About Me

Kustra Ferenc József az Irodalmi Rádió szerzője.

Írni 1997-ben kezdtem egy élmény hatására. Eddig valamivel több mint 2400 verses művem van, ebből még kb. 950 vers kéziratban. Eddig írtam haikut, cca. 3400 darabot eredeti, Basó féle stílusban, és cca. 400 db-ot európai stílusban. Naponta írok. Lelki kényszerem van rá. Szoktam írni: verset, aforizmát és novellákat. Haikut, zárt-, nyitott-, és fél haikuláncokat, társakkal Renga láncverset, és Tankát is, sőt megalkottam a HIAQ-t és TANQ-t, mivel álláspontom és a kísérletezéseim-kutatásaim szerint, ezek jobban megfelelnek a magyar nyelv sajátosságainak. (Szótagszám: 6-8-6+8-8). Megalkottam a fordítottját a HIAQ-nak HIAfo néven (6-6-8). Már írok 10 szavasokat és oximoronokat, apevákat és tükör apevákat is, sedoka-t és 3 soros-zárttükrős-t, amit szintén én alkottam meg. Ez "magyar vers", de az eszmeisége olyan, mint a sedoka-é. (A szakirodalomban is utalnak rá, hogy a japán nyelvből történt eredeti lefordítások során a fordítók tévedtek, mert az 5-7-5 szótagszám nem felel meg a japán, eredeti szövegeknek... De, végül is a szakma ezt fogadja el eredetinek!) Szívesen írok - egyedül is - olyan "műveket", amelyekben a különféle stílusosokat vegyítem... Az olvasóm ezek olvasásával közelebb kerül a mondanivalóm megértéséhez... (Visszaigazolásokból tudom...) Már több poéta társam van, akivel együtt is írunk, közös műveket. Sőt, már szerzőtársaimmal együtt írunk, nem csak kétszerzős, de háromszerzős műveket is, ahol mindenki más stílust használ. Anyagi helyzetem soha nem engedte, hogy önálló kötetet jelentessek meg, de több (öt) irodalmi portálon is publikálok. Az alábbi antológiákban szerepelek:
1. Illúzió 2010
2. Átszellemülés 2011
3. Megbúvó csillagok 3. 2011
4. Ritmikus sorgimnasztika - POET 2015
5. A NAPKORONG LAKÓI - Napkorong Irodalmi Klub 2015
6. DÉLIBÁB ANTOLÓGIA - Cserhát Művész Kör 2016
7. Szimfónia ANTOLÓGIA - Magyarerő 2016
8. Mint fénylő nap - Napkorong Irodalmi Klub 2016
9. Szeretet üzenete - Magyarerő Antológia 2017/1.

Tősgyökeres vecsési lakos vagyok és itt is élek, már - szegény - nyugdíjasként. Az idén 70 leszek, ha megérem! A foglalkozásomat tekintve eredendően bűnügyi nyomozó voltam. 6 évig judóztam, majd 8 évig karatéztam és 1978. 09. 01-jén 71 karatékéval megalapítottam a vecsési Karate Szakosztályt. 6 évig én voltam az edző. Azóta is van Vecsésen karate sport. Négy unokám van.
A nyugdíjas le van írva és olyan, mint avarban a levél... Hiába, már gyermekkoromban is mindig mondták az öregek, hogy "az öregség bajjal jár..." Már csak az a dolgom, hogy még egy kicsit húzzam... De még írok Nektek, hátha van, aki várja?!

Posted by
Posted in

Még, útkeresésben

Öregedve, nehezen megy az útkeresés, Neki helyben, kispadi ücsörgésre futja. Főleg, ha az út kilátástalanul kevés, De, van olyan, kinek nincs, nem látszik új útja. (Sedoka) Ma is keresem… Mind a lila-köd nyelte. Hiszem, maradt egy hátra. Még egy van biztos! Reménytelenül kevés… Ám nem adom fel soha! * (3 soros-zárttükrös) Agilis embernek borzalom a […]

Posted by
Posted in

Ó, Gerda!

Ó, ha már hancúroznál, Gerda! Játszhatnál hancúrléccel, még ma. Akarhatnád élményt, Puhítanád, keményt! Gyűrődjön lepedő, ágy rongya… Ó, ha már csókolóznánk, Gerda! Ölelnélek… test mandátuma. Lécet, alkatrészként Fognád… adna élményt! Emlékezetes… nap dátuma? Ó, ha már vágyódnál, Te Gerda! Izzadva várnám, lesz szerda? Akkor ismét jöhetsz, Vágyaddal feltölthetsz! Csak nem lesz defektes a verda? Vecsés, […]

Posted by
Posted in

Ébredj, él ez a világ…

Haikuban és apevában írva. Idő van! Ébredj! Az idő, halad, pereg… Feleszmélés kell. * Jó Magyar Hazafi! Mondj le erről: Végtelen közöny! * Lét, mesebeli? Akkor minek a remény? Ó! Mily’ a világ… * Álomvilágban Élni: az önbecsapás! A nagy rossz közelg… * Te még várod jót? Napocskát… felhő takar! Ébredj már ember! * Most […]

Posted by
Posted in

Nesz…

Halk nesz, lassan téblábol az erdő fái között, Kíváncsi holdfény mutat utat, a liget mögött! Halk nesz, lassan téblábol az erdő fái között. Szél Nem zúg, Zizegés Sem hallatszik. Rejtélyes nesz… van. A tébláboló föltehetően sánta, Hallani, hogy kissé raccsol a járása, A tébláboló föltehetően sánta. A nesz nem fél éjjel sem, csak megy erre-arra […]

Posted by
Posted in

Zsivaj

Állatokról… A hattyúdal, most nekünk szól, vagy akkor hattyúdal? Folyóparton alakul, terem a löszös partfal? Reggel a nap… ébred kakaskukorékolással? * A gerlék búgnak. Sárga-begy és rigófütty! Néma kacsa néz. * Medve morgása, Neki a nászdala tán’. Hatalmas karom. * Gólya kelepel. Lányok! Az asztal alá! Szoknyasuhogás. * Pingvin imbolyog, totyog az éneklés helyett. Szárnysuhogásra, […]

Posted by
Posted in

Nadálytő

Örült vagyok, hogy egyedül csámborgok? Vagy tán azért, mert magamban csacsogok? Marakodnék koncért, mint silány ebek, Közben észlelem, beköptek a legyek. Mit velem etetnek, az, mint nadálytő. Mit néznek rajtam, ez színtiszta fertő. Ímhol, szívemre célzó gyilkot látok, Disznóvérbe én csak fakardot mártok. Mondják bolond, aki ma éhen hala. Isten ily’ világot teremtett vala. Még […]

Posted by
Posted in

A remény

A remény förtelmes prostituált Az emberhez, mint megmentő kiált. Azt akarja, pazarold rá élted, A végén Te is hiszed, úgy vélted. A remény nem segítség, csak áltat, Az életen, mint vadló átvágtat. Változtassak vagy ő lesz hóhérom? Nem érdekli; lelkemben haldoklom… Budapest, 2000. augusztus 17. – Kustra Ferenc

Posted by
Posted in

Ma hallottam

Eltévedt golyók süvítenek körülöttem, Ide-oda ugrálok, kapkodom a fejem. Ha valakinek csak úgy, lőhetnékje támad, Nem néz, csak rám lő, mintha én lennék a dámvad. Ma hallottam nagy hírt, már puskával lőnek rám, Menekülnöm is kell, pedig ezt nem akarnám. Születéstől az élet, halálig haldoklás, Nekem ez meg még plusz, kínszenvedés semmi más. Budapest, 2000. […]

Posted by
Posted in

Por tengere

Sorsom, mint kiszáradt folyó medre, Száraz, köves, és a por tengere. Szomjan veszett, elhullottak csontja Övezi partot, mint keblek halma. A sivárság olyan szembetűnő, Hogy ettől már majd’ megolvad a kő. Éltet adó folyadék itt nincsen, Hogy lesz-e, arra kilátás sincsen. Szárnyalni kellene, mint Ikarosz, Mit számítana, hogy az lenne rossz. Félnem nem kell, hogy […]

Posted by
Posted in

Nincs

Másoknak pénz és hatalom kezesek, Ezek nélkül e földön mit keresek? Olyan vagyok, mint gát, mit áttör a folyó Rohama, mert nem volt elég ellenálló. Én, velem szemben, az élet szeszélyes És pénz meg hatalom nélkül veszélyes. Mint nagy, bősz hullámroham, sodródom, Így nem maradok semmi, csak porom. Sem a társadalomban, sem a családban Nincsen […]