About Me

kozmabarnaneKozma Barnáné vagyok, Álmosdon élek. Mindig szerettem a mesék világát, gyermekemnek is tovább adtam a mesék szeretetét. Úgy gondolom, hogy egy gyermeknek felolvasott mese az, ami a legjobban fejleszti a képzelő erejét és kreativitását. A meséken kívül novellákat is írok. A novelláim életesemények, valós történetek.

Posted by
Posted in

A kis várvirrasztó

Volt valahol az országunk legszélén egy végvár. Békeidőkben csak a végvári vitézek laktak ott, élükön a várkapitánnyal. Most nem volt ellenség a láthatáron.A vitézek játékosan kardoztak,vidáman teltek a napok.Csak egy kis vitéz kószált álmosan egész nap, majd elaludt a vár udvarán.Ugratták is eleget szegényt, de nem árulta el álmosságának titkát. A várkapitány fülébe is eljutott […]

Posted by
Posted in

Elindult a Mikulás

Valahol ott a sarkkörön túl, Ahol most jeges, hideg szél fúj, Útra készül dél felé, Egy szakállas,bohókás öreg úr, Piros kabátját magára veszi, Sapkáját is fejére teszi, Rénszarvasok a szán elé befogva, Ajándékkal a szán megpakolva, Hosszú lesz az út, de megéri, Amerre jár gyerek zsivaj kíséri, Puttonyából ajándékot osztogat, Hozzád is majd ellátogat, Csizmácskádba […]

Posted by
Posted in

Titok

Nagy telek, kemény hidegek voltak az 1960-as években. Az egyik ilyen téli napon is, az erős szél hótorlaszokat emelt, a hóesés nem akart elállni. Kavargott a hó a szélben. A kutyának sem volt jó kinn lenni. Ami el lett takarítva, a szél percek alatt vissza is hordta. Az apró házak alig látszottak ki a hótorlaszokból. […]

Posted by
Posted in

Bánatfalva

Nézem a rég megkopott festményt.Picike, fehérre meszelt ház, mellette fenyőfa magasodik, távolban magas hegyek. A festő aláírása nem található, ő tudta miért nem írta oda. A festményből gondolatban kiveszem a fenyőt és a hegyet.Így megtalálom Bánatfalva sárházainak egyikét.Megfestette a festő, hegyek közé temetve, mint a bánatot.Ne legyen felismerhető a helyszín, de megmaradjon az utókornak.Internáltak,maguk építette […]

Posted by
Posted in

Vágyakozás

De jó lenne néha megpihenni,az élet robogó vonatából kis időre kiszállni!Csendben, elvonulva, kizárni a világ zaját,majd újra robogni tovább!

Posted by
Posted in

Gyerekkor

Szeretem a nád susogását, A tóból kiugró hal csobbanását, A szikes kamillatenger illatát, A vadlibák vonuló lármáját, A bogáncsok tüskés bogyóját, Az olajfák nyújtózkodó lombját, A szürke gulya lusta mozgását, A lovak patáinak dobogását, A csárda hangos zaját, A föld nap perzselt illatát, A gyerekkor varázslatos világát, Hortobágy csodálatos délibábját.

Posted by
Posted in

A veréb és a fecske

Ősszel, amikor a fecske elköltözött messze délre, a veréb úgy gondolta, hogy most itt az alkalom, hogy elfoglalja a fecske fészkét. Úgy gondolta, hogy úgy is üresen áll tavaszig. Boldogság volt számára a pihe-puha fecskefészek. Fújhatott téli hideg szél, eshetett a hó, ő nem fázott az eresz alatti sárfészekben. Igen hamar eltelt a tél és […]

Posted by

A dölyfös palánta

Szépen fejlődő pici palánták sütkéreztek a tavaszi nap éltető sugarában.Selymes szellő simogatta gyenge kis leveleiket. Szorosan bújtak egymáshoz ha vihar kerekedett, félve ölelték át egymást. Az egyik palánta sokkal magasabb, szebb lett a többitől.Bizony hencegett is vele! Szép levelei szinte ernyőként borították be a többi palántát.Csodálták is a többiek, de megrótták pöffeszkedő viselkedése miatt. Ez […]

Posted by
Posted in

A kaktusz szerelme

Kaktuszom szépen fejlődve, magasra nőtt, tele tüskékkel.Az egyik napon aprócska paprika kelt ki a tövében.Valahogyan odakerülhetett egy magocska és szárba szökkent.A paprika palánta szépen fejlődött, lassan virágba borult,  megjelentek kis termései is. Kaktuszom átölelve tartotta, a paprika szinte kapaszkodott tüskéibe. .Így telt el két év, amikor paprikám levelei elkezdtek sárgulni,hervadozni. Nem fejlődött tovább.Virágait is elhullatta.Látszott, […]

Posted by
Posted in

Vén diófám

Árnyékodban megpihenni, Lombod alatt beszélgetni, Ágaidon,madaraknak elrejtőzni, Leveledből teát főzni, Hulló diót összeszedni, Termésedtől eszesedni, Milyen sokat tudsz te adni!