About Me

Kustra Ferenc József az Irodalmi Rádió szerzője.

Írni 1997-ben kezdtem egy élmény hatására. Eddig valamivel több mint 2400 verses művem van, ebből még kb. 950 vers kéziratban. Eddig írtam haikut, cca. 3400 darabot eredeti, Basó féle stílusban, és cca. 400 db-ot európai stílusban. Naponta írok. Lelki kényszerem van rá. Szoktam írni: verset, aforizmát és novellákat. Haikut, zárt-, nyitott-, és fél haikuláncokat, társakkal Renga láncverset, és Tankát is, sőt megalkottam a HIAQ-t és TANQ-t, mivel álláspontom és a kísérletezéseim-kutatásaim szerint, ezek jobban megfelelnek a magyar nyelv sajátosságainak. (Szótagszám: 6-8-6+8-8). Megalkottam a fordítottját a HIAQ-nak HIAfo néven (6-6-8). Már írok 10 szavasokat és oximoronokat, apevákat és tükör apevákat is, sedoka-t és 3 soros-zárttükrős-t, amit szintén én alkottam meg. Ez "magyar vers", de az eszmeisége olyan, mint a sedoka-é. (A szakirodalomban is utalnak rá, hogy a japán nyelvből történt eredeti lefordítások során a fordítók tévedtek, mert az 5-7-5 szótagszám nem felel meg a japán, eredeti szövegeknek... De, végül is a szakma ezt fogadja el eredetinek!) Szívesen írok - egyedül is - olyan "műveket", amelyekben a különféle stílusosokat vegyítem... Az olvasóm ezek olvasásával közelebb kerül a mondanivalóm megértéséhez... (Visszaigazolásokból tudom...) Már több poéta társam van, akivel együtt is írunk, közös műveket. Sőt, már szerzőtársaimmal együtt írunk, nem csak kétszerzős, de háromszerzős műveket is, ahol mindenki más stílust használ. Anyagi helyzetem soha nem engedte, hogy önálló kötetet jelentessek meg, de több (öt) irodalmi portálon is publikálok. Az alábbi antológiákban szerepelek:
1. Illúzió 2010
2. Átszellemülés 2011
3. Megbúvó csillagok 3. 2011
4. Ritmikus sorgimnasztika - POET 2015
5. A NAPKORONG LAKÓI - Napkorong Irodalmi Klub 2015
6. DÉLIBÁB ANTOLÓGIA - Cserhát Művész Kör 2016
7. Szimfónia ANTOLÓGIA - Magyarerő 2016
8. Mint fénylő nap - Napkorong Irodalmi Klub 2016
9. Szeretet üzenete - Magyarerő Antológia 2017/1.

Tősgyökeres vecsési lakos vagyok és itt is élek, már - szegény - nyugdíjasként. Az idén 70 leszek, ha megérem! A foglalkozásomat tekintve eredendően bűnügyi nyomozó voltam. 6 évig judóztam, majd 8 évig karatéztam és 1978. 09. 01-jén 71 karatékéval megalapítottam a vecsési Karate Szakosztályt. 6 évig én voltam az edző. Azóta is van Vecsésen karate sport. Négy unokám van.
A nyugdíjas le van írva és olyan, mint avarban a levél... Hiába, már gyermekkoromban is mindig mondták az öregek, hogy "az öregség bajjal jár..." Már csak az a dolgom, hogy még egy kicsit húzzam... De még írok Nektek, hátha van, aki várja?!

Posted by
Posted in

Belátom

Korom haladtával már belátom, Sok embernek ezen a vad világon, Nincsen remény és nincsen boldogság, Megnyugvást nem hoz, csak túlvilág… Budapest, 1997. december 22. – Kustra Ferenc

Posted by
Posted in

Mint egy… ó, Lia!

Mint egy vak zongorista… Lia! Nem látlak… vágy, előrehajtva. Lelkem billentyűit, Szeresd szerkentyűit. Csak közösen, előretartva. Mint egy dallamot, zongorállak, De nem kell néznem, a kottákat. Te a lelkemben élsz, Szinte, velem átélsz… Mi kerekítenénk kockákat… Mint egy álmodozó ó, Lia! Jöhetnél, már előrehajtva. Beszéld meg vágyaddal, Egyeztesd, álmoddal… Horkolhatnánk egy jót, egy… ágyba. Vecsés, […]

Posted by
Posted in

Viktimológia

Hétköznapi pszichológia Viktimológia írja: az áldozat magatartása a bűncselekmény kiváltója! Nos, az emberek, a hatalom, és a társadalmi morál is ekképpen tartja. Viszont ugyan ezek még véletlenül sem segítik, hogy az ártatlan áldozat egója S A léte, embersége visszatérjen és az eredeti bejárt utat járja. Itt fokozottan érvényesül a téves ítélet, a képmutatás, mi ember […]

Posted by
Posted in

Életről… érdekességek

Élet kemény. Lelemény A remény Élet viszontagságos, A jó, lehetetlen, Szeretet elképzelhetetlen, Minden olyan másságos. * Élet lehetetlen, Ronda, Fejek homokba. Sokakat gyötör betegség. Manapság Győz álságosság Halál előtt öregség… * Bánatot Érezzük. Életünk hányatott! Káromló szavak Nem olvasszák havat… Élet hiba? Meghalni csak galiba? * Süt a nap Esik Holnap… Tekerős időkerék, Élet pép, […]

Posted by
Posted in

Szerelmetes Veca

Jaj! Te szép, szerelmetes Veca! Hulló erdőm, betakarna ma. Hasadon nyomnálak, Másoktól óvnálak. Erdődbe járnék, mint harcosa… Jaj! Nap már, hágva-égve, végre, Hulló bánattal, mi is végre. Fennkölt lenne hágás, Nem volna kifogás. Lámpanyél heve, heves végre. Jaj! Napnak lehet… nekem Veca? Hulló erőm… ez felturbózza. Hevítené vérünk, Jó kutadba férünk… Kacér húsod, finoman nyalva! […]

Posted by
Posted in

Tavasz, az alkonyban

A szerzőpáros, tankában gondolkozott… Halvány, almabor Színe van égnek… messzi! Pirulás múlik. Csend hullik, mint szép áldás, Meghitt most a rügyvárás. * Fönt a sok csillag, Vibráló fényt terít szét. Ég, mint kótyagos… Szerelemittas percben, Szívünkben mámor serken. * Este már ernyed, Táj, sötétségbe simul. Holdudvar nyílik… Vágy nyugszik, minden békés. Megfogant régi érzés… * […]

Posted by
Posted in

Ez akkor mi?

Szerelem, Nekem A hiányérzésem Jólesik léleknek, Hódolok eszményeknek. Csak szeressük egymást nővel… Önbizalmat növel. * Szeretni a nőt… Értéknövelőt. Szívem vágya, Életem állomása És a Lelkemnek a Simogató karbantartása… * Szerelem kéne, Ajándékozz véle… Ölelnélek, csókolnálak, Falhoz szorítanálak… Visszaölelnél, Csókolnál, Velem, vadult szerelmet játszhatnál. Vecsés, 2019. február 22. – Kustra Ferenc – romantikus Septolet csokorban

Posted by
Posted in

Élted vagy leélted?

A szerzőpáros TANQ –ban, 10 szavasokban és apevában meditált… Most, eljött az idő Kérdezni a tetteimet. Vagy talán már, késő? Ideje számvetést tenni, Élni?! Kevés remény hinni. Ideje számvetést tenni, Létbe még szépet becsenni. * Leéltem életem, De, nem is éltem… végül is Nem leélni! Élni! Évek elszálltak felettem, Élet helyett… csak temettem. Sok év […]

Posted by
Posted in

Ebugatta

Szorgalmatos gondját én életemnek senki nem viselé, Pediglen gondolám vala sorsom, mit kendtek irigyelé. Ebugatta! Ilyen a sors… tán kifényesítem a kardom, Mert lelkem még fényes, de… ez már öregségi akarnokom. Vecsés, 2001. december 31. – Kustra Ferenc

Posted by
Posted in

Elvesztem az arcom

Már én is igen unom, hogy a számon. Csak panasz szava tódul elő vádlón, De egyedül vívom dicstelen harcom, Közben szép lassan elvesztem az arcom. Hiába van hű, szamuráj szellemem, Ha azt alkalmazni nincs segedelmem. Pedig a hovatartozás nagy erő, Amit csak én tudok és miért nem ő? Mint egy Ronin kóborlok a semmibe És […]