About Me

Kustra Ferenc József az Irodalmi Rádió szerzője.

Írni 1997-ben kezdtem egy élmény hatására. Eddig valamivel több mint 2400 verses művem van, ebből még kb. 950 vers kéziratban. Eddig írtam haikut, cca. 3400 darabot eredeti, Basó féle stílusban, és cca. 400 db-ot európai stílusban. Naponta írok. Lelki kényszerem van rá. Szoktam írni: verset, aforizmát és novellákat. Haikut, zárt-, nyitott-, és fél haikuláncokat, társakkal Renga láncverset, és Tankát is, sőt megalkottam a HIAQ-t és TANQ-t, mivel álláspontom és a kísérletezéseim-kutatásaim szerint, ezek jobban megfelelnek a magyar nyelv sajátosságainak. (Szótagszám: 6-8-6+8-8). Megalkottam a fordítottját a HIAQ-nak HIAfo néven (6-6-8). Már írok 10 szavasokat és oximoronokat, apevákat és tükör apevákat is, sedoka-t és 3 soros-zárttükrős-t, amit szintén én alkottam meg. Ez "magyar vers", de az eszmeisége olyan, mint a sedoka-é. (A szakirodalomban is utalnak rá, hogy a japán nyelvből történt eredeti lefordítások során a fordítók tévedtek, mert az 5-7-5 szótagszám nem felel meg a japán, eredeti szövegeknek... De, végül is a szakma ezt fogadja el eredetinek!) Szívesen írok - egyedül is - olyan "műveket", amelyekben a különféle stílusosokat vegyítem... Az olvasóm ezek olvasásával közelebb kerül a mondanivalóm megértéséhez... (Visszaigazolásokból tudom...) Már több poéta társam van, akivel együtt is írunk, közös műveket. Sőt, már szerzőtársaimmal együtt írunk, nem csak kétszerzős, de háromszerzős műveket is, ahol mindenki más stílust használ. Anyagi helyzetem soha nem engedte, hogy önálló kötetet jelentessek meg, de több (öt) irodalmi portálon is publikálok. Az alábbi antológiákban szerepelek:
1. Illúzió 2010
2. Átszellemülés 2011
3. Megbúvó csillagok 3. 2011
4. Ritmikus sorgimnasztika - POET 2015
5. A NAPKORONG LAKÓI - Napkorong Irodalmi Klub 2015
6. DÉLIBÁB ANTOLÓGIA - Cserhát Művész Kör 2016
7. Szimfónia ANTOLÓGIA - Magyarerő 2016
8. Mint fénylő nap - Napkorong Irodalmi Klub 2016
9. Szeretet üzenete - Magyarerő Antológia 2017/1.

Tősgyökeres vecsési lakos vagyok és itt is élek, már - szegény - nyugdíjasként. Az idén 70 leszek, ha megérem! A foglalkozásomat tekintve eredendően bűnügyi nyomozó voltam. 6 évig judóztam, majd 8 évig karatéztam és 1978. 09. 01-jén 71 karatékéval megalapítottam a vecsési Karate Szakosztályt. 6 évig én voltam az edző. Azóta is van Vecsésen karate sport. Négy unokám van.
A nyugdíjas le van írva és olyan, mint avarban a levél... Hiába, már gyermekkoromban is mindig mondták az öregek, hogy "az öregség bajjal jár..." Már csak az a dolgom, hogy még egy kicsit húzzam... De még írok Nektek, hátha van, aki várja?!

Posted by
Posted in

Bekasztlizott a karmám

Bekasztlizott a karmám Bár jó lenne más… úgy ám! Sorsom megírva, azt el nem kerülhetem, És, hogy ez így van, az nem csak egy vélelem. Hatvannégy év alatt oly’ sok mindent történt, Mi tőlem függetlenül, kavarta örvényt. Visszagondolva, rí, pityog a lelkem magamba, Bár arra gondolva, elmúlik élet, agyamba Átgondolva a saját történelmemet, rínék… már […]

Posted by
Posted in

Ki a fene akart itt öregedni?

Ki akart itt öregedni, megöregedni? Jó lenne csak, vidám napokra emlékezni. Kérdem én, a rosszakat muszáj őrizgetni? A tengerben is csak, addig lehetünk, míg megérkezik a cunami, Az élet teraszán ki kéne sétálni, de, akadályoz valami… Vannak még emlékeim, de, más, már nem tudja, úgy tűnik, mind ókori. Végre-valahára, némi jólétem van még hátra? Vagy […]

Posted by
Posted in

Békák

A tóparton békák kuruttyolnak, Vacsorára szúnyogokat várnak. De már a szúnyogok elrepültek, Békák meg éhesen lefeküdtek. Vecsés, 1998. december 26. – Kustra Ferenc

Posted by
Posted in

Varjak

Repülnek a varjak a hideg légben, Jól kirajzolódnak az ég, kékjében. Sokan vannak, szinte fekete felhő… Az ég-kékje… csak néha, de előjő. Nagytestű madarak és sokan vannak, Határban keresik a barázdákat. Ők is a hideg elől vándorolnak És küzdenek, így tán éhen nem halnak. Vecsés, 1998. december 22. – Kustra Ferenc

Posted by
Posted in

A vadász

Magas falak alatt Vadas falat halad… Marad az akarat A falat hadd halad… Vecsés, 2002. április 15. – Kustra Ferenc

Posted by
Posted in

Ásatag

Ásatag, cudar élet. Biz’ nincs jó sors… Irányít is mindent, nálam a balsors. Út, ver, gyilkol, mintha megérdemelném, De miért? Ez egyet tudni szeretném… Vecsés, 2004. március 12. – Kustra Ferenc

Posted by
Posted in

Sír a csók és kacag a zokszó!

Kacag a csók! Bánatosan, sír zokszó! Nevetve mondani a zokszót, nem jó! De! Sír a csók és kacag a zokszó! Sírva adni a csókot, nem oly’ jó! Van-e választás, lehetőség, a jó és a rossz között? Főleg, ha a rossz volt, ami a jót… gyorsan megelőzött! Van titok, vagy nincs titok, nekünk melyik az egyszerűbb? […]

Posted by
Posted in

Megszülettünk

De, hogyan tovább…? (9 soros) Megszülettünk, ez lét! Hallgatjuk, szív zörejét, Meg a test napi neszét. Megszülettünk, már lét… Van, kinek ősz lengi… létét, Berozsdásítja… elméjét. Megszülettünk, volt lét! Mindnek kaszás suhintja létét, Nyitja, túlvilági életét. *** Életre keltem már. De a boldogság nem vár Tárt karokkal sodor ár! Tudom, szép lehet – bár! Most […]

Posted by
Posted in

Pünkösdre virradt…

Szentlélek ó, Te vigasztaló Isten! Béke, szeretet; tőled fakad minden… Mi hívunk, és ezzel fejezzük ki reményünk, Mert most van talán rád, a legnagyobb szükségünk! A pünkösdi rózsák szirma időben kinyílott, Zápor után… sok esőcsepp, könnycseppként csillogott… A pünkösdi rózsák szirma időben kinyílott. Mindannyian várunk, ó Istenem! Pünkösdi rózsa is kér; nap, hevem! Mindannyian várunk, […]

Posted by
Posted in

Pünkösd van megint

Virrad, világosodik, ébredek, itt a hajnal, Kinézek, lányok meg mennek fehérben, rózsával… Virrad, világosodik, ébredek, itt a hajnal. Pünkösd napját ünnepli a világ, Emeli fényét a rózsa virág. A szeretet költözzön mindenki szívébe, Menjünk a feldíszített templomba, misére. Pünkösdi rózsa éppen nyílik, szirmát bontja, Templom oltárára viszünk egy nagy csokorba… Szentlélek jó… a Földre hinti […]