About Me

Hegedűs Gábor az Irodalmi Rádió szerzője.

Nevem Hegedűs Gábor. Szeged melletti településen Algyőn lakom. Nem itt születtem, hanem egy Csongrád megyei kis faluban a valamikor boráról híres Pusztamérgesen 1948. október 10-én egy viharos vasárnapi napon. A középiskolát Szegeden végeztem és itt is dolgoztam nyugdíjba vonulásomig. Sok munkahelyem volt, de mindig emberekkel foglalkoztam. Szerettem a kihívásokat! Már gyermekkorom óta a kedvenc időtöltésem az olvasás. Minden elolvastam ami a kezembe került. Imádtam a klasszikusok verseit, szavaló versenyekre jártam és sokszor nyertem is, igaz csak újabb könyveket, de én ennek jobban örültem mint az okleveleknek! Csak a Pálmalevelem kikérése óta írogatok. Akkor szembesültem azzal, hogy verseket fogok írni és azóta valóban a hobbim lett! Sokat tanultam és tanulok, mert a versek írása sem tanulástól mentes foglalkozás. Olyan szinten nem beszélek nyelvet, hogy fordításra is vállalkozzam. Szeretném magam megméretni. 2015 Karácsonyára jelent meg magánkiadásban az első kötetem: Álmodozások címmel, majd a 2016. évi Poet Antológiában 3 versem kapott helyet. A helyi Algyői Hírmondóban is jelent meg írásom. Verseim - bár én nem vagyok költő - a Poet.hu irodalmi oldalon jelennek meg, de jutott már belőle a Holnap Magazinnál lévő blog oldalamra is. A saját versek mellett írtam már evokációt Lermontov, Rimbaud, Verlaine, Baka István, Kicsiny László, Katona Judit és néhány Poet-os társam verseire. Mostanában írtam novellákat is, melyek szintén a Poet.hu oldalán lévő blogomban találhatók. A Poet.hu oldalán megjelenő verseimet közzé teszem a Facebook oldalamon is. Köszönöm a lehetőséget, hogy csatlakozhattam az Irodalmi Rádió közösségéhez.


A szerző netkötetei az Irodalmi Rádió szerkesztésében:
Szárnyszegetten
Mint tömjénfüst...
Látod fényt sírnak
Csendfolyamok

Posted by
Posted in

Fortissimo női hangra

Ez az októberi hajnal sem volt más, mint ahogy mostanában már megszokhattuk. Csendes őszi idő, plusz fokokba hajlóan, de igazi hideg még nem volt. Igaz elálltam már a széldzsekit és alatta a melegebb pulóvert, de mégsem volt hidegnek mondható. Az unokámért kellet utaznom vonattal, mert nálunk tölti majd az őszi szünetet. Kikötése volt viszont, hogy […]

Posted by
Posted in

ha megtaláljuk…

“előre fel a csillagokba a jövőbe nem mert nincsen bele sem kezdesz a holnapokba tisztára úgy mint isten…” (Skary: tisztára úgy mint isten…) keressük az istent s a szózatokban még dogmák szavával rémítgetünk de emberségünk már csak nyomokban most mondjátok meg így mi lesz velünk s ha megtaláljuk mit mondunk neki vakhittel ma itt lágy-borús […]

Posted by
Posted in

aranyködben úsznak…

ember lennék értelemre gyúrva ha nem lenne fontos újra meg újra mit vigyek magammal a hosszú útra mi hiányt pótolja ott benn magamba’ a csend hiányát a sűrű zajban a zaj hiányát a csendben halkan érzelem hiányt a mindennapokban miközben a lángot már eltapostam aranyködben úsznak őszi hiányok de csillognak szépen még az opálok még […]

Posted by
Posted in

bort iszom és…

bort iszom és vizet prédikálok összetörnek szép csendben az álmok tétova vágyak taszítanak porba szakadt húrok gitárra hangolva csendet sodor most a messzi távol érzelmem mint lobogó tűz lángol tört tükörben széthullnak az álmok karjaid közt majd otthont találok új húr kerül a kopott gitárra égbe száll mint zsoltár az új nóta csillagfényben megszépül az […]

Posted by
Posted in

Bezárva

(tanka) Szürke fal épült már körülötted széttört álmokból. Vajon át tudsz majd törni rajta, vagy végleg magába zár?

Posted by
Posted in

a hajnalpír már…

a hajnalpír már átdereng az ablakredőny résein egy-egy kósza fénysugár meg int megint meg int megszólal egy vadgalamb párját hívja most talán szél suhan a lomb alatt búcsúzik lassan a nyár festett kép lett most a táj tobzódó színeket fest az ősz az elmúlás érzése néha fáj s a gondolat itt elidőz tavasz jön újra […]

Posted by
Posted in

szállni szeretnél…

kigördült az utolsó vonat de messze még a végállomás csendben bámulod ablakodat vajon lesz-e még folytatás sorsok tűnnek el melletted az ismerős arc egyre fogy hidegre vágysz vagy melegre néha magad sem tudod álmok vágyak és remények sorjáznak át sorsod résein fény dereng ott az alagútban egy állomás jön már megint szállni szeretnél fenn az […]