About Me

Hegedűs Gábor az Irodalmi Rádió szerzője.

Nevem Hegedűs Gábor. Szeged melletti településen Algyőn lakom. Nem itt születtem, hanem egy Csongrád megyei kis faluban a valamikor boráról híres Pusztamérgesen 1948. október 10-én egy viharos vasárnapi napon. A középiskolát Szegeden végeztem és itt is dolgoztam nyugdíjba vonulásomig. Sok munkahelyem volt, de mindig emberekkel foglalkoztam. Szerettem a kihívásokat! Már gyermekkorom óta a kedvenc időtöltésem az olvasás. Minden elolvastam ami a kezembe került. Imádtam a klasszikusok verseit, szavaló versenyekre jártam és sokszor nyertem is, igaz csak újabb könyveket, de én ennek jobban örültem mint az okleveleknek! Csak a Pálmalevelem kikérése óta írogatok. Akkor szembesültem azzal, hogy verseket fogok írni és azóta valóban a hobbim lett! Sokat tanultam és tanulok, mert a versek írása sem tanulástól mentes foglalkozás. Olyan szinten nem beszélek nyelvet, hogy fordításra is vállalkozzam. Szeretném magam megméretni. 2015 Karácsonyára jelent meg magánkiadásban az első kötetem: Álmodozások címmel, majd a 2016. évi Poet Antológiában 3 versem kapott helyet. A helyi Algyői Hírmondóban is jelent meg írásom. Verseim - bár én nem vagyok költő - a Poet.hu irodalmi oldalon jelennek meg, de jutott már belőle a Holnap Magazinnál lévő blog oldalamra is. A saját versek mellett írtam már evokációt Lermontov, Rimbaud, Verlaine, Baka István, Kicsiny László, Katona Judit és néhány Poet-os társam verseire. Mostanában írtam novellákat is, melyek szintén a Poet.hu oldalán lévő blogomban találhatók. A Poet.hu oldalán megjelenő verseimet közzé teszem a Facebook oldalamon is. Köszönöm a lehetőséget, hogy csatlakozhattam az Irodalmi Rádió közösségéhez.


A szerző netkötetei az Irodalmi Rádió szerkesztésében:
Szárnyszegetten
Mint tömjénfüst...
Látod fényt sírnak

Posted by
Posted in

Virágok szirmait….

Virágok szirmait megcsókolnám Mindet, mely illatozva vesz körül, Lépteim hozzád, mind megszámolnám, Az út göröngyös, reménytelenül Hosszú! Lesz-e kitartás bennem Elolvadni két gyönyörű szemedben? Az élet rövid! Szép és mostoha, Egyszerre ad és vesz el, s az oka A múló idő! Mely oly gyorsan szalad, Tépve, szaggatva a percfonalakat! De talán ott fenn, abban a […]

Posted by
Posted in

Megtört a csend….

Megtört a csend és ébren álmodom Szavakból fonok hálót és hordozom Tovább a keresztem, mely oly nehéz Bármerre lépek, sár és rút penész. Visszahúz a zsombékos ingovány Lábamra a sár, mint hínár tapad Hajózni kéne, szól a kapitány De én maradok, az idő meg halad. De túl a sáron, túl az ingoványon Vár egy gyönyörű […]

Posted by
Posted in

Oly szép az éj……

Oly szép az éj, az angyalok útján Halk zene szól, s játszik a hárfán Egy kéz, mely talán egy angyal keze, Ezernyi tücsök ciripel vele. Halk futam, fuvola lágy hangja szól, Érzéki tánc a réten, mely elbájol, Szabadon, szépen, kötöttség nélkül Egy érzés, melybe a szív beleszédül. Szabadság mámora kézzelfogható, Az álom, a vágy oly […]

Posted by
Posted in

Ha rózsát szakítasz……

Ha rózsát szakítasz, megszúrhat a tüske, Kárpótol az érzés, hogy tiéd a szépsége, Mikor a szúrást érzed, könnyes lesz a szemed, De csodás illata megmarad csak neked.

Posted by
Posted in

Törött szilánkok…..

Törött szilánkok, tükörcserepek, Szétfoszló álmok, kőgörgeteg, Hasadt érzések, nagy, belső káosz, Vajon az év még mi mindent hoz? Tomboló lélek, érzelemhullám, Macskakő barikád, álmaid után Mászol át rajta! Ott mindenütt sár. Ölelő karod hiába is vár, Hogy szeretettel tárd ki újra és újra. Nincs igény rá! Menj a pokolba! Lucifer rajtad majd vígan kacarász: De […]

Posted by
Posted in

Közös lábnyomok

Megtört a csend néma varázsa Szavak épülnek sorban egymásra Hiszed vagy nem, mit mondanak Némelyik talán majd megragad Agytekervényed egyik szegletén Hol hiányzik vagy él még a remény. Sziklaként élsz, vagy mint futóhomok Hol nem léteznek, már közös Együtt haladó lábnyomok. Néhány kedves, bíztató szó Mit elhinni lenne olyan jó Álmok, mesék, közös egészben Azonos […]

Posted by
Posted in

Patched up peace

Őskövület lassan a “béke” szó Vonszolják terhüket a fáradó Földlakók. A jóslat, a dogma, a hit Csak árnyékolás! Majd eltűnik Az eljövendő apokalipszisban. Isten szól: ember! Én megmondtam. Patched up peace = törékeny béke

Posted by
Posted in

Nem voltam angyal…

Nem voltam angyal, talán már nem leszek. Nem dohányzom, és nem iszom alkoholt. Ezért, már oly sok barátom megorrolt. De tartom magam! Ilyet én nem teszek. Lett volna ok, hogy a pohárért nyúljak, Hisz lázban égett agyam és a testem, Mert oly szép volt az álmom, mit kergettem, Utamon csak törött cserepek voltak. Tudom egyszer […]

Posted by
Posted in

Esti dal

Vöröslő horizontról a nap még visszanéz. Csönd üli meg a tájat, oly szép az este, Ott fenn az égen, még néhány kecses fecske, Rovart gyűjt, a sok fióka bizony enni kér! Az est, mint lágy takaró, fedi be a tájat, Csak a szél susog a kerti fák között, Gondolati szárnyon, vajon, hova költözött, Szabad lelkem? […]

Posted by
Posted in

A reggeli

Reggelizett. Egyedül ült az asztalnál, mint általában. Abált szalonnát evett kaláccsal és erős paprikával.Szerette a kalácsot. Így ünnep után kicsit megpirítva a szalonnával isteni. Vágott egy falatot a szalonnából, tépett a kalácsból és nagyot harapott az erős paprikába. Érezte, ahogy a szájában eloszlik az erős íz! Imádta ezt az érzést. A gyomra biztos, hogy nem […]