About Me

kozmabarnaneKozma Barnáné vagyok, Álmosdon élek. Mindig szerettem a mesék világát, gyermekemnek is tovább adtam a mesék szeretetét. Úgy gondolom, hogy egy gyermeknek felolvasott mese az, ami a legjobban fejleszti a képzelő erejét és kreativitását. A meséken kívül novellákat is írok. A novelláim életesemények, valós történetek.

Posted by
Posted in

A vándor

Elindult egy vándor botját is a vállára tette. Kereste a vándorútján  mi lehet az élet értelme. Tarisznyáját még üresen a botjára felakasztotta. Útja során amit gyűjtött tapasztalattal megrakta. Lombos erdő hűvösén, mohából volt a takarója. Ágyán,fűből a lepedője, fák kérgeiből a párnája. Szomjúságát csillapítva esővíz hűs cseppjeit itta. Erdőszéli cserjebokrok édes termése táplálta. Ruháját a […]

Posted by
Posted in

Rózsa

Csábítóan szép vagy hozzád fel sem érek. Közel sem engedsz fenn hordod a fejed. Legutóbb megfogtál, karcoltál és tépkedtél. Belém kapaszkodtál, tüskéiddel védekeztél. Elkerüllek majd téged, mert kezembe martál. Ha mégis arra mennék kesztyűs kéz várna rád.

Posted by
Posted in

Érzelem

Kiveszett már az érzelem fagyos lett sok tekintet, nem csillognak a szemek. Semmibe szállnak szavak nem várnak feleletet, betegsége lett korunknak. Maradtak még barátságok hol igaz a kérdés, kizárták a sok hamisságot. Féltve őrzött jelen időnek megbecsült percein, várhatnak felemelő érzések.

Posted by
Posted in

Homokvár

Homokvár / gyermekvers/ Ma vár egy kicsi kocsi, meg a dolgos talicskám. Homokvárat építek és királynője én leszek. Meghívlak vendégségbe mihelyt kész leszek. Kisütöm a pogácsámat ezzel várlak téged. Trónusom mellett lesz homokból a széked.

Posted by
Posted in

Az én állatkertem

Hajnalban a vén kakukk ébreszt fel, a korán kelő, vadgalamb a búgó hangjával, párját csalogatja elő. Eresz alatti fészekben fecskecsalád csivitel, a verebek is ébredeznek,ők gyorsan össze is vesznek. A gólya megéhezett már, a tó partján békára les, sikló kúszik a fára,fészekben tojásokat keresve. Vakondtúrások hada, ő a munkáját rég elvégezte, földikutya már csak szántásával […]

Posted by
Posted in

Jó éjt

Ásítozva jön az este, beterít a fekete leple. A hold is ébredezik, felhők mögül kacsint. Szemed lecsukódik, álmokkal bajlódik. Az éjszaka takarója, puhán ölel karjaiban. Elringat bölcsőjében, elaltat csillagfényben. Angyali álmokat ígér, mindenkinek jó éjt!

Posted by
Posted in

Parázs

Lobogó, izzó tűznek szikrája pattan, felfelé törve kialszik, visszazuhan. Parázsló, izzó tűznek lángja halványul, a szél fújta levegőt kapja táplálékul. Tűzfészekben elalvó erőtlen parázs, fekete hamuja közt tűnő tűzvarázs. Porszemei a széllel felrepülnek, szóródva egyszer még földet érnek.

Posted by
Posted in

Emlék- Iskolás lettem

  Iskolás lettem, elsőosztályos büszkén vittem hátitáskámat. Az első nap után már éreztem, az egészet nem így gondoltam. – Mi bánt annyira gyermekem? szólt csendesen nagyapó. – Meggondoltam magam, nem leszek én iskolába járó! – Ugyan-ugyan ilyet nem tehetsz, tudást ott kaptok! – Úgy adtatok iskolába, hogy írni és olvasni sem tudok! – Ott tanítják […]

Posted by
Posted in

Érzések rejteke

Elbújok a lelkem lombja közé, ágai eltakarják érzésem rejtekét. Szívem nyugalmát megtalálom, sötétben a lámpást meggyújtom. Meggyógyul sok emlékem, szépen reagálnak sejtjeim. Memóriámból törlöm a rossz fájlt. a valóságot tisztán látom már. Fehérre mosom a gondolataim. a béke szigetét megtalálom.

Posted by
Posted in

Világháló

Pók Apóka benevezett egy versenyre, a legnagyobb pókhálót  szövő lesz a nyertese. Álmában is hálómintát rajzolgat, amit másnap hálójára ráfonhat. Már éjjel-nappal csak dolgozik, napok óta már nem is alszik. A pókcsalád csak neki szúrkol, Apóka már néha-néha horkol. Végre elkészült a nagy háló, a zsűri pók szemeivel csak bámúl. Olyan nagy lett a rekord […]