About Me

Kovács Éva az Irodalmi Rádió szerzője.

Szakáldon születtem 1941. június 20-án.
Négyen voltunk testvérek, én voltam a legkisebb. Az általános iskolát szülőfalumban, a gimnáziumot Miskolcon végeztem.
Ezt követően gyógyszerész asszisztensi képesítést szereztem és a Gyógyszertári Központban dolgoztam. 1964-től felvettek az OTP-hez, majd a Pénzügyminisztérium Továbbképző Intézetében tanultam és mérlegképes könyvelői oklevelet szereztem. Ezt követően már banktisztviselőként dolgoztam tovább 40 éven át. Ez lehet, hogy kicsit „száraz”-nak tűnik, de én szívesen csináltam. Embereket szolgáltunk egy olyan területen, ahol ők kevéssé voltak járatosak.
A múlt században még hazánkban mindenkinek volt munkája, nem változtak a kamatok, s komoly volt a hitelbírálat. 2004-től már önálló vállalkozóként végeztem pénzügyi tanácsadói munkát, melyet 70 éves koromban fejeztem be.
Van egy fiam, és 2 tündéri unokám. Most a család és unokáim kötik le szabadidőmet, s mellette még végzek önkéntes segítő munkát.
Fő segítőm a férjem, Dr. Varga Endre, aki nyugdíjas kohómérnök. Miskolcon élek.
A teljes nevem: Dr.Vargáné Kovács Éva

Első, verseimből és rövidprózáimból összeállított kötetemet az Irodalmi Rádió adta ki 2019-ben Változó évek címmel. 
A könyv megrendelhető a szerkesztők facebook oldaláról.

Posted by
Posted in

Kovács Éva: Szeretlek

A szó új tartalmat nyert S szerelemmel ötvözve Téged idéz… Bűvös órák zsonganak Havat idéznek, s telet. Perceket varázsolnak elém Forró havat, hideget, Megfoghatatlan estéket, Estéinket, melyek könyörtelenül Mint az álmok, tovaröppentek. Szeretlek, lényed kedves nekem, Velem vagy mindig. Szerelmed láthatatlan biztosító kötélként Tart életben, halálban. Szeretlek, már ki tudja mióta. Kutattalak, kerestelek Már-már Rád […]

Posted by
Posted in

Kovács Éva: Az én 1956-os forradalmam

1956 októberében Szakáldon laktam. Szakáld egy nagyon kis falu, a Muhi csata színterének közvetlen szomszédságában van. Én ekkor 15 éves voltam, s otthon dolgoztam szüleim falusi parasztgazdaságában. Igaz, hogy az iskolában lett volna a helyem, de Édesanyám nagyon beteg volt és műtétre várt, én pedig Édesapámmal együtt végeztem a ház körüli munkát és az őszi […]

Posted by
Posted in

Kovács Éva: A nagy futás

1957. január hó végén üzenetet kaptam a miskolci Zrínyi Ilona Leánygimnáziumból, hogy február 4-e az utolsó nap, amikor letehetem a magánvizsgáimat. A gimnáziumban második osztályba jártam. 1956 őszén édesanyámat megműtötték és akkor nem járhattam tovább az iskolába, így magántanulóként szerepeltem a diákok között. Ősszel otthon volt rám szüksége édesapámnak. Falun laktunk, volt 10 hold földünk, […]

Posted by
Posted in

Vége a télnek.

Vaskerítés erős ága, Aranyeső borul rája, Dédelgetem, símogatom De amott egy piros bokor Átmosolyog az “aranyon” Jaj de szép! De gyönyörűség! Auróra, te nagy kékség, Napfény, tavasz, mennyi szépség! 2018.03.29.

Posted by
Posted in

Kovács Éva: Májusi strandon

Kovács Éva: Májusi strandon. Megfoghatatlan zöldek,rögzíthetetlen kékség, bolond harmónia,nótát zengő tavasz : Május. Májusi játékok, nyíló mosolygó szemek. Nézd mindenki nevet, nézd mindenki szeret: május. Szeret a kicsi is, két éves sincs talán, szeret, kacag, bújik boldogság tavaszán. Május.. Szeret az öreg is, arcéle regényt int, úszó tempó fogja maradék izmait: május. Szeretek én is […]