló tekintete az ablakomon tekereg. Nyújtóznom kellene és fordulni egyet még, rúg egyet az ágy és azt mondja, ennyi már elég. Elindulok hát bevásárló körutamra hirtelen, lábam alatt a kockakő unalmasan színtelen. Földig lógó orral jönnek felém az emberek, ja kérem, én a mosolyból ma nem […]

Posted by
Posted in

Osztálytárs

Utánam rohantál, megszólítottál, nem tudtam ki vagy. Mutogattál, beszélgettünk, éreztem te vagy a Nagy. Fecsegtünk a régi szép iskolaévek csínytevéseiről. Barátságról és huncut szerelmeink bénító öleléseiről. Minden mondatunkkal ott voltunk az iskolapadban. Számoltunk, olvastunk, súgtunk, ebben a pillanatban. Jó szívvel idéztük fel a régi szép diákéveinket. Hosszan soroltuk erősségeinket és gyengeségeinket. Búcsúzni készültem, elszaladt nagyon […]

Posted by
Posted in

Boldognak lenni

Most megsúgom neked mi is a boldogság, ezer arcra festett rakoncátlan hóbortosság. Délibáb álarcával betakart izzó semmiség, elménkkel játszó csodatévő képlékenység. Szívünkben érzések forradalmat játszanak, tétova ingoványok is semmisnek látszanak. Amikor két karoddal átöleled magadat, gondolatban ragadod meg az égi madarat. Szívedben csend és kiabálás egyszerre ég, lepereg ajkadról a hamuba hulló szóhulladék. Szivárvány színeivel […]

Posted by
Posted in

(Hős)ég

Nyárba olvadnak a gondolatok, aszfaltba süppednek a lábnyomok. Sűrű levegő közé keveredik a ritka, ez ám a rekkenő forróság titka. Elmémmel lüktető parázs játszik, miközben ruhám verítékben ázik. Még egy kis utat, éledezik fel a Nap, közben kezében van egy felhő darab. Teszek, veszek, így sem, úgy sem jó, szenvedek erősen mint egy vadló. Leülök, […]

Posted by
Posted in

Jövőre

A csönd kapujából nézek körbe, elképzelem én, hogy mi lesz még jövőre. Mi az mi sorsomból teljesül, és mi az ami csak a gondolataimban legbelül. Játszik az agyam és játszom vele én is, napba öltözött lelkemmel csak azért is. Kínálgat az élet vegyél és egyél, azt kívánom neked, hogy boldog legyél. Nem képzelek én már […]