About Me

Kustra Ferenc József az Irodalmi Rádió szerzője.

Írni 1997-ben kezdtem egy élmény hatására. Eddig valamivel több mint 2400 verses művem van, ebből még kb. 950 vers kéziratban. Eddig írtam haikut, cca. 3400 darabot eredeti, Basó féle stílusban, és cca. 400 db-ot európai stílusban. Naponta írok. Lelki kényszerem van rá. Szoktam írni: verset, aforizmát és novellákat. Haikut, zárt-, nyitott-, és fél haikuláncokat, társakkal Renga láncverset, és Tankát is, sőt megalkottam a HIAQ-t és TANQ-t, mivel álláspontom és a kísérletezéseim-kutatásaim szerint, ezek jobban megfelelnek a magyar nyelv sajátosságainak. (Szótagszám: 6-8-6+8-8). Megalkottam a fordítottját a HIAQ-nak HIAfo néven (6-6-8). Már írok 10 szavasokat és oximoronokat, apevákat és tükör apevákat is, sedoka-t és 3 soros-zárttükrős-t, amit szintén én alkottam meg. Ez "magyar vers", de az eszmeisége olyan, mint a sedoka-é. (A szakirodalomban is utalnak rá, hogy a japán nyelvből történt eredeti lefordítások során a fordítók tévedtek, mert az 5-7-5 szótagszám nem felel meg a japán, eredeti szövegeknek... De, végül is a szakma ezt fogadja el eredetinek!) Szívesen írok - egyedül is - olyan "műveket", amelyekben a különféle stílusosokat vegyítem... Az olvasóm ezek olvasásával közelebb kerül a mondanivalóm megértéséhez... (Visszaigazolásokból tudom...) Már több poéta társam van, akivel együtt is írunk, közös műveket. Sőt, már szerzőtársaimmal együtt írunk, nem csak kétszerzős, de háromszerzős műveket is, ahol mindenki más stílust használ. Anyagi helyzetem soha nem engedte, hogy önálló kötetet jelentessek meg, de több (öt) irodalmi portálon is publikálok. Az alábbi antológiákban szerepelek:
1. Illúzió 2010
2. Átszellemülés 2011
3. Megbúvó csillagok 3. 2011
4. Ritmikus sorgimnasztika - POET 2015
5. A NAPKORONG LAKÓI - Napkorong Irodalmi Klub 2015
6. DÉLIBÁB ANTOLÓGIA - Cserhát Művész Kör 2016
7. Szimfónia ANTOLÓGIA - Magyarerő 2016
8. Mint fénylő nap - Napkorong Irodalmi Klub 2016
9. Szeretet üzenete - Magyarerő Antológia 2017/1.

Tősgyökeres vecsési lakos vagyok és itt is élek, már - szegény - nyugdíjasként. Az idén 70 leszek, ha megérem! A foglalkozásomat tekintve eredendően bűnügyi nyomozó voltam. 6 évig judóztam, majd 8 évig karatéztam és 1978. 09. 01-jén 71 karatékéval megalapítottam a vecsési Karate Szakosztályt. 6 évig én voltam az edző. Azóta is van Vecsésen karate sport. Négy unokám van.
A nyugdíjas le van írva és olyan, mint avarban a levél... Hiába, már gyermekkoromban is mindig mondták az öregek, hogy "az öregség bajjal jár..." Már csak az a dolgom, hogy még egy kicsit húzzam... De még írok Nektek, hátha van, aki várja?!

Posted by
Posted in

És kielemzik…

Élet összefoglaló… Megszülettünk Emberré lettünk… (10 szavas) Megszülettünk, felnőttünk, jövőt reméltünk. Hittük emberek leszünk! Vajon azok lettünk? * Volt egy hosszú létünk, Valamilyen életünk! Sok év van mögöttünk, Éltünk, küzdöttünk, boldogságot mégis keveset leltünk. * Utódok sírnak érettünk, És elemzik, elmúlt életünk… Talán gyerekeink, unokáink könnyet ejtenek értünk, Rólunk beszélnek… őrzik emlékünk. Vecsés, 2017. április […]

Posted by
Posted in

Igyekszem én…

(3 soros-zárttükrös) Igyekszem én vesztesen is méltatni a káoszt, Kedvenc ételem tésztán, a barnás, sütött káposzt’… Igyekszem én vesztesen is méltatni a káoszt. (Senrjú) Életem káosz, Vesztesként is harcolok. Éltet a remény… * (Septolet, halmazrímben) Érző lélek Vagyok, élek… Remélek! Gonosz lelkek Körülölelnek, El nem mennek Lábam körül fetrengenek… (10 szavas) Szívemben szeretet, szebb jövőt […]

Posted by
Posted in

Mikorra?

Szegény embert ág is húzza. No, de ennyire? Csak csúszok-, csúszok lefele. No, de ennyire? Nincsen kocsim, nincs lakásom. No, de ennyire? Család se nagyon támogat. No, de ennyire? Csalódtam benned barátom. No, de ennyire? Nem nyertem a választáson. No, de ennyire? A siker meg csak kerülget. No, de ennyire? Persze igaz, hibás vagyok. No, […]

Posted by
Posted in

Cajoznék

Nézem a caj láncomat, kopott. Olyan, mint egy nyugdíjas kokott. Kopott vagy anyaghibás, törött? Ügy tűnik eleget körözött. A cajom kormánya deformált, A csengő sem szól már, korrodált. Küllők töröttek, hiányosak, Úton fuvallatok pofoznak. Haladnék a ronccsal, cajoznék, Országút vándora lehetnék, De nem lehetek nincs eszközöm, Nem sok, de nincs ennyi örömöm. Vecsés, 2002. március […]

Posted by
Posted in

Szív, azonos

Csatázni haza Megyek. Birkózok veled. Elsöprő mámor. * Ágyba ruhástól Döntöttelek, vágyunk nőtt. Szemed homálya. * Csukott szemedet Nézem. Élvezem. Rebeg. Szád is kinyílik. * Hasad meztelen… Közben nem unatkoztam. Tevékeny vagyok. * Lihegésedet Figyelem és élvezem… Győz szeretetünk. * Most szív, azonos… Tett-mezőt beavatni.! Már egyek vagyunk! Vecsés, 2019. április 26. – Kustra Ferenc […]

Posted by
Posted in

Leírt szó marad

Fekete vihar, Függönyt von, ne lássalak! Én erőlködök. * Fekete felsők Eltakarják napodat. Egyszer vége lesz. * Fekete éjjel, Te hiányzol fényemnek! Áraszd szépséget. * Sötét harcosa, Kard nélkül, pennával ví’! Ölés fajtája. * Sötét harcosa, Szemed fényére vágyik. Boldog pillantás. * Sötét harcosa Teljes szeretetre vár. Fönn, béke csúcsán. * Ülünk parázsnál, Eledel mennyei […]

Posted by
Posted in

Kacsint a közeledő Ősz

Nehéz a nyárvéggel, közeledő ősszel szembenézni, Bár nagyon jó az új, szép színekre ámulóan nézni. Jön még az is, hogy zenét játszik a finoman szitáló eső Mi esernyő alól hallgatjuk, sétálunk… arcunkba verdeső. Cinkos mosollyal a Nyárra kacsint a közeledő Ősz, Most kezdi illegetni magát, kacérkodik, mint dizőz, De tudjuk azt is, hogy csak álnokoskodik, […]

Posted by
Posted in

Napsugár-nyalábok…

Még égnek a völgyben a napsugár-nyalábok, Még rezeg csendesen, az elszáradt falevél. Még nyár van itt a völgyben, ideszorultak a hő nyalábok, Még élvezzük a nyár végét, pedig van már neki menlevél. Még kifekszünk a fűbe, horgásztó partjára, süttetjük a hasunkat. Még elmélázva bambulunk az égbe, tükörként… keressük magunkat. Még behabzsoljuk az utolsó csepp „D” […]

Posted by
Posted in

Ha leírom mit látok

Kaleidoszkóp a világ, mozdulok és már mást látok, De ha leírom mit látok, rosszat talán nem csinálok. Nem zavartan zavar ez a világ, hogy ne láss! De ha ember akarsz maradni, Te csak áss, áss… Ha csomagolópapírra lehetne írni, Abból papírhajót lehetne hajtogatni, Elúszva, tán’ elvinné az emlékem, messzi… Sétálok a szobámba, padló reccsen és […]

Posted by
Posted in

Ó, Gerda!

Ó, ha már hancúroznál, Gerda! Játszhatnál hancúrléccel, még ma. Akarhatnád élményt, Puhítanád, keményt! Gyűrődjön lepedő, ágy rongya… Ó, ha már csókolóznánk, Gerda! Ölelnélek… test mandátuma. Lécet, alkatrészként Fognád… adna élményt! Emlékezetes… nap dátuma? Ó, ha már vágyódnál, Te Gerda! Izzadva várnám, lesz szerda? Akkor ismét jöhetsz, Vágyaddal feltölthetsz! Csak nem lesz defektes a verda… Vecsés, […]