About Me

Kustra Ferenc József az Irodalmi Rádió szerzője.

Írni 1997-ben kezdtem egy élmény hatására. Eddig valamivel több mint 2400 verses művem van, ebből még kb. 950 vers kéziratban. Eddig írtam haikut, cca. 3400 darabot eredeti, Basó féle stílusban, és cca. 400 db-ot európai stílusban. Naponta írok. Lelki kényszerem van rá. Szoktam írni: verset, aforizmát és novellákat. Haikut, zárt-, nyitott-, és fél haikuláncokat, társakkal Renga láncverset, és Tankát is, sőt megalkottam a HIAQ-t és TANQ-t, mivel álláspontom és a kísérletezéseim-kutatásaim szerint, ezek jobban megfelelnek a magyar nyelv sajátosságainak. (Szótagszám: 6-8-6+8-8). Megalkottam a fordítottját a HIAQ-nak HIAfo néven (6-6-8). Már írok 10 szavasokat és oximoronokat, apevákat és tükör apevákat is, sedoka-t és 3 soros-zárttükrős-t, amit szintén én alkottam meg. Ez "magyar vers", de az eszmeisége olyan, mint a sedoka-é. (A szakirodalomban is utalnak rá, hogy a japán nyelvből történt eredeti lefordítások során a fordítók tévedtek, mert az 5-7-5 szótagszám nem felel meg a japán, eredeti szövegeknek... De, végül is a szakma ezt fogadja el eredetinek!) Szívesen írok - egyedül is - olyan "műveket", amelyekben a különféle stílusosokat vegyítem... Az olvasóm ezek olvasásával közelebb kerül a mondanivalóm megértéséhez... (Visszaigazolásokból tudom...) Már több poéta társam van, akivel együtt is írunk, közös műveket. Sőt, már szerzőtársaimmal együtt írunk, nem csak kétszerzős, de háromszerzős műveket is, ahol mindenki más stílust használ. Anyagi helyzetem soha nem engedte, hogy önálló kötetet jelentessek meg, de több (öt) irodalmi portálon is publikálok. Az alábbi antológiákban szerepelek:
1. Illúzió 2010
2. Átszellemülés 2011
3. Megbúvó csillagok 3. 2011
4. Ritmikus sorgimnasztika - POET 2015
5. A NAPKORONG LAKÓI - Napkorong Irodalmi Klub 2015
6. DÉLIBÁB ANTOLÓGIA - Cserhát Művész Kör 2016
7. Szimfónia ANTOLÓGIA - Magyarerő 2016
8. Mint fénylő nap - Napkorong Irodalmi Klub 2016
9. Szeretet üzenete - Magyarerő Antológia 2017/1.

Tősgyökeres vecsési lakos vagyok és itt is élek, már - szegény - nyugdíjasként. Az idén 70 leszek, ha megérem! A foglalkozásomat tekintve eredendően bűnügyi nyomozó voltam. 6 évig judóztam, majd 8 évig karatéztam és 1978. 09. 01-jén 71 karatékéval megalapítottam a vecsési Karate Szakosztályt. 6 évig én voltam az edző. Azóta is van Vecsésen karate sport. Négy unokám van.
A nyugdíjas le van írva és olyan, mint avarban a levél... Hiába, már gyermekkoromban is mindig mondták az öregek, hogy "az öregség bajjal jár..." Már csak az a dolgom, hogy még egy kicsit húzzam... De még írok Nektek, hátha van, aki várja?!

Posted by
Posted in

Éjszakák…

(3 soros-zárttükrös) Éjféltájban a szobámat bánat eluralja a magány, Bizony az életem minden, csak nem mérhetetlenül vagány… Éjféltájban a szobámat bánat eluralja a magány. Úgy tűnik, a sötétség meghozza a végletes magányt, Az élet hiszi, hogy nekem így játszhatja meg a vagányt? Úgy tűnik, a sötétség meghozza a végletes magányt… (Sedoka) Magány a társam, Minden […]

Posted by
Posted in

Halottainkra emlékezünk

Porból valánk és porrá leszünk? Porrá lesz a földi porhüvelyünk… Mi még csak valánk, de meddig? Szeretteink, már nem újrakezdik. Sírkertnek hívják a lakhelyüket Ott lelték meg végső nyughelyüket. Szeretteinkről szólok, emlékezésül, Könnyes szemmel emlékezünk, keményül. Szeretteink már itt laknak, véglegesen, Itt is maradnak, most már ténylegesen. Így mi járunk hozzájuk, halottak napján, És év […]

Posted by
Posted in

Gyertyák és mécsesek…

Néhai rokonokat meglátogattam… Lépteimmel lassacskán araszolok az avaron, Gyertya és mécses lángok végig kísérnek utamon… Bejöttem én nyitott kapuszárnyon. Ülök majd padon. Virrasztott éjjel… Letaglóz a fájdalom… Vágy-domb még épül… * Éjjel, fogy remény, Sötétség, nem segítség. Szívben, gyász az úr! * Varázslatos, arany-napsütéses világ ez, De a mélyben lakó, ha kinéz, szakadt nemez. Reggel […]

Posted by
Posted in

Ködgomoly

(Septolet) Micsoda ködgomoly! Nem mosoly… Nem látok kutyaházig, Marad sokáig… Napfény, benne oszlik, Foszlik, Porlik… * (Senrjon) Idő levelet rezez, Szépség valószínűtlen! Ez az. Körgomoly gurul. * A köd ábrázolása, Vak festőnek nem feladata. Nap, csak áttetsző. * Már van őszi ezer szín, Otthon, csak duruzsol a kályha. Nyálkás, hideg köd. * (Septolet) Kéményen, Gólyafészek […]

Posted by
Posted in

Amálka

Szerelmi vágyódás a romantikázásra… Édes Amálka, Messze, távolból, jer, mert várlak. Légy kartávolságra, imádlak. Legyél velem, fogd kezem, ne kergess bánatba. Van enélkül is bőn’ bajom, létem álarcba… Édeském, Málka Kerülj elő, kérd ölelő kart. Szerelmem szomorúfűz… vízpart. Közben azért beleturkálnék… dús hajadba. De finom lenne, bent a szeretni- valódba. Édeske, Mála! Főzöm az ebédet […]

Posted by
Posted in

Óh, Te…

Óh, Te táncos lábú, finomkodó Óh, Te zavart-lelkű, csillám-szóró, Óh, Te ígérgető, vágyfokozó, hitegető, Óh, Te hazudozó, álomhozó sötét felhő! Óh, Te élet, miért is vagy Te ilyen csapodár, Óh, Te élet, miért nem… mikor kegyelmezel már? Vecsés, 2013. június 5. – Kustra Ferenc

Posted by
Posted in

Sűrűdő ködben…

Vakon megyek nagyon sűrűdő ködben, Ha jól hallom nem jön senki mögöttem… Egyedül ballagok véges utamon, Nem látok semmit se, teljesen vakon. Magam vádoltam komisz árulással, De a népem árult el, jajdulással. Tudom a megoldást, nem érdekel senkit, Csak sír a népem, de miért nem tesz semmit? Ki volt rám kíváncsi és kik is hallgattak […]

Posted by
Posted in

Változás

Ahogy nincs soha lelke az időnek, Hódolnék, ama perverz élvezetnek, Hogy a pillantásomat tövig döfném, Háta közepébe, nem erőlködvén. A pechről szólok, e sátánfajzatról, Kit, már ki kéne rúgni a világból, Mert nem hagy békén, szelleme tobzódik És nem ereszt, fog és csak erőlködik. És a vihar, tovább dühöng, zakatol, A hullámok egymást tolják egymástól. […]

Posted by
Posted in

Homokszemek

Forrón sütő nap és a poshadt tócsák… Ezek manapság természeti csodák. Száradó muskátli az ablakba, Konyult mezei virág… határba. Én jó meleg homokban csak úgy hasalok, Hátamon görögnek homokszem gyalogok… Hová görögtök szögletes homokszemek? Ha megszáradtok, úgyis csak leperegtek…. Vecsés, 2013. július 17. – Kustra Ferenc

Posted by
Posted in

A lélekharang

Giling-galang… bim-bam… Szinte cseng a lélekharang. Bim-bam… giling-galang… Ki húzza kötelet? Minek? Lélek nem ad jelet, Végleg üresedett…? Lélekharang most már Örökre halk, néma marad… Csendes lélekharang… Vecsés, 2016. április 3. – Kustra Ferenc – HIAQ –ban írt; Stummer László, „Lélekharang” c. műve átirata a szerző engedélyével.