About Me

Kustra Ferenc József az Irodalmi Rádió szerzője.

Írni 1997-ben kezdtem egy élmény hatására. Eddig valamivel több mint 2400 verses művem van, ebből még kb. 950 vers kéziratban. Eddig írtam haikut, cca. 3400 darabot eredeti, Basó féle stílusban, és cca. 400 db-ot európai stílusban. Naponta írok. Lelki kényszerem van rá. Szoktam írni: verset, aforizmát és novellákat. Haikut, zárt-, nyitott-, és fél haikuláncokat, társakkal Renga láncverset, és Tankát is, sőt megalkottam a HIAQ-t és TANQ-t, mivel álláspontom és a kísérletezéseim-kutatásaim szerint, ezek jobban megfelelnek a magyar nyelv sajátosságainak. (Szótagszám: 6-8-6+8-8). Megalkottam a fordítottját a HIAQ-nak HIAfo néven (6-6-8). Már írok 10 szavasokat és oximoronokat, apevákat és tükör apevákat is, sedoka-t és 3 soros-zárttükrős-t, amit szintén én alkottam meg. Ez "magyar vers", de az eszmeisége olyan, mint a sedoka-é. (A szakirodalomban is utalnak rá, hogy a japán nyelvből történt eredeti lefordítások során a fordítók tévedtek, mert az 5-7-5 szótagszám nem felel meg a japán, eredeti szövegeknek... De, végül is a szakma ezt fogadja el eredetinek!) Szívesen írok - egyedül is - olyan "műveket", amelyekben a különféle stílusosokat vegyítem... Az olvasóm ezek olvasásával közelebb kerül a mondanivalóm megértéséhez... (Visszaigazolásokból tudom...) Már több poéta társam van, akivel együtt is írunk, közös műveket. Sőt, már szerzőtársaimmal együtt írunk, nem csak kétszerzős, de háromszerzős műveket is, ahol mindenki más stílust használ. Anyagi helyzetem soha nem engedte, hogy önálló kötetet jelentessek meg, de több (öt) irodalmi portálon is publikálok. Az alábbi antológiákban szerepelek:
1. Illúzió 2010
2. Átszellemülés 2011
3. Megbúvó csillagok 3. 2011
4. Ritmikus sorgimnasztika - POET 2015
5. A NAPKORONG LAKÓI - Napkorong Irodalmi Klub 2015
6. DÉLIBÁB ANTOLÓGIA - Cserhát Művész Kör 2016
7. Szimfónia ANTOLÓGIA - Magyarerő 2016
8. Mint fénylő nap - Napkorong Irodalmi Klub 2016
9. Szeretet üzenete - Magyarerő Antológia 2017/1.

Tősgyökeres vecsési lakos vagyok és itt is élek, már - szegény - nyugdíjasként. Az idén 70 leszek, ha megérem! A foglalkozásomat tekintve eredendően bűnügyi nyomozó voltam. 6 évig judóztam, majd 8 évig karatéztam és 1978. 09. 01-jén 71 karatékéval megalapítottam a vecsési Karate Szakosztályt. 6 évig én voltam az edző. Azóta is van Vecsésen karate sport. Négy unokám van.
A nyugdíjas le van írva és olyan, mint avarban a levél... Hiába, már gyermekkoromban is mindig mondták az öregek, hogy "az öregség bajjal jár..." Már csak az a dolgom, hogy még egy kicsit húzzam... De még írok Nektek, hátha van, aki várja?!

Posted by
Posted in

Üres templomban lehet-e?

Versben és HIAQ –ban… Üres templomban lehet-e a fénybe lépni? Zárt ajtók mögött, lehet-e oltárt keresni? * Bíz’ jó lenne fénybe Lépni. Oltár dicsőülni… Csoda is csorbulhat! * Bennem a múlt és a majd-jövő csatáznak, Pedig hívük vagyok „örökké” álmoknak. Álmomból gyors kiutat sohasem kerestem. Álmok folyvást uralják a testem, a lelkem. * Álma mindenkinek […]

Posted by
Posted in

Miben lét

Galád a lét És miben lét Fejezi ki, hogy mi a lét, Így tudod, a lét miben lét. A létedet Te éled, neked kell megfejtened És talán magadtól is neked kell megmentened… Vecsés, 2014. április 26. – Kustra Ferenc

Posted by
Posted in

Ráérősen meditálok: lenni…

Versben és európai haikuban… Csak úgy ráérősen meditálok a léten vagy nemléten… A nagy és híres kérdésen: „lenni vagy nem lenni”, úgy vélem, Hogy az enyém is a kérdés, pedig a létembe nem kértem. * Jövő kérdése Ez: lenni vagy nem lenni? Merre és hová? * Jövő kérdése Ez: lenni vagy nem lenni? De mégis, […]

Posted by
Posted in

Aratásidőben vagyunk

Búzakalászok Már tele. Meghajolnak. Aratásidő. * Zöld hegyek alatt, Sárgás gabonamezők… Aratáskezdés. * Búzatáblák már Sárgulnak, jön aratás. Nagy hozamremény. * Eljött az aratás idő, búzaföldet a nyár aszal… Kaszások örülnek, segítség: messze zeng a munkadal… Az életcsónak ring a búzaföld lágy hullámain, Marokszedők mennek hátul a kaszások nyomain… * Meleg, langy szellő Leng az […]

Posted by
Posted in

Aratáskor

Európai stílusú Tankában írta meg a szerzőpáros… Gabonamezők Lágy illata terjed szét! Szél-zene suhog. A motorja csak berreg, Búza alatta serceg. * Kalászos búza, Napernyő kéne, de nincs! Napsütés, élet. Számos kalász felrepked, Az árokban megreked. * Szökkenő száron Kalász, jó nagy magokkal. Nagy búzatábla. A füst fölötte lebeg, Piros teste megremeg. * Nyár, csak […]

Posted by
Posted in

Aratásidőben…

Ez bizony, már történelem… Buza táblán az arc barnára barázdul, Fáradtságtól kasza, erre-arra rándul… Buza táblán az arc barnára barázdul. Nap Fénye Bőrt színez. Sós csepp cseppen. Arany kalász dől. Kezekben kasza suhan, Arany kalász földre zuhan. Napsugár éget patetikusan. * Kaszások és marokszedők az új kenyérért dolgoznak, Hajnal óta aratnak, fáradtságtól nem pironkodnak! Kaszások […]

Posted by
Posted in

Aratás a múltban

Haiku csokorban… Est azúrkékre Vált, csillagfény remegős. Aranykalász ring. * Bágyadt madárraj Búzában, szemet keres. Aratás, közel. * Perzselő hőség, Friss levegő elakadt… Aratás idő. * Zöld hegyek alatt, Barna gabonamezők. Aratáskezdés. * Hajnal fényében Fürdik a búzamező. Aratás kezdet. * Dühöng a meleg… Nap gyilkos lehelete. Reggel, aratás. * Az este lomhán Toporog, éjjelt […]

Posted by
Posted in

Küldőnek a lélektükre…

Életemben, még a hazugság is balga módon csámpázik, És annyira eszetlen, hogy csak kintről néz be, közben mállik… Hazudni vétek! Hazug szó, nem erényem. Elárulna engemet. Inkább hallgatok, Hazudni nem akarok. Elárulnám önmagam. * A felhőtlen telihold ezüst lepellel vonja be a tájat, Én nézem ezt az éjjeli csodát, az ezüstszínű lett… fákat. Égen felhő […]

Posted by
Posted in

Természetről…

Tavasszal minden Kivirágzik, új élet! Növény pompázik. Kirándulók serege Megy kicsit a hegyekbe. * Nyári melegben Izzadnak a fenyőfák. Tűlevél szúrós. Pókháló borítja és Meghízott pók sem kevés. * Szépséges a rét, Ott nyáron heverészni Oly’ nagy élvezet. Vándor és kiránduló. Vágy erre irányuló! * Nyáron cajozni, Suhanni az út felett Emelkedőnek… Lefelé versenyezni. Tudd, […]

Posted by
Posted in

Egy család széthullása…

Nagy idegharcban Állnak, családi felek! Gyerek… szenvedő. * Munka és küzdés, És szabadidő nincsen! El kell viselni. * Gyűlölet, habzó Száj fröcsköli, sok mocskot. Gyerek nem számít! * Nagy osztozkodás! Mindenkinek, minden kell! Gyerek, tán’ nincs is… * A gátlástalan Kapzsiság, mint romboló! Anyagi érdek. * Kalózos rablás. Az elmenő fél, dühős! Mért nincs igaza… […]