About Me

Hegedűs Gábor az Irodalmi Rádió szerzője.

Nevem Hegedűs Gábor. Szeged melletti településen Algyőn lakom. Nem itt születtem, hanem egy Csongrád megyei kis faluban a valamikor boráról híres Pusztamérgesen 1948. október 10-én egy viharos vasárnapi napon. A középiskolát Szegeden végeztem és itt is dolgoztam nyugdíjba vonulásomig. Sok munkahelyem volt, de mindig emberekkel foglalkoztam. Szerettem a kihívásokat! Már gyermekkorom óta a kedvenc időtöltésem az olvasás. Minden elolvastam ami a kezembe került. Imádtam a klasszikusok verseit, szavaló versenyekre jártam és sokszor nyertem is, igaz csak újabb könyveket, de én ennek jobban örültem mint az okleveleknek! Csak a Pálmalevelem kikérése óta írogatok. Akkor szembesültem azzal, hogy verseket fogok írni és azóta valóban a hobbim lett! Sokat tanultam és tanulok, mert a versek írása sem tanulástól mentes foglalkozás. Olyan szinten nem beszélek nyelvet, hogy fordításra is vállalkozzam. Szeretném magam megméretni. 2015 Karácsonyára jelent meg magánkiadásban az első kötetem: Álmodozások címmel, majd a 2016. évi Poet Antológiában 3 versem kapott helyet. A helyi Algyői Hírmondóban is jelent meg írásom. Verseim - bár én nem vagyok költő - a Poet.hu irodalmi oldalon jelennek meg, de jutott már belőle a Holnap Magazinnál lévő blog oldalamra is. A saját versek mellett írtam már evokációt Lermontov, Rimbaud, Verlaine, Baka István, Kicsiny László, Katona Judit és néhány Poet-os társam verseire. Mostanában írtam novellákat is, melyek szintén a Poet.hu oldalán lévő blogomban találhatók. A Poet.hu oldalán megjelenő verseimet közzé teszem a Facebook oldalamon is. Köszönöm a lehetőséget, hogy csatlakozhattam az Irodalmi Rádió közösségéhez.


A szerző netkötetei az Irodalmi Rádió szerkesztésében:
Szárnyszegetten
Mint tömjénfüst...
Látod fényt sírnak
Csendfolyamok

Posted by
Posted in

mint egykor…

mint egykor a kemény halmok csúcsán ma is megakad ott vágyón a szemem az érzés most is él de kurtán furcsán a test mást akar mint azt képzelem ma is dúlom bontom gondolatban toporzékol a vágy ott legbelül télben várva még a szép tavaszra hogy elnehezült vágyam újra repül

Posted by
Posted in

emlékek sora rögzült…

emlékek sora rögzült agyamban s mint villám szállt el a hetven év idézem sorban kusza gondolatban s néha még elkap az ifjonti hév tettem-e jót vagy cselekedtem rosszat mit őriz meg rólam az emlékezet átkoznak dicsérnek és a szónak milyen felhangot adnak az emberek agyamban turkáló gondolatkezek hoznak felszínre sok feledett álmot és foszlott szegélyű […]

Posted by
Posted in

verset írok még…

verset írok még sárguló papírra csak a vér színe az mi ma is vörös lassan a homlok leér a tarkóra a vágy már nem sikolt csupán ösztönös tinta fogytán toll száradni készül merre visz majd és hova jut az út vonat még megy zakatolva végül az ima is csak a pokolra jut az ima is […]

Posted by
Posted in

elhagytam vagy…

elhagytam vagy ő hagyott el engem bár érzem néha itt van valahol mint ábel bolyongok a rengetegben a csendem zajom most együtt dalol csontkéz játszik álmodó valóság a sors éppen most lelkeket rabol alagútban csak sötét tanyázik a fény talán még pihen valahol már vörösen izzik a pirkadat keze egyszer majd hozzám is elér hozsannát […]

Posted by
Posted in

korán eltávozott költő emlékére

ma is olvasom a versed barátom a döbbenet most is az arcomra ül tébolyult álom és cudar világ mert elemésztette költő fiát hamis isten mit imádott a lélek vad tüske tépett izmot csontokat majd félelem ölt és az enyészet közösen ülték meg a torodat fájó csendben az árvák jajszava elhalt és nem jut már az […]

Posted by
Posted in

Kicsi falum…

Kicsi falum, séta csendben, emlékkel tele szívem, lelkem. Jönnék ide, de nincs már hova, sem ismerőse, sem rokona nem vagyok már a faluba, senkinek, ki most ott lakik, a kötelék, szakadozik. Itt születtem én, egykoron, itt töltöttem gyermekkorom, sok sok év telt el azóta, hogy ide jártam iskolába. Azóta a falu más lett, új lakók […]

Posted by
Posted in

fájó a csend…

fájó a csend és pókhálós ablakok érzése kísért ott a híd alatt hol rongyba csomagolt görnyed alakok zacskóban a vagyon ami megmaradt bevétel nincs és kéregetni tilos szép új világ az ember már nem számít ha látnak a sárga posztó is piros most a pénz az mi lelket melegít tablettás bor ha iszol már nem […]

Posted by
Posted in

ígéri-e…

ígéri-e azt advent első napja hogy szeretet és béke száll a házra s megszűnik minden fájó gondolat melyért szíved mindennap megszakad ígéri-e azt advent többi napja hogy mindenkinek jut majd az asztalra kenyér s talán olykor egy jó falat az idő telik és szétzúz álmokat az ünnep sajátja az együttérzés nélküle nincs szeretet s megértés […]

Posted by
Posted in

A kupon

Mint minden este most is a gép előtt ült és olvasgatta a beérkezett leveleket. Most is előre berendezte a levelező rendszer az érkezetteket és sorba haladva olvashatta vagy éppen törölhette azokat. Mert ugye ami érdektelen az hiába ne foglalja a helyet. Ennyit már megtanult a számítógép világából. Kedvenc mondása volt: “én, barátaim, nem úgy születtem, […]