About Me

kozmabarnaneKozma Barnáné vagyok, Álmosdon élek. Mindig szerettem a mesék világát, gyermekemnek is tovább adtam a mesék szeretetét. Úgy gondolom, hogy egy gyermeknek felolvasott mese az, ami a legjobban fejleszti a képzelő erejét és kreativitását. A meséken kívül novellákat is írok. A novelláim életesemények, valós történetek.

Posted by
Posted in

Nőnek lenni jó

Nőnek lenni jó Nőnek születni, szép égi áldás, Életük része az önfeláldozás, Nem céljuk, a világot megváltani, Csak körülöttük, rendbe rakni. Bennük él, ősi anyai ösztönük, A szépben és jóban lelik örömük, Ha vállukat nehéz teher nyomja, Nem engedik, hogy megroppantsa. Vágyaikról lemondani nem tudnak, Nekik gátat semmi nem szabhat, Szépnek és törékenynek születnek, Lelkükben, […]

Posted by
Posted in

A megvámolt király

„A megvámolt király” Szerző: Kozma Barnáné Egy ismeretlen históriás, lantjával megállt egy város piacterén és megénekelte Mátyás király egyik kalandját. Mert ami megtörtént Pércsen az igazságos királlyal, az nem mindennapi! Itt az a hír járta, hogy még a királyt is megvámolták! „Jaj, micsoda szégyen, de Pércsen megesett, Hogy még a Mátyás király is vámot fizetett, […]

Posted by
Posted in

Hortobágy különös világa

Hortobágy különös világa Felkeresem újra a,gyermekkorom helyét, Bölcsőm nekem ő,álomba ringató emlék. . Megállok a háznál, érzem otthon vagyok, A kapu kilincsét már le sem nyomhatom. Az emlékek feltörnek a gondolataimban, Idegen vagyok, a szívemnek bánatában. Keresem az olajfák halványzöld kis ágait, Hol sokan bújócskáztunk,reggeltől, estig. Tamariskák rózsaszínű,nyújtózó szirmait, Délig nyitók, nagy tölcsér állású virágait. […]

Posted by
Posted in

Köszöntelek tavasz

Köszöntelek tavasz Köszöntelek szép tavasz, Már nagyon vártalak, Kitárom ablakom előtted, Hogy lássam érkezésed. Fújd el a sértődött telet, Visszatekinteni sem engedd, Fesd kék színűre az eget, Kergesd el a fellegeket. Daltól zsongjon a határ, Párt válasszon minden madár, Zöld színű legyen a mező, A rét virágos, lombos az erdő. Fényesítsd fenn a csillagokat, Patakoknak […]

Posted by
Posted in

Egy régi ház

  A néma csend ott nagyon fáj, Ahol enyészetté válik a ház. Áll az idők viharában, Dudva nő az udvarában. Dacolva kínlódik magában, Összeomlik magányában. Lakói rég messze járnak, Itt hagyták őt az elmúlásnak. Viharok tépik, szaggatják, A kapu még bezárva áll. Nyitásra már készen állna, Ha jönne egy jó gazdája. Lakóinak lábnyomát, Nem keresi […]

Posted by
Posted in

Hiszek a költőnek

  Én még hiszek a költőnek, Verseiben megírt érzésének, Ha a csapongó gondolat ereje, Betalál a szívek belsejébe. Ha a vers szépsége megkapó, A sorok közt is olvasható. Lélekből kitörő vágyakozás, Melybe beleszőtte a csodát. Versében önmagát adva, Hamis szót nem használva. Nem száll el a gondolat, Örökre az övé marad. Ha költő kifogy a […]

Posted by
Posted in

Árnyak

  Amikor a sötét árnyak Elborítanak, A napfényt hamisnak látod A felhők alatt. Ha a magad útját járod Bátran tedd, Mert az árnyékból kilépve Az a te életed. Rád is jut a fényből Fordulj hát felé. A simogató szellő hűvösétől Miért félnél. Reményed el ne hagyjon Nélküle mit érnél Az árnyakat egyszer, meglásd Elfújja a […]

Posted by
Posted in

Az éj virága

  Az éj virágának színe Mindig fekete, Hiába süt erősen a hold Sárga fénye. Ha tartós lenne a sötét Fényre vágyna, Az áhított világosságig Sokat várna. Hová lenne szép szinének Csodás varázsa, Elveszne végleg a sötétban Fájna hervadása. Ha elmúlik az éj Fekete színét, A reggeli nap sugara Oszlatja szét

Posted by
Posted in

Csiszolt kő

  A követ, mit elsodor A gyors vizű patak, Nem látod többé, Árral úszik céltalan. Ha hullámok görgetik, Koptatják,formálják, Jégkristályok fogsága, Széleit csiszolják. Szabad tér, a formának, Neki, ha sikerül, Formázva tovább megy, Vagy elmerül. A patak hordaléka között, Rátalál valaki, Mert a kő, kicsiszolva, Drágakővé válik.

Posted by
Posted in

Orion csillagkép

  Az égbolt legszebb ékszere, Ő az érkezés és távozás mestere. Amikor kora ősszel megpillantom, Tudom,hogy tavaszig csodálhatom. Nagy ködfátyol veszi körül, De ragyogása kitűnik legbelül. Egy csillagkép ő,a sok közül, De csodálni, őt tudom egyedül. Őszi csillaghullás idején meteor rajából, Fényt szór a földre csillagporából.