About Me

kozmabarnaneKozma Barnáné vagyok, Álmosdon élek. Mindig szerettem a mesék világát, gyermekemnek is tovább adtam a mesék szeretetét. Úgy gondolom, hogy egy gyermeknek felolvasott mese az, ami a legjobban fejleszti a képzelő erejét és kreativitását. A meséken kívül novellákat is írok. A novelláim életesemények, valós történetek.

Posted by
Posted in

Itthon vagy

Pannon Rádió /Szerbia -Szabadka/ pályázatán, a győztes alkotásom,melyet egy hónapon keresztül mindennap többször megszólaltattak. YOUTUBE.COM Itthon vagy! – Kozma Barnáné A Pannon Rádió írói pályázatának győztes alkotásai.

Posted by
Posted in

Ha szorít a cipő

Gyermekkorom nagy élménye volt „ Óz a csodák csodája” című film, beleéltem magam elég jól. Dorothy szép piros cipőjének emléke felnőtt koromig elkísért. Mindig olyan cipőre vágytam, színére és fazonjára, de soha nem találtam hozzá hasonlót sem. Az egyik napon, nézegettem a cipőbolt kirakatát, amikor megláttam álmaim cipőjét. Szívem majd kiugrott a helyéről, azonnal a […]

Posted by
Posted in

Kiszáradt fa

Nem hoz többé levelet, lelke elszállt, mint lehelet. Eshet áztató eső, ereiben már nincs erő. Kiszáradt már vén szíve, madár elrepül felette. Vihar tépázva megtöri, ágait semmibe sepri. Madárfészek sem díszíti, utolsó is készül leesni. Már nem várja a holnapot, elfelejti a tegnapot. Magányba bezárt elmúlás, a vég derengő hajnalán.

Posted by
Posted in

A csiga háza

Sokan irigylik a csigát, mert hátán viszi a házát, neki nem lehet ez terhe, megszokta már csigateste. Lassan csúszik de célba ér, segítséget soha nem kér, ha aludni kívánkozik, házába visszahúzódik. Ő aztán otthon van mindig, akkor is ha úton mászik, vendégségbe ezzel indul, ajtaján mélán kibámul. Néha nehezen viseli, ha lassúságát gúny éri, csak […]

Posted by
Posted in

Lelkünk üzenete

Egy ködös téli reggelen, aludt a föld is dermedten, jeges dér lógott a fákon, mélabú ült a magányon. Megremegtette a testem, nehezen teltek a percek, a hideg foga harapott, fagyosra csipkedte arcom. Szívem hevesen dobogott, kabátommal takarózott, sejtjeimben félelem járt, az erőm is máshol kószált. A csend némán várakozott, perceket hosszúra nyújtott, a nap néha […]

Posted by
Posted in

Őszi gyümölcskosár

Elém teszi az ősz a gyümölcskosarát, mindent belerakott ami most finomság. Egyszerre élvezem a túlzott bőséget, a nyár sorban mindent fényével beérlelt. Hirtelen látom az édenkert világát, most magamba szívom édeskés illatát. S ahogyan jött, majd hirtelen eltűnik, a nap fénye egyre fakóbbá változik. Lassan majd kiürül gyümölcskosara, emlék lesz nemsoká ízének zamata. De addig […]

Posted by
Posted in

Huhogi az öreg bagoly

Huhogi az öreg bagoly odújában mélyen horkol, huhogásban elfáradt, még a torka is begyulladt. Szárnya pihen a paplanon, reggelije az asztalon, ágya nagyon tiszta, a szemetet mind kidobta. A nap sem zavarja álmát, hisz éjjel végezte dolgát, könyveiből tudást merít, kis baglyokat bölcsen tanít.

Posted by
Posted in

Őszi levelek

Szint váltanak a levelek zöld vére alig csörgedez, most véget ért az élete levéltenger lesz belőle. Puha lépteink lábnyomát hulló levelek takarják, a szél játszva megkavarja levegőben elringatja. Az avarban már zümmögés téli szállás keresgélés, emléket őrző falevél zizegve gyorsan földet ér. Őszi levél neked nem fáj a csendesen jött elmúlás, tudtad, hogy vidám színeddel […]

Posted by
Posted in

Búcsúzik a nyár

Elbúcsúzik a forró nyár, a természet takarót vált. Észrevétlen készülődik, csendes hajnalon megszökik. Búcsú nélkül eltávozik, valahová elköltözik. Ő már elvégezte dolgát, átadja a szolgálatát. Haragos villámokat szórt, megitatta a szomjazót. Verejtékezett a homlok, a szellő kacérkodott. Őszi szél fúj az ablakon, beengedni nem akarom! Be is zárom, be ne jöjjön, még a nyárban gyönyörködöm!

Posted by
Posted in

Meseerdő

Kerek a meseerdő benne alig fúj szellő, közepén egy házikó benne él a kis manó. Picike az otthona ágyát moha takarja, ott dolgozik egész nap látogatót nem fogad. Ha szólítják elbújik fa kérgébe húzódik, leveleken hintázik még esőben sem ázik. Ha erdőben keresnéd a négy évszak színét, a manót nem láthatod, mert ő is ruhát […]