About Me

Kustra Ferenc József az Irodalmi Rádió szerzője.

Írni 1997-ben kezdtem egy élmény hatására. Eddig valamivel több mint 2400 verses művem van, ebből még kb. 950 vers kéziratban. Eddig írtam haikut, cca. 3400 darabot eredeti, Basó féle stílusban, és cca. 400 db-ot európai stílusban. Naponta írok. Lelki kényszerem van rá. Szoktam írni: verset, aforizmát és novellákat. Haikut, zárt-, nyitott-, és fél haikuláncokat, társakkal Renga láncverset, és Tankát is, sőt megalkottam a HIAQ-t és TANQ-t, mivel álláspontom és a kísérletezéseim-kutatásaim szerint, ezek jobban megfelelnek a magyar nyelv sajátosságainak. (Szótagszám: 6-8-6+8-8). Megalkottam a fordítottját a HIAQ-nak HIAfo néven (6-6-8). Már írok 10 szavasokat és oximoronokat, apevákat és tükör apevákat is, sedoka-t és 3 soros-zárttükrős-t, amit szintén én alkottam meg. Ez "magyar vers", de az eszmeisége olyan, mint a sedoka-é. (A szakirodalomban is utalnak rá, hogy a japán nyelvből történt eredeti lefordítások során a fordítók tévedtek, mert az 5-7-5 szótagszám nem felel meg a japán, eredeti szövegeknek... De, végül is a szakma ezt fogadja el eredetinek!) Szívesen írok - egyedül is - olyan "műveket", amelyekben a különféle stílusosokat vegyítem... Az olvasóm ezek olvasásával közelebb kerül a mondanivalóm megértéséhez... (Visszaigazolásokból tudom...) Már több poéta társam van, akivel együtt is írunk, közös műveket. Sőt, már szerzőtársaimmal együtt írunk, nem csak kétszerzős, de háromszerzős műveket is, ahol mindenki más stílust használ. Anyagi helyzetem soha nem engedte, hogy önálló kötetet jelentessek meg, de több (öt) irodalmi portálon is publikálok. Az alábbi antológiákban szerepelek:
1. Illúzió 2010
2. Átszellemülés 2011
3. Megbúvó csillagok 3. 2011
4. Ritmikus sorgimnasztika - POET 2015
5. A NAPKORONG LAKÓI - Napkorong Irodalmi Klub 2015
6. DÉLIBÁB ANTOLÓGIA - Cserhát Művész Kör 2016
7. Szimfónia ANTOLÓGIA - Magyarerő 2016
8. Mint fénylő nap - Napkorong Irodalmi Klub 2016
9. Szeretet üzenete - Magyarerő Antológia 2017/1.

Tősgyökeres vecsési lakos vagyok és itt is élek, már - szegény - nyugdíjasként. Az idén 70 leszek, ha megérem! A foglalkozásomat tekintve eredendően bűnügyi nyomozó voltam. 6 évig judóztam, majd 8 évig karatéztam és 1978. 09. 01-jén 71 karatékéval megalapítottam a vecsési Karate Szakosztályt. 6 évig én voltam az edző. Azóta is van Vecsésen karate sport. Négy unokám van.
A nyugdíjas le van írva és olyan, mint avarban a levél... Hiába, már gyermekkoromban is mindig mondták az öregek, hogy "az öregség bajjal jár..." Már csak az a dolgom, hogy még egy kicsit húzzam... De még írok Nektek, hátha van, aki várja?!

Posted by
Posted in

Ujjong a harang

Hétköznapi pszichológia… Halottak napja… Harang szólít! Emlékek elevenek, időmúlás nem gyógyít, Könnyeket tódít. * Ujjong a harang, hogy újfent dalolhat, Sorok közt a fájdalom, csordogál. Halottainkra, már harangszó sem hat. S Fájdalom, lelkünkben is csordogál. Halál magában örül, ha kaszálhat… * Halottaink nem hallják… harangszót… Fagyos könnycseppet pattanót. Halál kondít lélekharangot. Vecsés, 2017. június 5. […]

Posted by
Posted in

Őszi reggel

Korán reggel, ázott, Immár őszi úton sietünk dolgunkra. Őszidő vágtat nyomunkba. Csoszogás is hallatszik… Egy fázós hajléktalan indul, kukázó útra. Enne, keresgél… romlott múltba. A vándormadarak sehol! Itt már nem csivitelnek, nem tojnak, messzire repültek, Tavaszra, új életbe érkeznek… Vecsés, 2018. október 29. – Kustra Ferenc – íródott; farkasfog versformában, amit én alkottam meg. 3 […]

Posted by
Posted in

Élet – őszben

Őszben mállik a lét… (Bokorrímes) Nem vagyok vegetáriánus, én inkább vegetálok És mindig hittem, a sorsom majd javul és nem elmállok. Nos, ebből semmi nem lett, immár valósan vegetálok. (Tükör apeva) Élt Bennem Remény, mi Immár hamvad. Őszben mállik lét. Őszben mállik lét. Immár hamvad Remény, mi Bennem Élt. * (Septolet) Micsoda élet, Nulla lett. […]

Posted by
Posted in

Szatrapa

Ha én szatrapa lennék, Tán’ falanxot vezetnék. De szatrapa nem vagyok, Falanxozni nem fogok. Hellopolis van, de nem nekem, Erről vágyakozik a lelkem. A vágy kategória minek? Nem tény, nem ad csak a léleknek. Vecsés, 2002. március 24. – Kustra Ferenc

Posted by
Posted in

Seherezádé az álnok kígyó

Versben és európai stílusú haikuban… Ezeregy mese, De mind, lélekámítás. Jó volt hallgatni…?! * De! Én Seherezádét felismertem. Jaj! A nagy mesemondó, az életem… Hah! Saját életem csak kábít. De! Vajon, milyen okból ámít? Még álcázza is magát, mint hurrikán, egy szép női névvel, Én meg immár rájöttem, dolgozik ellenem teljes hévvel. Mindig kitalál nekem, […]

Posted by
Posted in

Halottak napi gyertyaláng

Európai stílusú Tankában és haikuban Voltak őseim. Tőlük van eredetem. Már árva vagyok. Gyertyaláng az élet, a fénye iránytű, Szerintem meg mocskos az élet, egy tetű. * Kiket ismertem, Azokat úgy szerettem. Emlékként élnek. * Halottak napján Megyek a nyughelyükhöz. Szeretet gyertya. * Voltak őseim. Tőlük van eredetem. Már árva vagyok. Elképzelni sem tudom, milyen […]

Posted by
Posted in

Ősz hozta változás…

Úti batyuban van már a nyár, mint kutya tépett rongya, Bár az ég még kék, a nap meg a sugarát csak úgy ontja… Nyomában aranykalász eltűnik, és jő, az őszi színvarázs. Jön, már a várt szüret, rohamléptekkel közeleg a hervadás. Őszi nap már laposan pislog, kimerült, látszik, Szemből még a szemembe süt, de látom, hogy […]

Posted by
Posted in

Avar borította temetőben… őrködik a halál

Halottak napjára – versben és európai stílusú haikuban… Bizton tovább élsz, Én lelkemben… örökké. Rád emlékezek… * Csend gyümölcse csüng Némán síró ajkamon… Eső szemerkél. * Gyümölcsömet kacs Rögzíti… szólnom kéne. Bezárkózott lét. * Hiába szólok… Nagyon emlékezek rád… Szinte velem vagy… * Ahogy megyek a sírhelyed felé, avar ropog a talpam alatt… Sok-sok halott […]

Posted by
Posted in

Csendes eső esik a sírok felett

Európai stílusú Tankában… Halottak napján Esik vagy fúj, kimegyünk. Sír látogatás… Csak nézek ki az ablakon, mélységes mély csend van, Csendes eső esik, a sok-sok csepp halkan koppan. Halottainknál Kegyeletet lerójuk. Tiszteletadás. Zenélnek nekem életről… végső elmúlásról És igaz, lassan már nincs, miről beszéljek… másról. Vecsés, 2014. június 25. – Kustra Ferenc

Posted by
Posted in

Itt hagytatok, küzdhetek egyedül…

Éjjelente néha könnyek közt alszom el, És néhányszor, rémálomra ébredek fel, Ez mint rostos szívszakadás nálam telel, Bánatcseppekként a lelkemben vesztegel. Felettem, a gyászban, zokogva sír a felhő A kifújt dohányfüstöm, mint a szálló szellő Száll az égbe utánatok, kedves rokonok, Ez is segít, hogy csökkenjenek a rémálmok. Elmentetek, itt hagytatok, küzdhetek egyedül, Folyvást reménykedek, […]