About Me

Kustra Ferenc József az Irodalmi Rádió szerzője.

Írni 1997-ben kezdtem egy élmény hatására. Eddig valamivel több mint 2400 verses művem van, ebből még kb. 950 vers kéziratban. Eddig írtam haikut, cca. 3400 darabot eredeti, Basó féle stílusban, és cca. 400 db-ot európai stílusban. Naponta írok. Lelki kényszerem van rá. Szoktam írni: verset, aforizmát és novellákat. Haikut, zárt-, nyitott-, és fél haikuláncokat, társakkal Renga láncverset, és Tankát is, sőt megalkottam a HIAQ-t és TANQ-t, mivel álláspontom és a kísérletezéseim-kutatásaim szerint, ezek jobban megfelelnek a magyar nyelv sajátosságainak. (Szótagszám: 6-8-6+8-8). Megalkottam a fordítottját a HIAQ-nak HIAfo néven (6-6-8). Már írok 10 szavasokat és oximoronokat, apevákat és tükör apevákat is, sedoka-t és 3 soros-zárttükrős-t, amit szintén én alkottam meg. Ez "magyar vers", de az eszmeisége olyan, mint a sedoka-é. (A szakirodalomban is utalnak rá, hogy a japán nyelvből történt eredeti lefordítások során a fordítók tévedtek, mert az 5-7-5 szótagszám nem felel meg a japán, eredeti szövegeknek... De, végül is a szakma ezt fogadja el eredetinek!) Szívesen írok - egyedül is - olyan "műveket", amelyekben a különféle stílusosokat vegyítem... Az olvasóm ezek olvasásával közelebb kerül a mondanivalóm megértéséhez... (Visszaigazolásokból tudom...) Már több poéta társam van, akivel együtt is írunk, közös műveket. Sőt, már szerzőtársaimmal együtt írunk, nem csak kétszerzős, de háromszerzős műveket is, ahol mindenki más stílust használ. Anyagi helyzetem soha nem engedte, hogy önálló kötetet jelentessek meg, de több (öt) irodalmi portálon is publikálok. Az alábbi antológiákban szerepelek:
1. Illúzió 2010
2. Átszellemülés 2011
3. Megbúvó csillagok 3. 2011
4. Ritmikus sorgimnasztika - POET 2015
5. A NAPKORONG LAKÓI - Napkorong Irodalmi Klub 2015
6. DÉLIBÁB ANTOLÓGIA - Cserhát Művész Kör 2016
7. Szimfónia ANTOLÓGIA - Magyarerő 2016
8. Mint fénylő nap - Napkorong Irodalmi Klub 2016
9. Szeretet üzenete - Magyarerő Antológia 2017/1.

Tősgyökeres vecsési lakos vagyok és itt is élek, már - szegény - nyugdíjasként. Az idén 70 leszek, ha megérem! A foglalkozásomat tekintve eredendően bűnügyi nyomozó voltam. 6 évig judóztam, majd 8 évig karatéztam és 1978. 09. 01-jén 71 karatékéval megalapítottam a vecsési Karate Szakosztályt. 6 évig én voltam az edző. Azóta is van Vecsésen karate sport. Négy unokám van.
A nyugdíjas le van írva és olyan, mint avarban a levél... Hiába, már gyermekkoromban is mindig mondták az öregek, hogy "az öregség bajjal jár..." Már csak az a dolgom, hogy még egy kicsit húzzam... De még írok Nektek, hátha van, aki várja?!

Posted by
Posted in

Negyven éves a cseresznyefánk

Versben és haikuban… Megérett a cseresznye, letekint rám, Alulról meg tátog, csücsörít a szám. Öreg a fánk, becsületesen terem, Gyümölcse nekünk oly’, mint egy szerelem. * Japán szereti Cseresznyefa virágot. Ízletes gyümölcs. * Öreg fánk adja a finom cseresznye-lekvárt… Oly’ jó, és úgy esszük, mint Istenek a nektárt. Vecsés, 2002. július 1. – Kustra Ferenc

Posted by
Posted in

Nézek befelé

(Senrjú) Mind igaztalan A sok, mázas hízelgő. Ők nem barátok! * Kik, kiakolbólítottak, be sem vettek… A csapatba, csak ők lehettek. Én meg künn a hidegben nézek befelé. A szívemet is hideg lelé. * Képmutatóak, Kik a hízelgést szülik. Védekezni kell! Vecsés, 2002. május 23. – Kustra Ferenc

Posted by
Posted in

Ez már a csend alkonya

A relaxálás, szféra zenéje a csend, Benne mi a zizzenés: effekt… ezt üzend. Hajnalban, tán’ napsugár… zizzenés? A csendben lehet így elmélkedés? Forró feketekávé csöpög államon, Hangja csak elandalít, én így álmodom… Nem kellenek a szavak, mosollyal kiköpött frázisok, Csak mert hasamon a feketekávé cseppek gurulók… Majd ha egy viharfelhő közeleg, ráborul a tájra, Dörgés […]

Posted by
Posted in

Elillan a fény

Viaszban a gyertyabél csonkig ég, Horizont egybeolvad; Föld és Ég. Gyertya, amíg ég, fényt ad és kormol, Sorsom meg bíz’ csak kormol és karmol. Viaszt megolvasztja tűz melege. Elég lassan, a fényt adó bele. Alig van viasz, mi belet tartsa, Már látszik, hogy lekonyul a lángja. Elillan a fény, már nem vet árnyat, Élet letarolja […]

Posted by
Posted in

Elmosódott tintapacák…

Nehéz nap után, lassan, de biztosan leszáll az éj, Aki álmos, annál bizony csukódik mind a szemhéj. Gyere csak, most megmutatom, mit tegyél, hogyan lépd át, Saját árnyékodat és magadat, igazán add át. Fogj egy lúdtollat és azt frissen hegyezd, Papírra firkálsz, gondolatod keleszd. Hangok tompa zöreje a tollhegysercegés, Ami van olyan szép, mint fában […]

Posted by
Posted in

Meredve nézek…

Füstkarikákat eregetek, mik beleütköznek a földbe, Közben meg meredve nézek az emelkedő, felszálló ködbe. Lelkemben érzem, hogy levihetetlen lázban csak égek, Lábaim, lüktetve, remegve, futást követelnének… Nem is tudom, hogy van-e valamihez lelki vonzódás, Vagy csak kínzó és folyamatos, már elunt várakozás, A köd nem oszlik el teljesen, napsütést szűrve engedi át Én a tétlenségben […]

Posted by
Posted in

Mikor… ha majd!

Konklúzió Tankákban: Mikor a bántó zajt csend szövi át… Mikor sokágú villám elvakít… Mikor menekülünk a folyón át… Mikor az ég, a létből kiszakít… Ha majd úgy érezzük, nincs már tovább… Ha nem jó az, hogy neked tenni kell… Ha majd úgy véljük, hogy így ne tovább… Ha itt az idő és már menned kell… […]

Posted by
Posted in

Titokzatos élet-alfejezetek

3 szerzős meditáció az életről… azonos témafeldolgozással. Az élet engem dezinformál, Hazugságokkal etet, táplál… Elhallgatásokkal bőn retardál. Jót Tőle Nem kaptam. Talán létem Mostohám nekem? Mostohám nekem Talán létem? Nem kaptam Tőle Jót Füllent az élet, süketel, Csúszós haraggal felesel. Füllent az élet, süketel. * Élet rezsimem szokásait tanulmányoztam, Ok nélkül állítják másoknak, hogy hazudtam. […]

Posted by
Posted in

Múltba bújt emlékek…

Emlékező meditálás versben és apevában… Rátok nézek ó, halványodva, múltba bújt emlékek, Ki öregszik, annál már gyengülnek emlékezetek. Deres hajba keseredik az életem elpárolgó cseppje, A fizikai testnek is már elmúlt, éltető vehemense. Múlt Fátyla Takarja Emlékeit. Semmibe tűnnek. Már Lassul Teste. Fogy Habitusa s Emberi léte. * Hosszú úton eltévedtet, a holdsugár hazavezet, Útközben, […]

Posted by
Posted in

Magamban vívódva

Versben, HIAQ –ban, apevában, 10 szavasban meditált a szerzőpáros. (HIAQ) Marcangol fájdalom, Csatát vív, szív és értelem. Egál! Győztes nincsen. * Magamba roskadva… vívom, Magamba vívódva… vívom. Harcom, mi eredménytelen… Harc és olyan reménytelen! * (apeva) Nem Bírom Tovább már! Feladom! Nincs Kiért, nincs miért. * Magamat emésztve… vívom Harcom, de nem irányítom… (10 szavas) […]