About Me

Hegedűs Gábor az Irodalmi Rádió szerzője.

Nevem Hegedűs Gábor. Szeged melletti településen Algyőn lakom. Nem itt születtem, hanem egy Csongrád megyei kis faluban a valamikor boráról híres Pusztamérgesen 1948. október 10-én egy viharos vasárnapi napon. A középiskolát Szegeden végeztem és itt is dolgoztam nyugdíjba vonulásomig. Sok munkahelyem volt, de mindig emberekkel foglalkoztam. Szerettem a kihívásokat! Már gyermekkorom óta a kedvenc időtöltésem az olvasás. Minden elolvastam ami a kezembe került. Imádtam a klasszikusok verseit, szavaló versenyekre jártam és sokszor nyertem is, igaz csak újabb könyveket, de én ennek jobban örültem mint az okleveleknek! Csak a Pálmalevelem kikérése óta írogatok. Akkor szembesültem azzal, hogy verseket fogok írni és azóta valóban a hobbim lett! Sokat tanultam és tanulok, mert a versek írása sem tanulástól mentes foglalkozás. Olyan szinten nem beszélek nyelvet, hogy fordításra is vállalkozzam. Szeretném magam megméretni. 2015 Karácsonyára jelent meg magánkiadásban az első kötetem: Álmodozások címmel, majd a 2016. évi Poet Antológiában 3 versem kapott helyet. A helyi Algyői Hírmondóban is jelent meg írásom. Verseim - bár én nem vagyok költő - a Poet.hu irodalmi oldalon jelennek meg, de jutott már belőle a Holnap Magazinnál lévő blog oldalamra is. A saját versek mellett írtam már evokációt Lermontov, Rimbaud, Verlaine, Baka István, Kicsiny László, Katona Judit és néhány Poet-os társam verseire. Mostanában írtam novellákat is, melyek szintén a Poet.hu oldalán lévő blogomban találhatók. A Poet.hu oldalán megjelenő verseimet közzé teszem a Facebook oldalamon is. Köszönöm a lehetőséget, hogy csatlakozhattam az Irodalmi Rádió közösségéhez.


A szerző netkötetei az Irodalmi Rádió szerkesztésében:
Szárnyszegetten
Mint tömjénfüst...
Látod fényt sírnak

Posted by
Posted in

lélek szilánkok

nem tagadhatom meg ha megtörténne mit mesél egy sárguló régi kép vajon meddig hazudsz még pergő homokszemek között forgatom kezem közt júdás evangéliuma igazságot adj árnyak suhannak könnyek csordulnak emlékezz hogy ne történjen akarunk-e felnőni egyszer nem fontos már feljuthatsz a csúcsra talán egy dal szól csendben embernek maradni mint száguldó gyorsvonat pitypang álmok szállnak […]

Posted by
Posted in

Megtetted-e

“S, hogy mindazt,amihez közöm van dédelgessem, védjem,javítsam: ez már gondom, jogom.” (Benjámin László: Örökké élni) Megtetted-e mindazt mi kért az élet? Óvd, védd e hazát és az emberséget ne feledd, hisz ő is egy magyar, vagyona nincs, testet csak rongy takar. Vagy “nyugger” ő és ledolgozott élet mögötte. Te tudod miről beszélek? Hisz dönteni felette […]

Posted by
Posted in

Együtt

szerelmes éjek, mély érzelmek égnek, szép hajnalt ígérnek

Posted by
Posted in

A tánc

tangót jár a láb érzelmet vetít a szív az ész most megáll

Posted by
Posted in

törtető kis csenevész…

itt élek én az ég alatt a csend mutat csak új utat vágyom azt mit nem szabad hulló csillag álmokat fény szitál a ködön át percek napok záporát mit megélek csak az enyém emléke gyakran visszatér törtető kis csenevész kósza álmok sora vész oda hol megszűnt az út hová létem majd kifut zaj-gazos a lételem […]

Posted by
Posted in

kincseket álmodtunk…

“Kiássuk a kincset, mit régi rablók rejtettek el, éj idején felássuk…” Kálnoky László: Ásatások) kincseket álmodtunk mi a talajba kerestük folyton a remélt csodát temetők nőttek egyre nagyobbra ásni ásni ásni egyre csak tovább nem tudtunk kimarni egyetlen magot csontot találtunk porló csontokat a tudás itt nem nyert soha jogot az ásó is eltört csak […]

Posted by
Posted in

nem vagy senki…

nem vagy senki a semmi falán keretezett képek és a magány tiporja lázasan én-valódat füstként foszló kétes holnapodat csak képzeleted festi már színesre mondd barátom kinek van ehhez kedve fejed felett vad villámok cikáznak másutt azúr kék ég a napsugárnak fényét te csak messziről csodálod melegéről a festett rózsa álmok alig jutnak zilált agyad rekeszébe […]

Posted by
Posted in

ha itt az óra…

“Eljön a perc, amikor az ember felismeri, hogy nincs értelme tovább vándorolni. Akárhova megyünk, magunkat úgyis magunkkal visszük” (Jagos István Róbert) ha itt az óra akkor menni kell a magadba döntött méreg kehely erősíti a világ torz és rohadt szanaszét szórva vágy szilánkokat a fájdalomküszöb néha alacsony torzult álmok közt csak néma közöny a lét […]

Posted by
Posted in

Lili unokámnak…születésnapjára

Tizenegy éves édes kicsi lány, ő az én drága Lili unokám. Most született, az idő hogy szalad, remek táncos-lány lett ez idő alatt. Szép bizonyítvány, sok aranyérem, szorgalomból nincs hiány ezen a téren, csak a szépet és jót lehet mondani, születésnapodon mit tudok kívánni? Legyél vidám, boldog, hosszú életet adjon a teremtő, s borús fellegek, […]