About Me

kertfklaraKert F. Klára az Irodalmi Rádió szerzője.

Édesapám pedagógus volt, másodállásban könyvtáros, így gyerekként a nyarakat könyvtárban töltöttem, ahol szinte mindent elolvastam. Ekkor színdarab írással próbálkoztam, amit a barátaimmal elő is adtunk egy pajtában. Gimnazista koromban a szatirikus írások vonzottak, s magam is megpróbálkoztam írásukkal. Az akkori Ludas Matyi főszerkesztője támogatott ebben a törekvésemben, de azt is tanácsolta, hogy érettségizzek le, s tanuljak ki egy „tisztességes” szakmát. Így némi kitérő után Pécsi Állam- és Jogtudomány i Egyetemre iratkoztam be, s szereztem diplomát. Ezt követően Pest megyében különböző szintű bíróságokon dolgoztam hosszú ideig. Ezalatt emberek százait és történetüket ismertem meg. A nehéz, felelősségteljes munka után, csekély szabadidőmben festéssel és prózaírással jutalmaztam magam. A nyilvánosság elé csak az utóbbi években léptem, a festményeimmel különböző helyi és országos kiállításokon vettem részt, meséimmel pedig, melyekhez az illusztrációkat is magam készítettem, sikeresen pályáztam. Jelenleg a meseírás áll legközelebb hozzám, ekkor fantáziámat végre kinyújtóztathatom, s a világot olyan szépnek írhatom le, amilyennek csak akarom. A rövid, csattanós novellákat is kedvelem. Távolabbi célom egy sci-fi regény megalkotása.

Posted by
Posted in

Kert F. Klára – Kakaspörkölt

A tizenöt éves vén Suzuki hörögve rótta a kilométereket. Légkondi hiányában legalább ötven fok volt a kaszniban. Az arcomról, hátamról patakokban folyt a víz, amint haladtam az országúton a tanya felé. Már napok óta tartott a kánikula, a tévében is bemondták, csak az üljön autóba, akinek ez feltétlenül muszáj. Nekem pedig az volt, anyám utolsó […]

Posted by
Posted in

Kert F. Klára – Hóvirágok

Ilyen szánalmas karácsonyom még nem volt. Tudtam, hogy ez lesz belőle, de nem tehettem semmit ellene. Képtelen voltam felkelni az ágyból, takarítani, bevásárolni, egyáltalán megmosakodni. A nővérem, aki a szomszéd utcában lakott, szinte naponta átjött, hogy menjünk már karácsonyfát venni, hiszen jön ünnepelni a kisunokám is. Végül a nővéremnél, Jolánnál töltötték a karácsonyt a lányomék. […]

Posted by
Posted in

Kert F. Klára – Lakodalom februárban

Minden úgy történt, ahogy eltervezték. A fodrásznál negyed tíz fele végzett, utána kényelmesen elsétált a szalonba. A menyasszonyi ruháját a próbababát körbe járva újra megcsodálta, felpróbálnia már nem kellett, a hiányzó gyöngyöket, strasszokat pótolták csak az alján. Egy magával hozott bőröndbe tetette be a koszorúval, fátyollal együtt és indult a vasútállomásra. Örült neki, hogy száraz […]

Posted by
Posted in

Kert F. Klára – Szólíts Júliának!

    Annyiszor, de annyiszor elátkoztam ezt a karácsonyt. Tegnap még úgy éreztem, életem végéig gyűlölni fogom. Ma pedig – annak ellenére, hogy begipszelt bokával és könyökkel ülök a karácsonyfátlan, gyertyátlan szobámban, a világ legboldogabb embere vagyok. Az elátkozott, gyönyörű karácsony végre elhozta a szívem vágyát és ez már így is marad, mert csak rajtam múlik. […]

Posted by
Posted in

Kert F. Klára -Szép volt, tündérszép!

Ez az eset még fiatal egyetemista fiú koromban történt velem, ebben a városban, ahol most is élek. Akkor megígértem, hogy soha nem felejtem el, örökké őrizni fogom és ez így is történt. Egy nehéz vizsga délutánján – pihenésül – a folyópartra mentem. Akkor még nem volt ilyen rendezett a folyó környéke, mint most. Sok helyen […]

Posted by
Posted in

Kert F. Klára – Lepkés csészék

  Milyen szép volt tegnap a polgármester beszéde! Nagyon meghatotta, amilyen szép szavakkal köszönte meg a negyvenéves munkáját az óvodában, ahogyan gyerekek százainak első lépéseit igazgatta az élet kapujában. Sajnálom, hogy a mi Irmuskánk betegsége miatt végül is a nyugdíjba vonulás mellett döntött, – mondta. A szép herendi váza, meg a nagy csokor színes virág […]

Posted by
Posted in

Kert F. Klára – Albérlet

Mint az eszeveszett vágtatok le a lépcsőn, kettesével szedve a fokokat. Van ebben a vágtában menekülés, becsapottság, felháborodás érzése, az egész idegőrlő éjszaka emléke, düh, amit némileg tompít az elégtétel érzése. Merthogy elégtételt vettem az egész megaláztatásomért. A lépcsőház üvegfalán már átsejlik némi fény. Még az sem jut eszembe, hogy lifttel jöjjek le a hatodikról. […]

Posted by
Posted in

Kert F. Klára – Fogadás

– Tudod mi mindent tudtam volna csinálni szombat délután ahelyett, hogy itt ücsörgök veled a buszmegállóban? – morogta a fiú és indulatosan belerúgott a pad fémlábába. A lány abba hagyta lábának hintáztatását. – Anya akarta így! Hogy minden változatlan legyen, olyan, mint régen. – De ennek semmi értelme. Miért nem értitek meg végre, hogy vége. […]

Posted by
Posted in

Oly messze a mennyország

A fűtetlen szobában a két kislány egy ágyban feküdt. Bogi még a takaróját is magukra terítette, s két ágynemű alatt összebújva nem is volt olyan rossz az éjszakai csend. – Mondd el még egyszer Bella, hogy az angyalok teával kínáltak meg mézeskaláccsal és szólt a zene, tudod… és hurka is volt! – Már annyiszor elmeséltem […]

Posted by
Posted in

Kert F. Klára – Pillangós, sárgarigós nyár

Kamaszfiú koromban azt hittem, hogy enyém a világ. Bivalyerős, egészséges, kovács szerettem volna lenni, mint az apám vagy lakatos. 15 évesen ipari iskolába jártam. Ez azt jelentette, hogy egy hét tanulás az iskolában, utána két hét munka a szerszámgyárban. Minden nap hajnalban keltem és mentem be a busszal a faluból a városba. Meg sem kottyant […]