About Me

Kustra Ferenc József az Irodalmi Rádió szerzője.

Írni 1997-ben kezdtem egy élmény hatására. Eddig valamivel több mint 2400 verses művem van, ebből még kb. 950 vers kéziratban. Eddig írtam haikut, cca. 3400 darabot eredeti, Basó féle stílusban, és cca. 400 db-ot európai stílusban. Naponta írok. Lelki kényszerem van rá. Szoktam írni: verset, aforizmát és novellákat. Haikut, zárt-, nyitott-, és fél haikuláncokat, társakkal Renga láncverset, és Tankát is, sőt megalkottam a HIAQ-t és TANQ-t, mivel álláspontom és a kísérletezéseim-kutatásaim szerint, ezek jobban megfelelnek a magyar nyelv sajátosságainak. (Szótagszám: 6-8-6+8-8). Megalkottam a fordítottját a HIAQ-nak HIAfo néven (6-6-8). Már írok 10 szavasokat és oximoronokat, apevákat és tükör apevákat is, sedoka-t és 3 soros-zárttükrős-t, amit szintén én alkottam meg. Ez "magyar vers", de az eszmeisége olyan, mint a sedoka-é. (A szakirodalomban is utalnak rá, hogy a japán nyelvből történt eredeti lefordítások során a fordítók tévedtek, mert az 5-7-5 szótagszám nem felel meg a japán, eredeti szövegeknek... De, végül is a szakma ezt fogadja el eredetinek!) Szívesen írok - egyedül is - olyan "műveket", amelyekben a különféle stílusosokat vegyítem... Az olvasóm ezek olvasásával közelebb kerül a mondanivalóm megértéséhez... (Visszaigazolásokból tudom...) Már több poéta társam van, akivel együtt is írunk, közös műveket. Sőt, már szerzőtársaimmal együtt írunk, nem csak kétszerzős, de háromszerzős műveket is, ahol mindenki más stílust használ. Anyagi helyzetem soha nem engedte, hogy önálló kötetet jelentessek meg, de több (öt) irodalmi portálon is publikálok. Az alábbi antológiákban szerepelek:
1. Illúzió 2010
2. Átszellemülés 2011
3. Megbúvó csillagok 3. 2011
4. Ritmikus sorgimnasztika - POET 2015
5. A NAPKORONG LAKÓI - Napkorong Irodalmi Klub 2015
6. DÉLIBÁB ANTOLÓGIA - Cserhát Művész Kör 2016
7. Szimfónia ANTOLÓGIA - Magyarerő 2016
8. Mint fénylő nap - Napkorong Irodalmi Klub 2016
9. Szeretet üzenete - Magyarerő Antológia 2017/1.

Tősgyökeres vecsési lakos vagyok és itt is élek, már - szegény - nyugdíjasként. Az idén 70 leszek, ha megérem! A foglalkozásomat tekintve eredendően bűnügyi nyomozó voltam. 6 évig judóztam, majd 8 évig karatéztam és 1978. 09. 01-jén 71 karatékéval megalapítottam a vecsési Karate Szakosztályt. 6 évig én voltam az edző. Azóta is van Vecsésen karate sport. Négy unokám van.
A nyugdíjas le van írva és olyan, mint avarban a levél... Hiába, már gyermekkoromban is mindig mondták az öregek, hogy "az öregség bajjal jár..." Már csak az a dolgom, hogy még egy kicsit húzzam... De még írok Nektek, hátha van, aki várja?!

Posted by
Posted in

Betonrengetegben bandukolok…

Betonrengetegben céltalanul, botorkálva… bandukolok, Pillantásommal beton réseibe bele-bele akadok… A kezdődő naplemente sugara is megtörik, Üres gondolataimból talán, minden törlődik… A nap lassacskán lemegy, és engemet is sötétbe temet, Hogy ezt elviseljem, kell tanúsítani az önfegyelmet! Arcomra nem kell… semmi, még fekete maszk sem, A sötétség beborít… ad igazit nekem… Az este izgalmakat ígér, csend […]

Posted by
Posted in

Életszilánkok… 3.

Tollamból, ha kifogy a tinta, Mérgemben, papírra fogom… mint flinta. * Fújó szél zenél a villanydróton, Lefújja, hajszál nem marad kabáton. * Lakodalomba jól is lehet lakni… Persze nem kell, kezet letaposni. * Mosónő, vasalás után adjusztál. Meztelen villanykörte nem fókuszál. Pilóta katapultál. * Száraz kenyért rágva, felsértjük az ínyt, Utána még napokig érezzük a […]

Posted by
Posted in

Életszilánkok… 2.

Sírboltban, nagyon nyirkos a hideg. Kemény a márvány, olyan rideg. * Csuklós busznak, sok a kereke, Akárki nem lehet a vezetője. * Spejzban, almabefőtt romlik, Kenderkötél, lassan elbomlik. Gatyakorc lassan, hosszan foszlik. * Tekintetében öröm, indokolatlan félelem keveredett. Látszott rajta, érzés, lélekkel elegyedett. * Három lépés előre, három hátra… Ez a rabmadár szoba hátránya. * […]

Posted by
Posted in

Életszilánkok… 1.

Születésnapra: Isten éltessen Zalán! Legyen jó bulid! Érezd jól magad. * Fogorvosnál: Majré, ne legyen! Tátsd ki a szád: beletesz! Bátorság, erény! * Szenvedés: Kínzó fájdalom, Lázas, izzó vágyában. Fáradt ébredés. * Hit: Hit az életben… Hit, lélek szentségében… Élet-csalódás… * Pozitívan: Pozitív lét, nagy Tettekre is sarkallhat. Fogd! Lehetőség… * Szerencse: Van életművész. Szerencse, […]

Posted by
Posted in

Szomorúan lógnak.

Hűvös lett az idő, megjött az ősz, Hűvös, északi szél lett a dizőz. Ma is szomorkás az idő, borult, Úgy tűnik, minden az őszbe szorult. Szomorúan lógnak a levelek, Tán hívők és jobb világba mennek. Már a kutyusunk is bundát növeszt, És a változásra, szemet mereszt. Vecsés, 2002. szeptember 15. – Kustra Ferenc

Posted by
Posted in

Az öregség

Hétköznapi pszichológia… Az öregség bajjal jár, ezért néha sírok egy kicsit Hajnalonta a napfényben fázósan ébredek. Magamhoz térve, sajnálom élet elveszett kincseit S, Hogy, mikor ér ide a halál, ezen elrévedek… Siratom, múlt rossz életem… még azért élnék egy kicsit… Vecsés, 2017. június 22. – Kustra Ferenc

Posted by
Posted in

Életlen pengék…

Életlen pengék vagdosnak a földről a pokolba, Életünket szabályozza, sok tarthatatlan norma! Én biztos megettem kenyerem javát, sőt legjavát És talán lehet, hogy mégsem értem lét lélektanát? Élet talán nem is lélektanból áll, Sokakon látszik, mi rajta, állszakáll… Csak karcolnak az életlen pengékkel, Úgy bánnak velem, mint az ellenséggel! Vecsés, 2013. június 28. – Kustra […]

Posted by
Posted in

Ha van sorsom

Ha van Sorsom, hát az bizony nem szeret. Csak messziről, túloldalról integet. Szerencse adó jó isten, add nekem, Hogy ne kelljen, így… jobb legyen életem! Volt már felettünk mennykő is, tán’ több ezer, Lopakodós az alkonyat, körbeteker. De engem Ők csak kevésbé szeretnek, Úgy gondolják, senki vagyok… eretnek. Villám-szimfónia szól a sötétlő égből, Feketés füst […]

Posted by
Posted in

Nem tudok már semmit se

Úgy érzem… lelkemet vasalt ló paták tapossák, Rajtam ugrál világ, bakancsban… gyalázatosság! Jó már nincsen, nekem régen kihalt, élet eb-rudal, Fénybe néznék, de az meg, amit a sötétség ural. Nem tudok én már semmit… semmit se, A szivárvány sem világít ide. Nézd, egy pár gyík milyen boldogan szalad, Fű, virág tavasszal új tőről fakad, Bár […]

Posted by
Posted in

De ne sírj…

Fáradtan ballagok völgyemen át, Vállamon hordom világom baját. Senki nem tart vissza, ha elveszek… Ki lesz? Lesz, ki örül, ha nem leszek? Ha megszököm visszatart-e Te, Bárki? Hiányozni fogok-e, mond Akárki. Pénz nem szeret, Boldogság nincs, Életem, nekem olyan, mint Kalóznak, elátkozott kincs. Völgyben járok Szép időre várok, Lelkem szárnyal, A fagyi visszanyal. Hullik rám […]