About Me

Kustra Ferenc József az Irodalmi Rádió szerzője.

Írni 1997-ben kezdtem egy élmény hatására. Eddig valamivel több mint 2400 verses művem van, ebből még kb. 950 vers kéziratban. Eddig írtam haikut, cca. 3400 darabot eredeti, Basó féle stílusban, és cca. 400 db-ot európai stílusban. Naponta írok. Lelki kényszerem van rá. Szoktam írni: verset, aforizmát és novellákat. Haikut, zárt-, nyitott-, és fél haikuláncokat, társakkal Renga láncverset, és Tankát is, sőt megalkottam a HIAQ-t és TANQ-t, mivel álláspontom és a kísérletezéseim-kutatásaim szerint, ezek jobban megfelelnek a magyar nyelv sajátosságainak. (Szótagszám: 6-8-6+8-8). Megalkottam a fordítottját a HIAQ-nak HIAfo néven (6-6-8). Már írok 10 szavasokat és oximoronokat, apevákat és tükör apevákat is, sedoka-t és 3 soros-zárttükrős-t, amit szintén én alkottam meg. Ez "magyar vers", de az eszmeisége olyan, mint a sedoka-é. (A szakirodalomban is utalnak rá, hogy a japán nyelvből történt eredeti lefordítások során a fordítók tévedtek, mert az 5-7-5 szótagszám nem felel meg a japán, eredeti szövegeknek... De, végül is a szakma ezt fogadja el eredetinek!) Szívesen írok - egyedül is - olyan "műveket", amelyekben a különféle stílusosokat vegyítem... Az olvasóm ezek olvasásával közelebb kerül a mondanivalóm megértéséhez... (Visszaigazolásokból tudom...) Már több poéta társam van, akivel együtt is írunk, közös műveket. Sőt, már szerzőtársaimmal együtt írunk, nem csak kétszerzős, de háromszerzős műveket is, ahol mindenki más stílust használ. Anyagi helyzetem soha nem engedte, hogy önálló kötetet jelentessek meg, de több (öt) irodalmi portálon is publikálok. Az alábbi antológiákban szerepelek:
1. Illúzió 2010
2. Átszellemülés 2011
3. Megbúvó csillagok 3. 2011
4. Ritmikus sorgimnasztika - POET 2015
5. A NAPKORONG LAKÓI - Napkorong Irodalmi Klub 2015
6. DÉLIBÁB ANTOLÓGIA - Cserhát Művész Kör 2016
7. Szimfónia ANTOLÓGIA - Magyarerő 2016
8. Mint fénylő nap - Napkorong Irodalmi Klub 2016
9. Szeretet üzenete - Magyarerő Antológia 2017/1.

Tősgyökeres vecsési lakos vagyok és itt is élek, már - szegény - nyugdíjasként. Az idén 70 leszek, ha megérem! A foglalkozásomat tekintve eredendően bűnügyi nyomozó voltam. 6 évig judóztam, majd 8 évig karatéztam és 1978. 09. 01-jén 71 karatékéval megalapítottam a vecsési Karate Szakosztályt. 6 évig én voltam az edző. Azóta is van Vecsésen karate sport. Négy unokám van.
A nyugdíjas le van írva és olyan, mint avarban a levél... Hiába, már gyermekkoromban is mindig mondták az öregek, hogy "az öregség bajjal jár..." Már csak az a dolgom, hogy még egy kicsit húzzam... De még írok Nektek, hátha van, aki várja?!

Posted by
Posted in

Kirándulás

Versben, TANQ –ban és 10 szavasban… Az egész kora reggeli napsütésben, Milliónyi vízcsepp csillogott a fűben. Nap ébred! Még semmi meleget nem adott, Beborította az árokparti bokrot. Csak néztem, a sok vízcsepp millióra törte a napsugarat, És ez önkéntelenül, ajkamra csalta csodálat-szavamat. Juhé! Ámultam-bámultam, közben fénysokaság beterített, Ahogy rám vetültek… lelket melegített, jókedvre derített. Fűbe […]

Posted by
Posted in

Járom az utam… de honnan jöttem?

Járom az utam, hegyek-völgyek, folyók vannak előttem, Ijesztő a perspektíva… nem tudom, hogy honnan jöttem… Fáradtan járok az utamon, most hegyek állnak előttem, A túloldalán meg, gondolom ott lesz, síkos, lejtős völgyem. Annak a mélysége nem vonz, mert lehet, hogy nadrágon lecsúszok, És mire az aljára érek, ki tudja, lehet, hogy elkopok. Rémisztő a hegy, […]

Posted by
Posted in

Öregség…

Időtlenül öregedő, rozsdásan átbarázdált arcomat, Lassan színezi közeledő tél, finoman szitáló hava… A hűlő hideg elural, befagyassza az ércsatornámat, A vég lassan felássa az élet kertjét és úgy fogy… udvara. Vecsés, 2014. szeptember 9. – Kustra Ferenc

Posted by
Posted in

Kútba esett egy szavam…

Meditált a szerzőpáros, versben és HIAQ –ban. Csend, nyári meleg szél. Magányos vízlelő a kút, Társaságra vágyott. * A kút káváján ültem és beleesett egyik szavam! Utána ordítottam, jöjjön ki de, nem volt hatalmam. Viszont a saját visszhangot, jó hosszasan… csak hallottam! A szó belé esett, Vagy talán benne fogant meg? S a visszhang a […]

Posted by
Posted in

Csend-élet

Meditált a szerzőpáros… Haikuban és 10 szavasokban. A csend borzongó! A villám, nagyot csattan. Vad időjárás. Villám szárnyak földre csapnak, Vihar tombol robajjal, betörik néhány ablak. * A csendem zajong. Dió koppan fejemen. Diós a bejgli. Dió könnyűvérű leütést alkalmazott, Nem fájt, mit természet, régen szabadalmazott. * A csend felfigyel Ég-zajok hangjaira. Vadludak jönnek. Ismerős […]

Posted by
Posted in

A vágyak vára

Hétköznapi pszichológia… Az ember egész életében a vágyai várát építgeti, És azért imádkozik, hogy össze ne dőljön! Komolyan szilárdnak hiszi, és kedvtelve nézegeti. De, Utólag derül ki, hogy nem volt, ami dőljön. Így bizony sokaknak egy marad, reggel-este sírni… Vecsés, 2017. június 25. – Kustra Ferenc

Posted by
Posted in

Meg kell dolgozni…

Hétköznapi pszichológia… A jóért nagyon is meg kell dolgozni, És az élet tele van sors-tragédiákkal… A rosszat bármilyen is, fel kell… dolgozni! Míg A lélek, tele van vad anomáliákkal. Elhagyott ló-pata nyomban… irányt venni? Vecsés, 2017. június 3. – Kustra Ferenc

Posted by
Posted in

Elmentél

Hétköznapi pszichológia… Nem is búcsúztál, csak szó nélkül elmentél… Pedig voltak együtt igen szép napjaink. Engem már az óta el is felejtettél… Bár Emlékszem, szerelemben teltek napjaink… Nem volt ez szerelem ha, elfelejtkeztél! Vecsés, 2017. június 16. – Kustra Ferenc

Posted by
Posted in

Bízással élni…

Hétköznapi pszichológia… Az életben, sokszor nem mozdulnak a szikla hegyek, És sok minden szoríthatja a karcos torkodat… De, itt a késő ősz, már nincsenek a csípős legyek S Az erdő lombja közt keresnek a fények, utat. Késő őszi reggel is, buzgó reménnyel ébredek… Vecsés, 2017. június 27. – Kustra Ferenc

Posted by
Posted in

Gyertyaláng

Életről, látomás… versben, HIAQ –ban, apevában és 10 szavasban. Fény nincs már létemben, Elvesztem lét tévútjain. Szenvedés életem. * Gyertyaláng, mint az élet, fénye iránytű, Szerintem meg mocskos az élet, egy tetű. Elképzelni sem tudom, milyen ki, boldog… Az én lelkem gúzsba van kötve, csak óg-móg. * Bús, Komor Életem, Bodogságom Koporsója lett. * Mint […]