About Me

Hegedűs Gábor az Irodalmi Rádió szerzője.

Nevem Hegedűs Gábor. Szeged melletti településen Algyőn lakom. Nem itt születtem, hanem egy Csongrád megyei kis faluban a valamikor boráról híres Pusztamérgesen 1948. október 10-én egy viharos vasárnapi napon. A középiskolát Szegeden végeztem és itt is dolgoztam nyugdíjba vonulásomig. Sok munkahelyem volt, de mindig emberekkel foglalkoztam. Szerettem a kihívásokat! Már gyermekkorom óta a kedvenc időtöltésem az olvasás. Minden elolvastam ami a kezembe került. Imádtam a klasszikusok verseit, szavaló versenyekre jártam és sokszor nyertem is, igaz csak újabb könyveket, de én ennek jobban örültem mint az okleveleknek! Csak a Pálmalevelem kikérése óta írogatok. Akkor szembesültem azzal, hogy verseket fogok írni és azóta valóban a hobbim lett! Sokat tanultam és tanulok, mert a versek írása sem tanulástól mentes foglalkozás. Olyan szinten nem beszélek nyelvet, hogy fordításra is vállalkozzam. Szeretném magam megméretni. 2015 Karácsonyára jelent meg magánkiadásban az első kötetem: Álmodozások címmel, majd a 2016. évi Poet Antológiában 3 versem kapott helyet. A helyi Algyői Hírmondóban is jelent meg írásom. Verseim - bár én nem vagyok költő - a Poet.hu irodalmi oldalon jelennek meg, de jutott már belőle a Holnap Magazinnál lévő blog oldalamra is. A saját versek mellett írtam már evokációt Lermontov, Rimbaud, Verlaine, Baka István, Kicsiny László, Katona Judit és néhány Poet-os társam verseire. Mostanában írtam novellákat is, melyek szintén a Poet.hu oldalán lévő blogomban találhatók. A Poet.hu oldalán megjelenő verseimet közzé teszem a Facebook oldalamon is. Köszönöm a lehetőséget, hogy csatlakozhattam az Irodalmi Rádió közösségéhez.


A szerző netkötetei az Irodalmi Rádió szerkesztésében:
Szárnyszegetten
Mint tömjénfüst...
Látod fényt sírnak

Posted by
Posted in

Röghöz kötött forma…

“Kitárt karokkal hullani az elenyésző égen által, és földet érni, véget érni egy iszonyatos puffanással” (Petri György: A fakír) nem tudom még mit hoz a jövő csak azt tudom titkokat kínál lesz-e benne magasan röptető mi átdereng a lét korpuszán nem tudom hogy mit hoz a jövő de látni vélem létem ráncait mint ima lehet […]

Posted by
Posted in

csak egy gondolat…

csendben rakod téglánként sorba falat köréd s már nem ereszt megáll az ész közben csodálkozva szívós magányod sziklákat repeszt malterként működik a kies gondolat bizalmad sincs már az ősi erényben megtaposott gerinc sajogva lázad emberi méltóság a pocsolya tükrében csak egy a gondolat eltaposni ki nem könyököl bizony lemarad ez a világ most olyan “keresztényi” […]

Posted by
Posted in

lehetnék bármi

“a lélek egyre igényesebb magadban építed fel mi hátra van… (Petri György: Ballada) sok ezer éve keresem kutatom a helyes út vajon hova vezet átmászva sok-sok épített falon csendeket keresve zajok helyett törött cserepek sértették a lábam de hitem magamban most is töretlen harag és gyűlölet helyett a mában előre megírt sorsom eleresztem lehetnék bármi […]

Posted by
Posted in

vajon létezett-e

vajon létezett-e a hatalmas kert benne minden mi gyümölcsöt terem a tudás fája csak egy sötét verem átkozott ki arról szakítani mert bűnök tárháza csak “asszony” lehet a férfi a “teremtés koronája” (párja nélkül csak félkarú pária) nem hiszem el, hogy így történhetett sas tépte máját prométheusznak ki az embernek a lángot hozta csodák tárháza […]

Posted by
Posted in

álmod legyen…

(tükörvers) álmod legyen mint a friss tavaszi szél mely nekem mindig csak rólad mesél mint vöröslő alkony a házak felett csendet ígér még szerelmes csendet csendet ígér még szerelmes csendet mint vöröslő alkony a házak felett mely nekem mindig csak rólad mesél álmod legyen mint a friss tavaszi szél

Posted by
Posted in

a jövő előtted…

tágra zárt szemeddel mond mit látsz ma belső képernyőd mit vetít eléd vastag kosz mocsok közt botladozva érzed-e már a lét milyen nehéz repedt üvegű ablak törött kerettel a fény még talán utat tör magának vágyak elszállnak csak álom cserepek tétován még néha visszajárnak a jövő előtted csont-soványan áll szálkás újakkal még képeket rajzol szemben […]

Posted by
Posted in

tépett vitorlák

jeladás: a Gyűlölet Csillaga hirtelen megjelenik a nappali égen (Petri György: Angyal) magyar a magyart taszítja nyomorba mézes madzagot lenget a kósza szél szomszéd szomszédot kíván pokolra közben áhítattal az ég felé néz szószékről áramlik a kampány szaga üvölt a vágy a hatalom után befed mindent az ígéret halmaza itt lesz vagy itt van már […]

Posted by
Posted in

Húsvét margójára

Fekete eső hull csendes napokra de virágzó lesz a fényes vasárnap ünnepre készül aki hisz aki nem még nem törik meg a régi varázslat tavasz újul s a barkák virága magában hordozza szép álmaid megváltva a bűn nem kell térden csúszva kérni, mert letörve béklyózó láncaid húsvét ünnepe új élet ünnepe mert feltámad a természet […]

Posted by
Posted in

a harangok most…

fekete lepel s a szív is remeg a harangok most Rómába mentek a falikárpit hosszában reped az égből peregnek keserű könnyek csattogó korbács és nehéz kereszt töviskoszorú “ékíti” a fejet s a közöny a gúny már el nem ereszt egy “ember” várja a sors végzetet lázong a test de érti a lélek a messiás sorsa […]