About Me

Kustra Ferenc József az Irodalmi Rádió szerzője.

Írni 1997-ben kezdtem egy élmény hatására. Eddig valamivel több mint 2400 verses művem van, ebből még kb. 950 vers kéziratban. Eddig írtam haikut, cca. 3400 darabot eredeti, Basó féle stílusban, és cca. 400 db-ot európai stílusban. Naponta írok. Lelki kényszerem van rá. Szoktam írni: verset, aforizmát és novellákat. Haikut, zárt-, nyitott-, és fél haikuláncokat, társakkal Renga láncverset, és Tankát is, sőt megalkottam a HIAQ-t és TANQ-t, mivel álláspontom és a kísérletezéseim-kutatásaim szerint, ezek jobban megfelelnek a magyar nyelv sajátosságainak. (Szótagszám: 6-8-6+8-8). Megalkottam a fordítottját a HIAQ-nak HIAfo néven (6-6-8). Már írok 10 szavasokat és oximoronokat, apevákat és tükör apevákat is, sedoka-t és 3 soros-zárttükrős-t, amit szintén én alkottam meg. Ez "magyar vers", de az eszmeisége olyan, mint a sedoka-é. (A szakirodalomban is utalnak rá, hogy a japán nyelvből történt eredeti lefordítások során a fordítók tévedtek, mert az 5-7-5 szótagszám nem felel meg a japán, eredeti szövegeknek... De, végül is a szakma ezt fogadja el eredetinek!) Szívesen írok - egyedül is - olyan "műveket", amelyekben a különféle stílusosokat vegyítem... Az olvasóm ezek olvasásával közelebb kerül a mondanivalóm megértéséhez... (Visszaigazolásokból tudom...) Már több poéta társam van, akivel együtt is írunk, közös műveket. Sőt, már szerzőtársaimmal együtt írunk, nem csak kétszerzős, de háromszerzős műveket is, ahol mindenki más stílust használ. Anyagi helyzetem soha nem engedte, hogy önálló kötetet jelentessek meg, de több (öt) irodalmi portálon is publikálok. Az alábbi antológiákban szerepelek:
1. Illúzió 2010
2. Átszellemülés 2011
3. Megbúvó csillagok 3. 2011
4. Ritmikus sorgimnasztika - POET 2015
5. A NAPKORONG LAKÓI - Napkorong Irodalmi Klub 2015
6. DÉLIBÁB ANTOLÓGIA - Cserhát Művész Kör 2016
7. Szimfónia ANTOLÓGIA - Magyarerő 2016
8. Mint fénylő nap - Napkorong Irodalmi Klub 2016
9. Szeretet üzenete - Magyarerő Antológia 2017/1.

Tősgyökeres vecsési lakos vagyok és itt is élek, már - szegény - nyugdíjasként. Az idén 70 leszek, ha megérem! A foglalkozásomat tekintve eredendően bűnügyi nyomozó voltam. 6 évig judóztam, majd 8 évig karatéztam és 1978. 09. 01-jén 71 karatékéval megalapítottam a vecsési Karate Szakosztályt. 6 évig én voltam az edző. Azóta is van Vecsésen karate sport. Négy unokám van.
A nyugdíjas le van írva és olyan, mint avarban a levél... Hiába, már gyermekkoromban is mindig mondták az öregek, hogy "az öregség bajjal jár..." Már csak az a dolgom, hogy még egy kicsit húzzam... De még írok Nektek, hátha van, aki várja?!

Posted by
Posted in

A jót mindenki üti

A rosszat nem, mert visszaüt… Egész életemben a béketűrés és kötelességérzés apostola voltam, A fordíthatatlanba törődő, szeretet terjesztő, béke-hitvivő maradtam. Hetven éve -immár- ilyen vagyok, ilyennek születtem, ilyennek neveltek, Meg a környezeti hatások is belém, ilyeneket –csak jókat- leheltek. Jó Éled. Szívvel lát. Békét teremt. Érzéseket szül. * Igyekeztem, mindig mindenben gondossággal, szeretettel eljárni, Figyelmeztem, […]

Posted by
Posted in

Hazám, te vagy a mindenem!

Hazám! Óh, hazám, nekem te vagy a mindenem, Fiad, állampolgárod vagyok; ezt szeretem! Büszke vagyok, hogy a Kárpát-medencébe magyarnak születtem, Hogy anyanyelvemnek a legeslegszebbet, magyart nevezhetem. Aki ide született, itt éljen és itt haljon! Küzdjön hazáért és a magyarokért a falon… Magyar lóval, magyar fegyverrel és magyar bort igyon! Aki ezt nem bírja és elmegy, […]

Posted by
Posted in

Mindennap teszel valamit?

Mindennap teszel valamit, jó és tán’ rosszat, Énekelsz a Fő úton, végig falu hosszat. Szembetalálkozol… jön a csorda hazafelé, Téged visz a lábad… csak tovább, rétre kifelé. De! Hiába menekülsz, csak beköszönt az éjszaka, Holnap is csak érezni fogod… mit számít pénz szaga! Én tudom, nem leled a helyed, éjjel sincs nyugalom, Mert nappal olyan, […]

Posted by
Posted in

Él a haza

Sohase mond, hogy elveszünk… Sohase mond, hogy nem hiszünk… Ne mondj olyat, hogy itt a vége… Ne mondj olyat, hogy nincs reménye! Vecsés, 2008. augusztus 24. – Kustra Ferenc – anaforában

Posted by
Posted in

Fekete tömeg

Három holló károg a fán. Szárny lebegtetve, tőlem is elvárván, Hogy én is károgjak, mint ők, Mondjam, hogy kár, mint egy csapatban levők. Most látom, nem három varjú károg, na! Eget befeketítik, és ez a tömeg záloga, Hogy büntetlenül kárognak nép ellen, Mi meg vijjuk harcunkat a fekete tömeg ellen. Nem tudnak gyököt vonni és […]

Posted by
Posted in

Haza

Kebledben, bent érzed; haza! Ti tudjátok mi a haza? Hol szeretsz, élsz és dolgozol, Hol nem érzed azt; itt máshol. Budapest, 1997. március 8. – Kustra Ferenc

Posted by
Posted in

A honfoglalás

Árpád és Kurszán vezetésével, Eddig nomád és vad törzsekkel, Hazátlan és vágtázó Magyarok, Immár a hont foglalt Magyarok! Voltak már téli- nyári szállásaik, Lovaiknak, állatoknak istállóik. Itt talált gyér lakóssággal keveredve, Lassan egyesültek egy nemzetbe. Letelepedtek, de még kalandoztak, Évszázadokon át, hadjáratoztak. Atlanti óceánt is meglátták, Ki szembeszegült, azt lenyilazták. Svájcot, Bajorországot feldúlták, Észak Itáliát […]

Posted by
Posted in

Európa felé…

Magyarok nyilai célba találtak, Lovaik füttyre elbújtak, felálltak. De nem lehetett tovább kalandozni, Csak beilleszkedni, helyben maradni. „A magyarok nyilaitól ments meg Uram minket!” Még spanyolok is félték, rettegték mieinket. Ez is része volt az ős pogány kalandnak, Értették, vége! Európa felé haladnak. Budapest, 1997. március 18. – Kustra Ferenc

Posted by
Posted in

Hiányzol

Hiányzol, de nagyon Erzsóka, Munkád elszólított külhonba. Úgy mennék már hozzád, Ugye, te… akarnád? Szeretetet kötnénk csomóra. Már úgy hiányzik egy kis móka, Otthonom és álmaim bókja. Szép arcú ismerős, Ember, igazi Hős, Aki falaimat lebontja… * Otthon lennénk, főztödet enném, Mit kérnél, rögtön meg is tenném. Szívből segítenék, Együtt, szépen élnénk. Vársz te engem, […]

Posted by
Posted in

Nyár a fronton… 3.

Az orosz fronton harcoltak… Orszjannyikova orvos százados a szolgálatban megsebesült. Nappal, teherautón indult egy egészségügyi zászlóaljtól, Ő elől a sofőr mellett ült, hátul meg nyolc sebesült feküdt És egy szanitéc ült, aki felügyelt, az útra odakerült. A teherautó kereke leengedett, pótkereke nem volt, Így sofőr nekiállt szerelni, megjavítani, gumit ragasztott! Egy sebesült hadnagy jobban volt, […]