About Me

jacsopalJacsó Pál az Irodalmi Rádió szerzője.

Ügyvédként, 20 éve hétköznapjaim jó részét mások problémáinak megoldásával töltöm – így akaratlanul, saját magamnak is beszerzek néhányat -, ennek ellenére úgy érzem sikerült életvidám, kiegyensúlyozott személyiségnek megmaradnom. Szabadidőmben hobbiként lovakat tartok és borászkodom, így a kétkezi munka sem áll távol tőlem. Érdekel a közélet lüktetése, de célom maximálisan civilnek maradni. Lételemem a nyíltság, a humor és az őszinteség, ki nem állhatom a törtetőket és a szolgalelkűséget. Szókimondó vagyok és olykor öntörtvényű, viszont érzelmekkel teli, ezért sebezhető. Igyekszem felelősséget vállalni a környezetemért, a barátaimért, a szeretteimért és az ügyfeleimért, mégis úgy érzem, sikerült megőriznem egy jó adagot a gyermeki énemből is. Talán ez a legnagyobb erő, ami energiát ad a mindennapokban és az írásban is.  

Posted by
Posted in

Advent előestéjén

Széles küszöbünkön áll kinn, a zúzmarás bajszú tél. Hosszú, kampós-göcsörtös botjával, a vastag faajtót keményen döngeti. De a pince népe, épp vígan mulat, s még csak rá sem hederít, mit sem törődik az öreg szakállas bajával, mert még lopott órák jönnek itt az őszből: Ma éjfélig bizony ám, még András napja van, s a vidám […]

Posted by
Posted in

Az én világom

Egy olyan világban szeretnék élni, ahol mosollyal ébredő a hétfő, s ötből, legalább két és félszer négy, a kétszerkettő. S a reggeli kávéban nincs lemondó kérdés, hit és a tehetség ott megbecsült érték, az utcák mindkét oldalán, s a foci is jó lesz egyszer. Talán. Ott, hol a járdákon szembe jőve, a jószándék emel majd […]

Posted by
Posted in

Curriculum vitae

Árva lettem a világtól, kitagadott önmagából. Árva lettem szédelegve, szeretetet kéregetve, hányszor voltam függöny mögül                                                    sanda szemmel méregetve. De ha kellett odamentem, a szelet meg elvetettem… Volt ugyan, hogy elszaladtam, magam mellől elmaradtam, és feladtam minden álmom, hogyha majd a sort kivárom, mosolyogva negligálom az összes rút sandaságot, keskeny szívű randaságot, mi eluralta körülöttem évekig […]