About Me

Kustra Ferenc József az Irodalmi Rádió szerzője.

Írni 1997-ben kezdtem egy élmény hatására. Eddig valamivel több mint 2400 verses művem van, ebből még kb. 950 vers kéziratban. Eddig írtam haikut, cca. 3400 darabot eredeti, Basó féle stílusban, és cca. 400 db-ot európai stílusban. Naponta írok. Lelki kényszerem van rá. Szoktam írni: verset, aforizmát és novellákat. Haikut, zárt-, nyitott-, és fél haikuláncokat, társakkal Renga láncverset, és Tankát is, sőt megalkottam a HIAQ-t és TANQ-t, mivel álláspontom és a kísérletezéseim-kutatásaim szerint, ezek jobban megfelelnek a magyar nyelv sajátosságainak. (Szótagszám: 6-8-6+8-8). Megalkottam a fordítottját a HIAQ-nak HIAfo néven (6-6-8). Már írok 10 szavasokat és oximoronokat, apevákat és tükör apevákat is, sedoka-t és 3 soros-zárttükrős-t, amit szintén én alkottam meg. Ez "magyar vers", de az eszmeisége olyan, mint a sedoka-é. (A szakirodalomban is utalnak rá, hogy a japán nyelvből történt eredeti lefordítások során a fordítók tévedtek, mert az 5-7-5 szótagszám nem felel meg a japán, eredeti szövegeknek... De, végül is a szakma ezt fogadja el eredetinek!) Szívesen írok - egyedül is - olyan "műveket", amelyekben a különféle stílusosokat vegyítem... Az olvasóm ezek olvasásával közelebb kerül a mondanivalóm megértéséhez... (Visszaigazolásokból tudom...) Már több poéta társam van, akivel együtt is írunk, közös műveket. Sőt, már szerzőtársaimmal együtt írunk, nem csak kétszerzős, de háromszerzős műveket is, ahol mindenki más stílust használ. Anyagi helyzetem soha nem engedte, hogy önálló kötetet jelentessek meg, de több (öt) irodalmi portálon is publikálok. Az alábbi antológiákban szerepelek:
1. Illúzió 2010
2. Átszellemülés 2011
3. Megbúvó csillagok 3. 2011
4. Ritmikus sorgimnasztika - POET 2015
5. A NAPKORONG LAKÓI - Napkorong Irodalmi Klub 2015
6. DÉLIBÁB ANTOLÓGIA - Cserhát Művész Kör 2016
7. Szimfónia ANTOLÓGIA - Magyarerő 2016
8. Mint fénylő nap - Napkorong Irodalmi Klub 2016
9. Szeretet üzenete - Magyarerő Antológia 2017/1.

Tősgyökeres vecsési lakos vagyok és itt is élek, már - szegény - nyugdíjasként. Az idén 70 leszek, ha megérem! A foglalkozásomat tekintve eredendően bűnügyi nyomozó voltam. 6 évig judóztam, majd 8 évig karatéztam és 1978. 09. 01-jén 71 karatékéval megalapítottam a vecsési Karate Szakosztályt. 6 évig én voltam az edző. Azóta is van Vecsésen karate sport. Négy unokám van.
A nyugdíjas le van írva és olyan, mint avarban a levél... Hiába, már gyermekkoromban is mindig mondták az öregek, hogy "az öregség bajjal jár..." Már csak az a dolgom, hogy még egy kicsit húzzam... De még írok Nektek, hátha van, aki várja?!

Posted by
Posted in

Döntések

Hétköznapi pszichológia… Most Dönts jól! Egyetlen Rossz mozdulat És nincs holnapod. * Mindig van, amiben most, azonnal kell dönteni! Az ember fia vagy lánya jobb híján dönt is emígy vagy úgy De, sem idő, sem adat nincs, merre kéne menni, S Utólag derül ki, hogy a jó döntés lett volna, az amúgy. Kis vagy nagy […]

Posted by
Posted in

Az élet… van

Az élet tele van, tört-recés szélű törmelékkel, Mint völgyben… araszoló vize törött kövecskékkel, Az élet tele van, tört-recés szélű törmelékkel. A gondok, élet-tengeri konvojban közlekednek, Ördögök… álca-festett őrhajókkal őrizgetnek… A gondok, élet-tengeri konvojban közlekednek. A hajnal mélységei pirkadó látomást mutatnak, Hajnal szépségei virradó látomásból bukkannak… A hajnal mélységei pirkadó látomást mutatnak. Ránk dőlhet egy szép […]

Posted by
Posted in

Generációk!

Meditálás a létezésről… Mondják, hogy az öregember, nem vénember! De már sokféle betegségek kínozzák, fáradt. Igen lecsökkent már az élete… Meder Amiben haladt, már nem találja a holtágat. * Fiatalon, juj, De szép az élet! Múlik… Sok bolondozás… * Nyugdíjasnak az éhkopp az élete, részben. Már nem hisz a segítségben, ilyen talán nincs is… Orvos […]

Posted by
Posted in

A télről, tanka csokorban

A tanka csokrot európai stílusban írta meg a szerzőpáros… Fehér hósapka, Tejszínű a hegyvidék. Jégkristály varázs. Ködnek fátyla körülvesz, Így még, lelkem is elvesz… * Lóg lekókadva, Jégcsap ereszek dísze. Melegben olvad. A semmiben bolyongok, Csak egyedül ballagok. * Fenyők ruhája, Porcukorszerű lepel. Tűlevelet fed. Út, jégesőbe vezet, Közben, szárnyal képzelet. * Befagyott forrás, Senki […]

Posted by
Posted in

Röpülj velem!

Az erotika szárnyán… Az ezüstös Hold nyitott ablakomon mosolyog be rám, A mosolyod várom, verset írnák, de eltompult pennám. Gondolatim nálad járnak, nem szül verset memóriám, Gyötrő vágyak feszítik testem, fogytán az energiám. (10 szavas) Csukott szemeid békét sugallnak… Közben meg benned a vágyak tombolnak * Üres és rideg az ágyam, belebújni borzong testem, Szívem […]

Posted by
Posted in

Vöröske pórul járt…

Az életképet, TANQ –ban írta meg a szerzőpáros… A róka, kenyeret Keres… egy nyúlnak képében! Mezőn is kóricált. Apró szemű hó szálldogált, Ifjú pár mezőn álldogált. * Láp régen befagyott, Ott csúszkál, a hideg jégen. Már hangosan korog. A gondolatuk azon járt, Találni jó szórakozást. * A mezei nyúl is Ott van már, valamit rágcsál. […]

Posted by
Posted in

Minden ősz, egy tél eleje…

Őszből a télbe… a tanka csokrot eredeti Baso féle stílusban írta meg a szerzőpáros. Napsütés ragyog, Szélhárfán, dallam csendül. Fázós hajnalok. Faágakon szél zenél, Múlt szerelemről mesél. * Sárga avarba Belehalt a jó idő! Nagyúr a múlás. Didereg szívem, lelkem, Hiányzik a szerelem. * A hűvös szélben Keringőznek, levelek. Ez, utolsó tánc! Így ősz vége […]

Posted by
Posted in

Körbe-körbe járok

Hétköznapi pszichológia… Köd Sűrű Fényt takar. Varázskerék Kijárat nélkül. Kijárat nélkül Varázskerék. Fényt takar Sűrű Köd. * Eltévedtem, körbe-körbe járok a ködben Itt bizony nincs, mi világítson és mutassa utat. Érzem, hogy jéghideg homály van körülöttem, De, Eszem-lelkem, lábam, visz és a kiút után kutat. Sokan eltévednek… a saját életükben. * Út Sehol, Hol vagyok? […]

Posted by
Posted in

Jó lenne…

A létfantázia kérdéseiről versben és HIAQ –ban írt a szerzőpáros Jó lenne kislánynak lenni, És mindent elfelejteni, Gond nélkül élni, nevetni, Boldogan felhőt kergetni. Indul reggel, múló Szeszéllyel, kedvünk még alszik. Napfény-sugár ébreszt. * Tavaszi szellővel futni, Minden kis virágot tudni, Ahol szép, oda eljutni, A sok rosszat átaludni. Fonok vágyaimból, Napfény tűzén át, koszorút. […]

Posted by
Posted in

Révedek…

Avagy az öregedés filozófiája… Fázósan ülök, fogam is összekoccan, Révedek. Szemezek a semmivel hosszan. Hallom, mások nem is ismerik a semmit. Értem, de én meg miért? Csak? A mindenit… Ma tettem: telefonáltam, szervezkedtem, De nagy elutasítás lett osztályrészem. Egyre jobban látom, bennem van a hiba, Tán’ korcs vagyok, mint egy törött szárnyú liba. Én is […]