About Me

kerenyimari2Kerényi Mari az Irodalmi Rádió szerzője.

Mindig zavarba jövök, amikor bemutatkozásra kerül a sor. Öndefiníciós kísérleteim rendre kudarcba fulladnak. A legegyszerűbbnek ilyenkor az tűnik, hogy elsorolom, mit csináltam-csinálok. Magyar szakos középiskolai tanárként tanítottam rendes gimikben is, de húsz éve többedmagammal alapítottam egy alternatív iskolát, azóta jórészt ott dolgozom.  Tanítok magyart, művészetet és ma már legfőképpen jógát középiskolásoknak, pedagógusoknak és pedagógusjelölteknek, felnőtteknek és újabban egészen kicsiknek, akik a saját különösségükkel bajlódnak. Gobelineket szövök. Pedagógiai témájú esszéket, tanulmányokat írok. És igen, szépirodalmat is: prózát, verseket.

Posted by
Posted in

Párbeszéd

Pihécske voltam, elolvadtam, szellőcske voltam, sóhajtoztam, felhőcske voltam, záporoztam, magocska voltam, kihajtottam.   Sehol se voltál, mindenhol voltál, pihécske, kezemben elolvadtál. Mindenhol voltam, sehol se voltam, anyácskám, kezedben elolvadtam.   Mindenhol voltál, sehol se voltál, szellőcske, ajkamon sóhajtoztál. Sehol se voltam, mindenhol voltam, anyácskám, ajkadon sóhajtoztam.   Sehol se voltál, mindenhol voltál, felhőcske, szívemre záporoztál. […]

Posted by
Posted in

Dédelgetős-dúdolgatós mese kicsikéknek

Ki van itt? Ki sertepertél, négykézlábán mit keresgél? Közelről nézed- ember gyereke. Távolról nézed – akárki kölyke. Mint egy kis gombolyag, puha hörcsögfi. Ide –oda totyog rövid lábacskáin, rózsás orrocskáját belemártja a kompótostálba, gombszeme vidáman csillog. Sosem álmos, mindig éber, örökké szöszmötöl. Várja őt már Odaát száz szobája, hörcsögvára. Jaj, de hol van a mamája? […]

Posted by
Posted in

Tündércsaholás

Telihold van, minden portán, minden házban, ahol kutya lakik, ott ülnek a szabad ég alatt az udvar közepén, kertek alján, a tetők alatt meg az ablakokban. A csillogó kutyaszemek tekintetét mintha pórázon, odahúzza a nagy, kerek Hold. Mintha mennyei kolbász gőzölne a Hold tányérján, úgy  szimatolnak a nedves kutyaorrok az égre. Minden kutyaszívből sóhaj száll […]

Posted by

Virágének (tavaszi mese)

Az ablakon belül meleg van, világos. Az ablakon kívül a fagyos sötétség gomolyog. Délután van, de már bealkonyodott. Csak a hó világítana – ha volna. A hideg, fekete földön magában lappog az a kis fonnyadt valami, amiről senki meg nem mondja, hogy  kutyatej volt még az őszön. A szél is csak éppen megbotlik benne, s […]

Posted by
Posted in

Beköszöntő

Megint valami, amit még nem eddig nem próbáltam. Irodalmi blog. Nahát! Éppen, mint  amikor SMS-versekkel kísérleteztem. Azt nem tettem azóta se. Ígérem, bloggernek kitartóbb leszek. De hogy ne múljon el irodalomszerűség nélkül a beköszöntőm, álljanak itt a fent említett SMS-versek. Bízom benne, arra jók lesznek, hogy a ti szátok is fülig szalad tőlük, mint ahogy […]