About Me

Hegedűs Gábor az Irodalmi Rádió szerzője.

Nevem Hegedűs Gábor. Szeged melletti településen Algyőn lakom. Nem itt születtem, hanem egy Csongrád megyei kis faluban a valamikor boráról híres Pusztamérgesen 1948. október 10-én egy viharos vasárnapi napon. A középiskolát Szegeden végeztem és itt is dolgoztam nyugdíjba vonulásomig. Sok munkahelyem volt, de mindig emberekkel foglalkoztam. Szerettem a kihívásokat! Már gyermekkorom óta a kedvenc időtöltésem az olvasás. Minden elolvastam ami a kezembe került. Imádtam a klasszikusok verseit, szavaló versenyekre jártam és sokszor nyertem is, igaz csak újabb könyveket, de én ennek jobban örültem mint az okleveleknek! Csak a Pálmalevelem kikérése óta írogatok. Akkor szembesültem azzal, hogy verseket fogok írni és azóta valóban a hobbim lett! Sokat tanultam és tanulok, mert a versek írása sem tanulástól mentes foglalkozás. Olyan szinten nem beszélek nyelvet, hogy fordításra is vállalkozzam. Szeretném magam megméretni. 2015 Karácsonyára jelent meg magánkiadásban az első kötetem: Álmodozások címmel, majd a 2016. évi Poet Antológiában 3 versem kapott helyet. A helyi Algyői Hírmondóban is jelent meg írásom. Verseim - bár én nem vagyok költő - a Poet.hu irodalmi oldalon jelennek meg, de jutott már belőle a Holnap Magazinnál lévő blog oldalamra is. A saját versek mellett írtam már evokációt Lermontov, Rimbaud, Verlaine, Baka István, Kicsiny László, Katona Judit és néhány Poet-os társam verseire. Mostanában írtam novellákat is, melyek szintén a Poet.hu oldalán lévő blogomban találhatók. A Poet.hu oldalán megjelenő verseimet közzé teszem a Facebook oldalamon is. Köszönöm a lehetőséget, hogy csatlakozhattam az Irodalmi Rádió közösségéhez.


A szerző netkötetei az Irodalmi Rádió szerkesztésében:
Szárnyszegetten
Mint tömjénfüst...
Látod fényt sírnak

Posted by
Posted in

mögötted vétkek…

hajlott gerinccel földön térdre rogyva kántált imádságod moraja száll mögötted vétkek hosszú-hosszú sora lelked az imában keres vagy talál megnyugvást de hited megalkuvó csak vélt szükség kényszerít most is arra térdet koptatva légy fohászkodó ígérj csak jót egy talmi imába* álságos lét és hazug megoldás számító csaló az önös érdeked mosolyod mögött már ott a […]

Posted by
Posted in

mint a monszun…

esős párás fülledt délutánok talán a nyár is nyaral valahol szellő játszik zizegnek a lombok a távolban dörgés moraja szól mint a monszun távol Ázsiában itt is naponta többször elered ilyen zöld a fű mint mostanában csak fényképen volt ha azt is megleled most néhány perc máskor egy-két óra keményen esik vagy birkaáztató mikor előbújik […]

Posted by
Posted in

augusztus 20 margójára

mit ad nekünk az augusztusi nap új kenyér illatát a hit szeletét áldást osztogatva szenteli a pap rövid életünk új friss kenyerét István királyunk vaskézzel tűzzel emlékét ünnepli augusztus húsz népet új hitre készítve fel szentté avatta őt a magas klérus fohászunk száll benne létünk a fontos a mindennapit ma is add meg nekünk bár […]

Posted by
Posted in

Néha egy tükör…

Tiszta a kép ahogy átlátszik csendben, a mögötted hagyott már megtett út és őszülő táj ahogyan rendben, festett szegély mellett lágyan körbe fut. Simának látszik bár nem volt az mindig, talán a tett az ami nem látható. Ember és út mit megélt már eddig, nem tudni lesz e majd új forduló. Néha egy tükör kell […]

Posted by
Posted in

ha úgy érzem…

mint dézsából ömlő virágözön az életemen én úgy őrködöm mintha nem születhetnék újra csak hamu rakódna a hamura színes virágok színes az élet tettre sarkall az emberi szemlélet rajtam is múlik milyen lesz végül színpompába a szem is beleszédül kontrasztot jelent az egységes zöld virág és fűillat mindent betölt fény és árnyék játszik néha bennem […]

Posted by
Posted in

vajon miért nem szabad…

vajon miért nem szabad nem lehet kimondani mi nyomja a begyet elmondani mi a szívedet nyomja emberi módon folytatni újra nézetet ütköztetve párbeszédet mondd érted-e azt miről is beszélek mondd miért tilos a más vélemény kinyilatkoztatás lehet csak erény durván lenézve mocskolni másokat az élet mindenkinek mást tartogat utad másra nem kényszerítheted mondd érted-e azt […]

Posted by
Posted in

mint kannából szivárgó…

mint kannából szivárgó lágy fényözön most úgy ölel át a csend engemet illatok virágok tényleg öröm hogy vagyok hogy élek hogy élhetek szerelmek virágok bódító érzés szépség látványa elnyom minden bajt oly jó hogy van és lesz visszatérés ha elhagyom ezt a kék bolygót majd színes és fehér szürke a háttér de a fény itt […]

Posted by
Posted in

mint sors építette…

mint sors építette élet-elemek de a tetején ott a fényes jövő a kavicsok is egyre kisebbek mint ahogy lassan elfogy az erő ha masszív az alap egyensúlyt tart haladhatsz bátran a célod felé elfolyó perced mint parttalan part mosolyod talán csak a látszaté apró kavicsok és néhány nagyobb a vágy benned mindig újra éled alkonyi […]