About Me

Kustra Ferenc József az Irodalmi Rádió szerzője.

Írni 1997-ben kezdtem egy élmény hatására. Eddig valamivel több mint 2400 verses művem van, ebből még kb. 950 vers kéziratban. Eddig írtam haikut, cca. 3400 darabot eredeti, Basó féle stílusban, és cca. 400 db-ot európai stílusban. Naponta írok. Lelki kényszerem van rá. Szoktam írni: verset, aforizmát és novellákat. Haikut, zárt-, nyitott-, és fél haikuláncokat, társakkal Renga láncverset, és Tankát is, sőt megalkottam a HIAQ-t és TANQ-t, mivel álláspontom és a kísérletezéseim-kutatásaim szerint, ezek jobban megfelelnek a magyar nyelv sajátosságainak. (Szótagszám: 6-8-6+8-8). Megalkottam a fordítottját a HIAQ-nak HIAfo néven (6-6-8). Már írok 10 szavasokat és oximoronokat, apevákat és tükör apevákat is, sedoka-t és 3 soros-zárttükrős-t, amit szintén én alkottam meg. Ez "magyar vers", de az eszmeisége olyan, mint a sedoka-é. (A szakirodalomban is utalnak rá, hogy a japán nyelvből történt eredeti lefordítások során a fordítók tévedtek, mert az 5-7-5 szótagszám nem felel meg a japán, eredeti szövegeknek... De, végül is a szakma ezt fogadja el eredetinek!) Szívesen írok - egyedül is - olyan "műveket", amelyekben a különféle stílusosokat vegyítem... Az olvasóm ezek olvasásával közelebb kerül a mondanivalóm megértéséhez... (Visszaigazolásokból tudom...) Már több poéta társam van, akivel együtt is írunk, közös műveket. Sőt, már szerzőtársaimmal együtt írunk, nem csak kétszerzős, de háromszerzős műveket is, ahol mindenki más stílust használ. Anyagi helyzetem soha nem engedte, hogy önálló kötetet jelentessek meg, de több (öt) irodalmi portálon is publikálok. Az alábbi antológiákban szerepelek:
1. Illúzió 2010
2. Átszellemülés 2011
3. Megbúvó csillagok 3. 2011
4. Ritmikus sorgimnasztika - POET 2015
5. A NAPKORONG LAKÓI - Napkorong Irodalmi Klub 2015
6. DÉLIBÁB ANTOLÓGIA - Cserhát Művész Kör 2016
7. Szimfónia ANTOLÓGIA - Magyarerő 2016
8. Mint fénylő nap - Napkorong Irodalmi Klub 2016
9. Szeretet üzenete - Magyarerő Antológia 2017/1.

Tősgyökeres vecsési lakos vagyok és itt is élek, már - szegény - nyugdíjasként. Az idén 70 leszek, ha megérem! A foglalkozásomat tekintve eredendően bűnügyi nyomozó voltam. 6 évig judóztam, majd 8 évig karatéztam és 1978. 09. 01-jén 71 karatékéval megalapítottam a vecsési Karate Szakosztályt. 6 évig én voltam az edző. Azóta is van Vecsésen karate sport. Négy unokám van.
A nyugdíjas le van írva és olyan, mint avarban a levél... Hiába, már gyermekkoromban is mindig mondták az öregek, hogy "az öregség bajjal jár..." Már csak az a dolgom, hogy még egy kicsit húzzam... De még írok Nektek, hátha van, aki várja?!

Posted by
Posted in

A költő is…

A költő is meghal, ha időn túlhalad, A sok léleksimogató műve: marad… A költő, életében ír, költ, papírra ró és híven. Isten talán megadja… majd ha elmegy, nyugodtan pihen. Elfelejtik-e? Írásaiban oly’ sok mindent rögzít, Olvasók meg olvassák, még örömében… ló is nyerít! Föntről figyeli, ha beszélgetnek műveiről és róla, Már sokat írt a mának, […]

Posted by
Posted in

Poétáknak… intelem!

HIAQ csokorban… Mondják az okosok, Mondanivalód, ne cifrázd. A kevesebb, tán’ több. * Ők, kik tán’ nem írnak, Talán csak úgy, pacsmagolnak. Mondanivaló kell! * Röviden írni tán’ Nem rossz, de érthetően írsz? Tudsz jól fogalmazni? * Ahol történet nagy, Azt biz’ hosszabban kell írni! Érthető sorokban. * A másik fejével Gondolkozz, értelmes legyél. Biz’ […]

Posted by
Posted in

Poéta… dolgozik

Versben és HIAQ –ban… Jókra világítottál rá, ezek, hogy tudd, bennem is megvoltak. Tollam, te sercintgető, markomban foglak, ügyes vagy, “megfoglak” Poéta társnak, így tudunk szépeket írni, az olvasóknak. * Sorok, szépre írtak, Sugárzó mondanivaló. Szárnyaló gondolat. * Amikor az én tollam sercegett a papíron, Hangja recsegve sikított, nem volt az bariton! De a lenyomata! […]

Posted by
Posted in

Versem, így lesz

Elmeséli a poéta… Nekiindul az én cerkám, a tartalmas szavaknak, Így adok értelmet, a felbuzduló gondolatnak… Lesznek majd rímek is, felcsapnak, mint pocsolya az út szélén, Bennük nem fog szunnyadni a szó, majd vigyázok a sor végén… Nem fogja uralni versem… az ürességet mutató aszály, Hogy Ti is jól szórakozzatok, nekem, nektek írni… így muszáj. […]

Posted by
Posted in

Tinta nincs!

A poéta viccese… Kicsi szellő borzolja a kedélyeket Tintázásra serkenti a legényeket… Tinta, az nincs! Tentával írom verseket. Vecsés, 2014. április 26. – Kustra Ferenc

Posted by
Posted in

Poéták!

Szép szavaitok tengerének hullámain ringatózok, Ezeken elmeditálni, sőt hozzászólni nem ódzkodok. Olvassátok csak az én szavaim is kis-pajtások, Így szerezzünk egymásnak örömet, legények-lányok. Vecsés, 2013. november 29. – Kustra Ferenc                     

Posted by
Posted in

A versírás veszedelme

A poéta gondolatsora… Ha tollad engedelmes, ujjongva fölöset írsz? Ha témák makacsok, vagy ragyogásul elszédít, Ha netán a nagyszerűségén az örömtől sírsz Vagy kéregetősként versed, ajtódhoz beállít… Ha csak egy pirinyót kinyitod a gondolatod ajtaját, Befurakszik, elsodorja gondolatod építő árját. Vecsés, 2013. szeptember 2. – Kustra Ferenc

Posted by
Posted in

Írnék én

A poéta vallomása… Élet, eltörhet Mint stráfkocsi tengelye. Gyalogút, merre? * Írnék én már valami jót is… Hangulatom borongós most is… Ugyan mi (…!), mitől vidám lennék…? Ha más életbe átmehetnék… * Lehetőségek Már semmire adottak. Kósza nézések. Vecsés, 2002. december 25. – Kustra Ferenc – Versben és európai stílusú haikuban…

Posted by
Posted in

Adj nekem, poétának…

Versben és HIAQ – ban… Adj nekem, poétának… bujdosós, végső menedéket, Én nem várom még a halált, nekem megfelel az élet… Élet jó… papírra sorokat karcolhatok, És itt csak eggyel, a pennával harcolhatok… Harc közben, néha torzak a betű alakok. Verset írni bíz’ jó. Vegyes gondolatiságban. Egysíkúság, nem jó! * A leírt gondolat, Örökkévalónak marad. […]

Posted by
Posted in

Papíron vezet az utam

A poéta… Egyedül csak megyek, köszönöm a végtelennek a jót, Hogy kapok egy minta eszmefuttatásból kevéske jót! Már sercen a tollam hegye, lúdtollam írja a valót… Vad igyekezettel rovom a papír utat, Égbolt sötét ködben, fönt kavarog, mutogat… Én gyorsan belemártom tentába tollamat. Tollam hegye rögzíti a jót és a rosszat, Emlékezetből leírja mindet, mi […]