About Me

Hegedűs Gábor az Irodalmi Rádió szerzője.

Nevem Hegedűs Gábor. Szeged melletti településen Algyőn lakom. Nem itt születtem, hanem egy Csongrád megyei kis faluban a valamikor boráról híres Pusztamérgesen 1948. október 10-én egy viharos vasárnapi napon. A középiskolát Szegeden végeztem és itt is dolgoztam nyugdíjba vonulásomig. Sok munkahelyem volt, de mindig emberekkel foglalkoztam. Szerettem a kihívásokat! Már gyermekkorom óta a kedvenc időtöltésem az olvasás. Minden elolvastam ami a kezembe került. Imádtam a klasszikusok verseit, szavaló versenyekre jártam és sokszor nyertem is, igaz csak újabb könyveket, de én ennek jobban örültem mint az okleveleknek! Csak a Pálmalevelem kikérése óta írogatok. Akkor szembesültem azzal, hogy verseket fogok írni és azóta valóban a hobbim lett! Sokat tanultam és tanulok, mert a versek írása sem tanulástól mentes foglalkozás. Olyan szinten nem beszélek nyelvet, hogy fordításra is vállalkozzam. Szeretném magam megméretni. 2015 Karácsonyára jelent meg magánkiadásban az első kötetem: Álmodozások címmel, majd a 2016. évi Poet Antológiában 3 versem kapott helyet. A helyi Algyői Hírmondóban is jelent meg írásom. Verseim - bár én nem vagyok költő - a Poet.hu irodalmi oldalon jelennek meg, de jutott már belőle a Holnap Magazinnál lévő blog oldalamra is. A saját versek mellett írtam már evokációt Lermontov, Rimbaud, Verlaine, Baka István, Kicsiny László, Katona Judit és néhány Poet-os társam verseire. Mostanában írtam novellákat is, melyek szintén a Poet.hu oldalán lévő blogomban találhatók. A Poet.hu oldalán megjelenő verseimet közzé teszem a Facebook oldalamon is. Köszönöm a lehetőséget, hogy csatlakozhattam az Irodalmi Rádió közösségéhez.


A szerző netkötetei az Irodalmi Rádió szerkesztésében:
Szárnyszegetten
Mint tömjénfüst...
Látod fényt sírnak

Posted by
Posted in

Kérdések sora masíroz…

Kérdések sora masíroz agyamban válasz nincs,Krisztus hozzád fordulok nézd el,hogy a megfogalmazás profán hisz egyedül küzdök magammal…magamban. Elrontott teremtés, kétes megváltás eredendő bűn a “ma születettre” is hol van a tévút, hol siklott ki amit tanítottál a “végtelen” hit? Krisztus, ugye te előre tudtad, hogy állat lesz az ember újra széthúzó, megosztott és nagyon kegyetlen […]

Posted by
Posted in

Visszakövetelem…

Visszakövetelem ősi jussomat hogy feltétel nélkül magyar vagyok ne szolgáljak mindig idegen érdeket hazámért ha kell, élek vagy meghalok. Ne mocskoljak magyart, mert más a nézete másképp látja mindazt mit látok én párbeszéd legyen a vita “kenyere” térjen vissza végre az ősi erény. Nem a régmúlt az mi vonz ma engem csak az ősi érték, […]

Posted by
Posted in

Nem kérek…

Nem kérek alamizsnát odadobott koncot nem csinálhatsz belőlem szó nélkül bohócot. Ez a gyakorlatod nem lehet örök beleszól az ég is villámlik, mennydörög.

Posted by
Posted in

Sz…mint szerelem

Belső hangom szerelmet dalol magába zár az ősi érzés szállni, repülni fenn valahol szemsugáron csillan a napfény Isteni ujj simogatja lelkem argentin tangó az egész világ romantikus, vágyak cikáznak bennem mire véget érnek időm lejár.

Posted by
Posted in

Pitypang álmok szállnak…

Ellátok-e addig, hol véget ér a lét emeletnyi álmok, a pince oly sötét nyomorult világ, szakadt sóhajok dörgő tapsviharban, épp meg nem fagyok. Pitypang álmok szállnak, légben valahol csahos szél üvölt, vagy félsz nótát dalol a teremtés is reszket, időtlen az idő a kerítés mögött, oly fakó a temető. Átmenni a vizsgán, már nem akarok […]

Posted by
Posted in

Mi legyek…

Mi legyek, mit tegyek, hogy szívedbe zárj ne csak úgy láss, mint ki érdemtelen s képtelen átadni a szeretet hatalmát mert félénk és bárgyú az érzelemben. Mi legyek, mit tegyek, hogy megérts engem hogy nem vágyok mást,vagy új holnapot s a csillagfény sziporka az űr végtelenben szívemmel együtt csak neked ragyog. Mi legyek, mit tegyek, […]

Posted by
Posted in

Mint száguldó gyorsvonat…

Mint száguldó gyorsvonat úgy tűnik el ez az élet észre sem veszed, csupán galaktikus percnyi a léted. Az ifjúság már tova tűnt és még magad sem érted hogy belső énedből neked visszaint a húszéves képed. A sors ekéje ráncokat szánt arcodnak minden szegletére a fiatalságod örök, gondolod s vígan nézel tükröd szemébe. Ha elszólít a […]

Posted by
Posted in

Ha…

(Tükörvers) Ha “kívülről” szemléled világod s nem teszel semmit, hogy megmaradj hamar eljön érted az elmúlásod s utánad könnycsepp sem marad. Utánad könnycsepp sem marad hamar eljön érted az elmúlásod s nem teszel semmit, hogy megmaradj ha “kívülről” szemléled világod.

Posted by
Posted in

Nem készülök…

Nem készülök most a túlvilágra nem téphet szét még a halál foga van még dolog, amit elvégezzek, amíg a Föld ránca végleg befed. Büntetéssel fenyeget a dogma most üljek le, talán egy sarokba dolgom halasztva,nem lesz több a bűnöm közben az igazság kényszerét nyögöm. Földi létünk,mint pillangó röpte szinte egynyári annyira rövid, körforgással tavasztól a […]