About Me

Hegedűs Gábor az Irodalmi Rádió szerzője.

Nevem Hegedűs Gábor. Szeged melletti településen Algyőn lakom. Nem itt születtem, hanem egy Csongrád megyei kis faluban a valamikor boráról híres Pusztamérgesen 1948. október 10-én egy viharos vasárnapi napon. A középiskolát Szegeden végeztem és itt is dolgoztam nyugdíjba vonulásomig. Sok munkahelyem volt, de mindig emberekkel foglalkoztam. Szerettem a kihívásokat! Már gyermekkorom óta a kedvenc időtöltésem az olvasás. Minden elolvastam ami a kezembe került. Imádtam a klasszikusok verseit, szavaló versenyekre jártam és sokszor nyertem is, igaz csak újabb könyveket, de én ennek jobban örültem mint az okleveleknek! Csak a Pálmalevelem kikérése óta írogatok. Akkor szembesültem azzal, hogy verseket fogok írni és azóta valóban a hobbim lett! Sokat tanultam és tanulok, mert a versek írása sem tanulástól mentes foglalkozás. Olyan szinten nem beszélek nyelvet, hogy fordításra is vállalkozzam. Szeretném magam megméretni. 2015 Karácsonyára jelent meg magánkiadásban az első kötetem: Álmodozások címmel, majd a 2016. évi Poet Antológiában 3 versem kapott helyet. A helyi Algyői Hírmondóban is jelent meg írásom. Verseim - bár én nem vagyok költő - a Poet.hu irodalmi oldalon jelennek meg, de jutott már belőle a Holnap Magazinnál lévő blog oldalamra is. A saját versek mellett írtam már evokációt Lermontov, Rimbaud, Verlaine, Baka István, Kicsiny László, Katona Judit és néhány Poet-os társam verseire. Mostanában írtam novellákat is, melyek szintén a Poet.hu oldalán lévő blogomban találhatók. A Poet.hu oldalán megjelenő verseimet közzé teszem a Facebook oldalamon is. Köszönöm a lehetőséget, hogy csatlakozhattam az Irodalmi Rádió közösségéhez.


A szerző netkötetei az Irodalmi Rádió szerkesztésében:
Szárnyszegetten
Mint tömjénfüst...
Látod fényt sírnak

Posted by
Posted in

Szerenád

Halkan, lágyan szól a hegedű hangja, Édes, bús dallam száll nyári éjszakán, Egy szív dalol így, a holdfény sugara Világítja meg könnyeit az arcán! Gyönyörű nóta, mely felszáll az égbe, Csillagok hallgatják a szív fájdalmát! Néha felhő oson a Hold elébe, Sötétbe borítva ezt az éjszakát! Még hosszan sír a hegedűn a nóta, Éjfélt elüti […]

Posted by
Posted in

A húsvét paradoxona

A próféta karácsonykor született. Hirdette, a megoldás csak a szeretet. Nem lázadt, nem ágált sorsa ellen, Pedig életét fenyegette az ellen! Ő csak hirdette: Isten az Atyám! Mint fiára tekint az égből le reám! Célom, hogy megváltsam bűneiteket, Felemeljem atyámhoz lelketeket! Nem tetszett a tanítás a szeretetről. Elfogták, megkínozták kegyetlenül, Kereszten végezte, átdöfve oldala, Meghalt, […]

Posted by
Posted in

Csodálatos szerelem

Csodálatos dolog a szerelem, Akkor is, ha átrobog a szíveden! Kisöpri onnan a sok hordalékot, Mit az előző csalódás otthagyott! Kövesd hát ilyenkor a szíved szavát, Most kell kitárnod a lelked kapuját! Befogadva mindazt az égi csodát, Mikor még a nap is szebben süt le rád! Szerelem nélkül ez a földi élet Csupán siralomház vagy […]

Posted by
Posted in

Újjászületés ígérete…

Kosz és piszok üli meg a tájat! S a szél kavar fel szétszórt szemetet, A kocsmákban ital öli a májat, Ki pohár után nyúl, többnyire elveszett! Gitárom koszos, poros húrjain Nem játszom már virtuóz dalokat, Csak nézek bárgyún ki a fejemből, Hallom, amint egy húr pattanva elszakad! Ki kell javítanom a zeneszerszámot, Takarítani a halomba […]

Posted by
Posted in

Az élet viharában…

Miért taposod a sarat vigasztalanul, Esőben, latyakban az idő az úr! Kabátod alá is bever az eső, Hiszed, hogy a megváltás a következő Sarkon vár rád, de csalódni fogsz, Mert nincs meg hozzá a kellő akaratod! Süvít a szembe szél és mindig szembefúj, Akárhogy fordulsz, mindig a szél az úr, Kifordult esernyőd, már semmit sem […]

Posted by
Posted in

Gondolatok a templom csendjében

Csend van, igazi süket, néma csend! Csak néhány öregasszony térdel idebent, Mozog az ajka, de szó nem hallatszik, Kulcsolt kezük a padra támaszkodik; Talán a bűnök most bocsánatot nyernek, Hisz nem tették már rég, rágondolni sem mertek! De meg kell békülni, hisz oly közel a vége, Karnyújtásnyi csupán a halál közelsége! A megváltás? Jó lenne […]

Posted by
Posted in

Csend-élet helyett

Kívülről kopottas, öreg parasztház, Kicsiny ablakok, a verandán pókháló tanyáz, Kertje sem igazi, jobb napokat látott, A dér levitte a még nyíló virágot. Oda a kéz, mely oly szépen gondozta, Nagyon hiányzik már itt a gondos gazda! De a házban sem jobb a helyzet, Párja nélkül a férfi csak félszerzet! Nehéz a levegő bent, kissé […]

Posted by
Posted in

Biztatás

Ha nem megy, ne add fel oly hamar, Lesz még ez rosszabb, aki jót akar, Helye nincs e szép, új világban, Melyet olykor magam is megcsodáltam, De nem azért, mert tetszett oly nagyon. Kérdezem: meddig lehet a magyar még azon, Hogy szóba se álljon saját fajával, Cseppet se törődjön a mások bajával. Ha véleményed mondod, […]

Posted by
Posted in

Gondolkodj!

Gondolkodj! Sokáig lesz tiéd a Föld? Eltűri néked az áldott természet, Hogy állatok, növények sorát kiöld, Miattad legyen úrrá az enyészet? Pusztítasz, rombolsz, csak a profit számít! A természet már csak rabszolga neked, Ha visszavág, éned rettegve nyüszít, És átkozod majd a földet és eget! Vigyázz hát, ember! A békés természet Nem soká tűri, hogy […]

Posted by
Posted in

Fennen hirdeted…

Fennen hirdeted ősi magyarságod, Testedre tetovált jelképek sora, Rovásírás és ősi magyar harcos, Ki íjat feszít a jelenre, múltra! De vajon,tiszta-e a szándék? Vagy csak a harc szelleme hevít? Földre tiporva mindent senki sem számít, Csak te! Ki egyedül tudja a tutit! Az ősmagyarok tisztelték a nőket, Te csak szolgának használod őket, A szeretet számodra […]